Van pénz, csak nem jó helyre megy

Bíró Barna Botond, az Udvarhelyszéki RMDSZ elnöke sportos hasonlattal vezette fel a csütörtök esti előadást: a félidőben a játékosok lejönnek a pályáról és az öltözőben egyeztetnek arról, hogy mi történt az első játékrészben és mit kell csinálniuk majd a másodikban – ez lenne röviden összefoglalva a Sport rétegtalálkozó elnevezésű esemény. A főleg székelyudvarhelyi és udvarhelyszéki sportklubok vezetőiből álló közönségnek Bíró elmondta, hogy amikor Novák elődei egymást váltották a sportminisztérium élén, akkor nem akartak konfliktusba keveredni a különböző sportágak és sportszövetségek vezetőivel, nem történtek strukturális változások.

„Ahhoz, hogy kimagasló eredményeket érjünk el, az anyagi támogatásokat az eredményekhez kell viszonyítani. Akkor tudunk jól teljesíteni a pályán, ha minden poszton jó embereink vannak. Az uniós helyreállítási alapnak köszönhetően sok pénz van – ezeket az összegeket már hasznosítjuk.

– tette hozzá a Bíró Barna Botond, majd átadta a szót Novák Károly Eduárdnak.

A paralimpiai, világ- és Európa-bajnok kerékpározó nyitásként kiemelte, hogy rengeteg a dolguk. „A magánszférát minél jobban kell támogatnunk, megoldásokat kell keressünk a jelenlegi helyzetre, mivel az országban jelen pillanatban a sport diszkriminatívan van elképzelve” – mondta Novák, majd hozzátette, hogy

a romániai sportstruktúra nagyon régi, lényegében a szocialista rendszerből maradt hátra, és Bulgáriával közösen az utolsó két ország az Európai Unióban, amely állami klubokat működtet.

„Mindenki azt nézi, hogy a sportminisztériumnak mekkora a költségvetése. Nem szabad elfelejteni, hogy ez állami költségvetés. Romániában a sportot öt minisztérium támogatja állami költségvetésből, nagyon sok pénzzel. Van a tanügyminisztérium, több mint száz sportiskolával, több ezer alkalmazottal, több száz sportbázissal. Van a sportminisztérium, negyvennyolc klubunk van, a sportigazgatóságok, hetven sportági szövetség, tizenegy sportközpont, több ezer alkalmazott. Van a belügyminisztérium, amely támogatja a Dinamót, a védelmi minisztérium, amely fenntartja a Steauát, és a szállítási minisztérium, amely a Rapidot támogatja. A hatodik pedig nem minisztérium, de ők is ide tartoznak, az olimpiai bizottság” – sorolta.

Novák szerint ez egy egészségtelen rendszer, amely az 1990-es évekig nagyon jól fel volt építve, és jól működött, addig volt folytonosság. 2000 után az új sporttörvénnyel mindenkinek nagy szabadsága lett, a sport sem volt már akkora prioritás, ez pedig nagyon meglátszik az ország által elért nemzetközi eredményeken.

„Románia jelenleg a legtöbb pénzt költi el egy sportolóra Európában. Az összeg nagyja fizetésekre, sportbázisok fenntartására, adminisztrációra megy el, és nagyon kevés köt ki a sportolónál. Jelenleg az országban van 300 ezer leigazolt sportoló, és elköltünk rájuk összesen 500 millió eurót, kb. ugyanannyit, mint például Svédország, ahol négy millió leigazolt sportoló van.

– hívta fel a figyelmet.

A sportminiszter szerint 2022 egy fantasztikus év volt Románia számára, 16 felnőtt világbajnoki érmet szereztek, erre 2000-ben volt utoljára példa. „Mit csináltunk mi? A világversenyeken 7–8. helyezettek több pénzt kaptak a felkészülésre. Olyan helyekre fektettünk be, ahol lehetnek eredmények, és ezek meg is születtek. Azok a sportágak eredményesek lettek, ahová átcsoportosítottuk az összegeket. Ez a tiszta kép a román sportrendszerrel. Sajnos ez diszkriminatív a privát szférával, mivel az önkormányzati szinten lévő támogatások sincsenek leszabályozva, erre is sok idő kell. A megoldás erre egy új stratégia” – folytatta Novák.

