
Az Európai Labdarúgó-szövetség (UEFA) játékvezetői bizottsága összesen négy romániai játékvezetőt jelölt az Eb-keretbe: Kovács István középbírót, Vasile Marinescu és Ovidiu Artene partjelzőket, illetve Cătălin Popa videóbírót.
A 2024-es Eb-re nevezett játékvezetők listája
– Artur Soares Dias (Portugália),
– Jesús Gil Manzano (Spanyolország),
– Marco Guida (Olaszország),
– Kovács István (Románia),
– Ivan Kruzliak (Szlovákia),
– François Letexier (Franciaország),
– Danny Makkelie (Hollandia),
– Szymon Marciniak (Lengyelország),
– Halil Umut Meler (Törökország),
– Glenn Nyberg (Svédország),
– Michael Oliver (Anglia),
– Daniele Orsato (Olaszország),
– Sandro Schärer (Svájc),
– Daniel Siebert (Németország),
– Anthony Taylor (Anglia),
– Clément Turpin (Franciaország),
– Slavko Vinčić (Szlovénia),
– Felix Zwayer (Németország).
Csatlakozik még Argentínából Facundo Tello, illetve két, még meg nevezett partjelző.
Az Eb-re való felkészülés jegyében az összes kijelölt játékvezető május közepén Frankfurtban egy szemináriumon vesz részt.
Az Európa-bajnokságot június 14. és július 14. között Németországban rendezik meg. A tornán Magyarország az A csoportban a házigazda németek mellett Skóciával és Svájccal szerepel együtt, míg Romániának az E csoportban Ukrajna, Belgium és Szlovákia lesznek az ellenfelei.
Labdarúgói pályafutása legnehezebb időszakán megy keresztül a Sepsi OSK nyolc hónapra eltiltott csapatkapitánya, Cosmin Matei. A 34 éves labdarúgó a Székely Sportnak adott exkluzív interjújában elárulta, minden erejével a visszatérésre koncentrál.
Az FK Csíkszereda megállapodott a Győri ETO-val Bödő Efraim Zoltán szerződtetéséről, így a saját nevelésű fiatal középpályás a magyar bajnoki címvédőnél folytatja – az átigazolást Szondy Zoltán klubelnök megerősítette a Székely Sportnak.
Alapvető változásokat hoz a kedden hatályba lépő új urbanisztikai törvénykönyv, ami esetenként jócskán megkönnyíti az építkezéseket. Ám elhamarkodott lenne azt gondolni, hogy általánosan lazulnak az előírások. Sőt, lesznek, akik nem fognak örülni.
Bár a Tisza-kormány nemzetpolitikáért felelős illetékese több fórumon is leszögezte erdélyi látogatása során, hogy az új budapesti hatalom nem kíván hozzányúlni a külhoni magyarok szavazati jogához, jelentős nyomás nehezedik rá az anyaországban.
Rengeteg erdélyi magyar dolgozott életében Magyarországon vagy más európai államban, sokan most is a „messzi idegenben”, külföldi munka során keresik meg kenyerüket. A nyugdíj előtt ezért fontos kérdés: elvesznek-e a külföldön szerzett évek.
Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!