A sort márciusban a birkózók és a női kézilabdázók olimpiai kvalifikációs versenye nyitja Budapesten, illetve Győrben. Áprilisban a fővárosban rendezik a női teniszezők Fed Kupa-fináléját. Májusban pedig a női kézilabda Bajnokok Ligája budapesti négyes döntője mellett az úszó, szinkronúszó, nyíltvízi és műugró Eb házigazdája lesz Budapest.
Az év egyik fő eseménye, a június-júliusi labdarúgó Európa-bajnokság is részben Magyarországon zajlik majd,
a Puskás Aréna három csoportmérkőzésnek és egy nyolcaddöntőnek ad otthont, ebből kétszer a magyar válogatott is hazai pályán szerepelhet. Az U21-es korosztály kontinenstornáját is részben Magyarországon rendezik.
Az egyéni sportágakat tekintve a budapesti cselgáncs-világbajnokság emelkedik ki a sorból, júniusban, de augusztusban a lovastorna-világbajnokságnak és szeptemberben a négyesfogathajtó Európa-bajnokságnak is a magyar főváros ad otthont.
Világkupa-sorozatokban hagyományosan több sportágban – így márciusban öttusában, májusban pedig kajak-kenuban – zajlik majd Magyarországon kiemelt verseny 2021-ben. Júliusban ismét megrendezik Székesfehérváron a Gyulai István Memorial Atlétikai Magyar Nagydíjat,
a Forma–1-ben pedig augusztus elsején lesz a magyar futam.
A 2021-es versenynaptár azonban még koránt sem teljes, a koronavírus-járvány miatt több sportágban egyelőre nincs meg számos viadal időpontja és helyszíne.
A Gyergyói Hoki Klub vezetősége néhány nappal ezelőtt menesztette Markus Juurikkala vezetőedzőt, aki a tavaly mindent megnyert, amit lehetett a piros-fehérekkel. A távozó szakember büszke arra, ahogy a csapat reagált a menesztése hírére.
Súlyos következményekkel járt Radu Petrescu számára a Petrolul Ploiești–FC Argeș mérkőzésen elkövetett hibája. A román sajtó információi szerint a játékvezetőt 12 fordulóra tiltották el, így számára véget érhetett az idei Szuperliga-szezon.
Kasszásnőt ért bántalmazásról számoltak be lapunknak, amely az egyik sepsiszentgyörgyi nagyáruház önkiszolgáló részlegénél történt. A rendőrségnél megerősítették, hogy vizsgálatot indítottak az ügyben.
Tavaly tavasszal, bő fél évvel a halála előtt életútinterjút adott a Krónikának Aulich Sándor, a Kovászna megyei Securitate 1973 és 1984 közötti parancsnoka. Az volt a kérése: ne jelenjen meg életében az interjú. Az ezredes december közepén hunyt el.
Aulich Sándor 1973 és 1984 között volt a Kovászna megyei Securitate parancsnoka. Tisztségéből a sepsiszentgyörgyi Mihai Viteazul-szobor melletti robbantás után mentették fel.
„Hát szerinted lenne autópálya, gyár, új lakónegyed, pláza ebben az országban, ha hagynánk, hogy mindenki, bárki beleszóljon? Ha hagynánk, hogy az az ember, aki meg tudja csinálni és aki meg is csinálja, elbukjon valami rongyos egy-két milliós tyúkperen?”
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!