Az Európai Labdarúgó-szövetség (UEFA) játékvezetői bizottsága összesen négy romániai játékvezetőt jelölt az Eb-keretbe: Kovács István középbírót, Vasile Marinescu és Ovidiu Artene partjelzőket, illetve Cătălin Popa videóbírót.
A 2024-es Eb-re nevezett játékvezetők listája
– Artur Soares Dias (Portugália),
– Jesús Gil Manzano (Spanyolország),
– Marco Guida (Olaszország),
– Kovács István (Románia),
– Ivan Kruzliak (Szlovákia),
– François Letexier (Franciaország),
– Danny Makkelie (Hollandia),
– Szymon Marciniak (Lengyelország),
– Halil Umut Meler (Törökország),
– Glenn Nyberg (Svédország),
– Michael Oliver (Anglia),
– Daniele Orsato (Olaszország),
– Sandro Schärer (Svájc),
– Daniel Siebert (Németország),
– Anthony Taylor (Anglia),
– Clément Turpin (Franciaország),
– Slavko Vinčić (Szlovénia),
– Felix Zwayer (Németország).
Csatlakozik még Argentínából Facundo Tello, illetve két, még meg nevezett partjelző.
Az Eb-re való felkészülés jegyében az összes kijelölt játékvezető május közepén Frankfurtban egy szemináriumon vesz részt.
Az Európa-bajnokságot június 14. és július 14. között Németországban rendezik meg. A tornán Magyarország az A csoportban a házigazda németek mellett Skóciával és Svájccal szerepel együtt, míg Romániának az E csoportban Ukrajna, Belgium és Szlovákia lesznek az ellenfelei.
A Csíkszeredai Sportklub korábbi legendájával, a csapatot öt szezonon át erősítő Andrej Szergejevics Taratuhinnal beszélgettünk a jégkorong Erste Liga elődöntőjének negyedik mérkőzését megelőzően.
Vasárnap kora délután zárult a labdarúgó 2. Liga felsőházi rájátszásának nyitófordulója. Kisebb meglepetést okozott az FC Argeș.
A nyomozóhatóságok két férfi, akik közül egyik rendőr, előzetes letartóztatását kérték vasárnap a Temes megyei törvényszéken egy drogkereskedelemmel kapcsolatos ügyben.
A helyiek szerint éjszaka nincs bátorságuk átkelni azon a közúti hídon, amely a brassói régi kerülőúton található, mert olyan rossz állapotba került, hogy már életveszélyessé vált.
Áprilistól a mezőségi szórványban folytatja lelkészi szolgálatát Ballai Zoltán, miután a Kolozsvár Felsővárosi Református Egyházközség presbitériuma megvonta tőle a bizalmat.
Magyarország (a szomszédos országokkal ellentétben) egészen 1941. június 27-ikéig kimaradt lényegében a második világháborúból. Aztán történt valami, ami mindent megváltoztatott. De mi volt a valós oka a hadba szállásnak?
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