Az új országos sportstratégiát a Babeș–Bolyai Tudományegyetem, illetve magyaroszági szakemberekkel közösen dolgozta ki a sportminisztérium. „2000-ben, amikor megírták az akkori új sporttörvényt, Románia 26 érmet nyert az olimpián, 2004-ben 19 érmet, 2008-ban 9-et, 2012-ben 7-et, 2016-ban és 2020-ban 4 érmet, hatalmas visszaesés ez. 2000-ben nyolc sportágban szereztek dobogós helyezést a sportolók, most pedig mindössze kettőben. A környező országok már rég elengedték az állami klubokat, a decentralizációs törvénnyel mi is erre készülünk:

A sportminisztérium pedig foglalkozzon a sporttal, ne az adminisztrációval, ne azzal, hogy melyik bázisban nincs fűtés, vagy hol csepeg a víz. Mi azon kellene dolgozzunk, hogyan tudjuk fejleszteni a focit, a hokit, az úszást, a judót. Szeretnénk, hogy eredményileg visszatérjünk oda, ahol voltunk, 2032-ben megint 15–20 érmet szerezzünk az olimpián. Viszont lehetetlen 70 szövetséget ugyanolyan szinten támogatni, ezért is kielemeztük a sportágakat,

Vegyük például a tornát, Románia legsikeresebb sportágát, közel kétszer annyi olimpiai érme van, mint az evezésnek. Ez a sportág sajnos nagyon rosszul volt felépítve, és csak két emberről szólt, Octavian Beluról és Mariana Bitangról, amikor kiléptek a rendszerből, a tornasport teljesen összeomlott. Továbbá a regionális elképzelést el kell felejteni, hogy ott építsünk, ahol hagyománya van az adott sportágnak. Mindenhol infrastruktúrát kell építeni, fejleszteni, okosan befektetni, ahol van aktivitás és türelem, akkor 10–20 éven belül jönnek is a kiváló eredmények. Nálunk sajnos minden el van bonyolítva” – mondta.

Továbbá meg kell sokszorozni a magánklubokat az országban, és megtalálni ezek támogatási struktúráját. Fontos, hogy egy sportág nem függhet a szakszövetség vezetőségétől, az elnöktől, annak jóindulatától. A sport nemzeti prioritás kell legyen!” – hívta fel a figyelmet.

Novák kitért arra, hogy az elmúlt időkben a csapatsportágakban elmaradtak a válogatottak sikerei. Ennek egyszerű oka van, hogy klubszinten idegenlégiósokkal töltötték meg a csapatokat, hogy minél gyorsabban minél jobb eredményeket érjenek el. „A francia női kézilabdaválogatott háromnegyede Romániában játszik, háromszor annyit keresnek itt, mint otthon. Ennek megfékezésére hoztuk meg a 40 százalékos miniszteri rendeletet, hogy a helyi nevelésű játékosokat is előnybe tudjuk részesíteni.

Európában mindenhol le van ez szabályozva, mindenkinek az érdeke, hogy megkapjuk mi is ezt az egyensúlyt, hogy a klubok is jól működjenek és a válogatottak is eredményesek legyenek” – folytatta.

Novák szerint nagyon fontos, hogy az új sportstratégiát minél hamarabb elfogadja a kormány, és két héten belül neki lehet fogni az új sporttörvény megírásának. „Persze, ebből lesz egy nagy cirkusz, mert nem mindenkinek fog majd tetszeni. Óriási potenciál van az országban, csak nincs kihasználva, sok minden el van pazarolva, nincs összhang. Ennek a diszkriminatív finanszírozásnak minél hamarabb véget kell vetni” – zárta bemutatóját.

Az előadás végén felszólalt Bíró Barna Botond, kiemelve, hogy azt tervezik a Hargita Megye Tanácsánál, hogy jövő évi sporttámogatásokra szánt összeget felemeljék 2 millió lejig. Ladányi László Zsolt, az RMDSZ parlamenti képviselője pedig kiemelte, hogy az elmúlt időszakban a stadionokban tapasztalt magyarellenes megnyilvánulások visszaszorítása érdekében a szövetség életre hívott egy munkacsoportot.