Száz éve Csíkszeredában futballra és atlétikára készültek
Átlapoztuk az egykori Csík vármegyei újság, a Csíki Lapok 1920-ban megjelent lapszámait. A száz évvel ezelőtt Romániához csatolt Csíkszeredában nyáron még a korona volt a fizetőeszköz, a lejt csak szeptembertől vezették be. Júliusban és augusztusban táncestélyeket tartottak egy sportklub alakítása céljából, ezek bevételét a jegyzőkönyvben koronában említik.
Száz évvel ezelőtt egész nyáron pangás volt a csíki sportéletben, a Csíki Lapok csak augusztusban számolt be az első lépésekről. „Az atléták táncestélye. A testnevelés felkarolása céljából nemrég alakult meg városunkban a Csíkszeredai Atlétikai Klub (CSAK) dr. Pál Gábor elnökletével.
(...) Már szinte mindenütt fejlett atlétikát látunk sűrűn ismétlődő versenyekkel, melyekben úgy a nehéz, mint a könnyű atlétika váltakozva és együttesen is szerepel. A csíkszeredai klubnak sporttelepre volna szüksége, tehát elsősorban az anyagi feltételeket kellene megteremtenie. Úgy értesültünk, hogy a klub már tekintélyes alappal rendelkezik, amely újabbakkal gyarapodott a 14-én a Vigadóban rendezett táncestélyen, amikor a klubnak mintegy 8 ezer korona bruttó bevétele volt.
A táncestélyen szép közönség jelent meg, s hogy még többen nem voltak, annak oka talán a meghívottak korlátolt számában keresendő. Az estélyben ifj. Miczi Miska kitűnő zenekara muzsikált. A klub tagjai egyébként az e célra ideiglenesen átengedett katonai gyakorlótéren naponként szorgalmasan treníroznak.
(Csíki Lapok, 34. szám, 1920. augusztus 22.)
A hetilap következő számában pedig a következőket olvashatjuk: „A Csíkszeredai Atlétikai Klub július 18., 31. és augusztus 18-án megtartott alakuló, illetve közgyűlésein a következő tisztikart választotta meg. Elnök: dr. Pál Gábor. Alelnök: Fejér Ferenc. Titkár: Helwig Vilmos. Intézők: Szárhegyi Fülöp Elek és Büchler Alfréd. Jegyző: Rancz Sándor. Pénztárnok: Schuster József. Ellenőr: Dávid Andor. Szertáros: Gáspár Gábor. Választmányi tagok: Ábrahám József, Barcsai József, Fejér Albert, Hajnód Béla, Kajtsa István, dr. Kádár Ferenc, Kállai Ferenc, dr. Kovács Albert. dr. Lőrinczi Gyula, Pototzky Pál, Rudics Lóránt és Sprencz Hugó.”
A trianoni békediktátum utáni első csíkszeredai labdarúgó-mérkőzéseket 1920. október 3-án és 10-én játszották, a CSAK ellenfele pedig a román katonaság helyi csapata, a 16. Vadászezred együttese volt. Az első találkozó 1–1-gyel zárult, a másodikat pedig az új csíki sportklub csapata nyerte 2–1-re.
Átgázolt a hollandokon, magabiztos sikerrel indította a hokivébét Románia
Az történt, amire számítani lehetett: Hollandia nem tudta nehézzé tenni Románia dolgát, az esélyesebb együttes különösebb megerőltetés nélkül megnyerte a Sencsenben zajló divízió I/B világbajnokságon az első mérkőzését. Jól indul számukra a viadal.
Még sokat érhet a kínaiak ellen szerzett pont a romániai hokiválogatottnak
Vezetett, majd kétszer egyenlített Kína ellen Románia válogatottja a divízió I/B jégkorong-világbajnokság második játéknapján. Végül hosszabbítás után a házigazdák örülhettek, egy pontot szereztek a mieink.
RMDSZ-es javaslat: csökkenne a gyermekpénz, de iskolalátogatás esetén összességében többet kapnának a családok
Törvényjavaslatot nyújtott be az RMDSZ, amely szerint a jelenlegi 292 lejes gyermekpénzt 100 lejre csökkentenék, a fennmaradó összeget pedig „jelenléti ösztöndíjként” csak a rendszeresen iskolába járók kapnák meg, további 50 lejjel kiegészítve.
Trump hosszan beszélt Putyinnal, és úgy véli, hamarosan lehet megoldás az ukrajnai háború lezárására
Donald Trump szerint akár hamarosan lehet megoldás az ukrajnai háború lezárására – az amerikai elnök erről egy fehér házi eseményen beszélt, miután bejelentette, hogy hosszan beszélt telefonon Vlagyimir Putyin orosz elnökkel szerdán.
Üzemanyagválság: kilométeres sorban állnak a tartálykocsik az egyik romániai olajfinomító előtt
Bár a hatóságok szerint nem kell hiánytól tartani, a közel-keleti válság miatt Romániában sem zökkenőmentes az üzemanyag-ellátás: a Rompetrol năvodari-i finomítójánál szerda éjjel és csütörtök hajnalban több kilométeres sor alakult ki.
Amikor a magyarok pontosan azt kapták büntetésül, amit a románok jutalmul – semmit
Azt tudjuk, hogy mit kívánt a magyar nemzet 1848-ban, de mit akartak a románok és a szászok? Az MCC történész-kerekasztalán ez is kiderült.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
