Rafael Nadal hazai pályán akart elbúcsúzni a profi pályafutásától, ezt az esélyt pedig a spanyol Davis-kupa csapat kapitányától megkapta. Ráadásul a negyeddöntő első mérkőzését éppen ő játszhatta a Hollandia elleni párharcban.
Rafa küzdött, hajtott, de két 4-6-os szettel fejet kellett hajtania Botic van de Zandschulppal szemben.
A pályafutása ekkor még nem ért véget, de hiába nyerte meg Alcaraz a következő egyest, a párosban alulmaradtak a spanyolok – ezen nem játszott már Nadal – így a világklasszis számára ez jelentette az utolsó hivatásos tenisznapot.
23 éves pályafutás 22 Grand Slam győzelem...
Összesen 92 profi tornát nyert meg, ebből 81-et egyéniben, köztük a már említett kiemelt tornákat, de egyéniben és párosban is olimpiai bajnoki címet ünnepelhetett.
Minden nagy „slam”-en tudott nyerni, de igazából ő a salak királya volt: 14-szer győzött a Roland Garroson, 11-szer Monte Carlóban.
Magyar kéztől búcsúzhatott volna...
Apropó Roland Garros. E sorok írója ott láthatta először élőben játszani a fantasztikus zsenit.
Ellenfele az első körben a magyar Fucsovics Márton volt.
Tudtuk, hogy Nadal búcsúzni jött a salakversenyek szentélyétől, tudtuk, hogy sérülésekkel teli évei voltak, de azt is tudtuk, hogy nem fogja egykönnyen adni a győzelmet.
Fura egy érzés volt, hogy a magyar újságírók abban reménykedtek, hogy Fucsovicsnak reális esélyei vannak a következő körbe jutásra, igaz, akkor az Rafa búcsúját jelentette volna az egyéni küzdelmektől.
A salakkirályra rengetegen voltak kíváncsiak, megtelt a Philippe Chatrier centerpálya lelátója, a sajtónak elkerített tribün helyei már percekkel a meccs előtt megteltek. A spanyolt hatalmas üdvrivalgással fogadták, még a magyar szurkolók is, hiszen ő „hazajárt” a salakra. Aztán, ha nem is egykönnyen, de 3 szettben - a döntő játszmában 6-4-re -nyert, majd hatalmas üdvrivalgásban tört ki.
Még volt egy „dobása”.
Azt sajnos nem tudtuk meg, hogy Fucsovics miként látta az összecsapást, mert a magyar teniszező – bár sok újságíró várt rá – a nem sokkal később következő párosmérkőzésére hivatkozva lemondta az interjúkat.
Rafa viszont kijött a szurkolókhoz, élvezte a hatalmas szeretetet, amely feléje áradt, majd átjött az újságírókhoz és higgadtan, alázatosan értékelt. Tudta, hogy Djokovics ellen – a sok sérülése miatt - kicsi az esélye, de, hát mégiscsak az „ő” salakján játszanak.
Én ott búcsúztattam el Nadalt,
mert tudtam, a sűrű program és a hatalmas érdeklődés miatt a Djokovics elleni következő körbeli szuperrangadót már nem láthatom, legfennebb képernyőről.
Azt már tudjuk, hogy „Djoko” búcsúztatta a spanyolt, arra a meccsre még nagyobb volt az érdeklődés... A sajtósok részéről is. Rengetegen maradtak kint, még a hatalmas sajtóközpont is tele volt, sokan a folyósón található televízióból tudósítottak az eseményről, hiszen a médiatribün már a reggeli órákban megtelt.
Hazai pályán akart elbúcsúzni szeretett sportágától és ez Malagában megadatott neki.
Kissé korán, de „legalább” egy vereséggel, mint, ahogy elkezdte Davis-kupa pályafutását.
Sokat és sok mindenkinek köszönt meg a páros meccs után, ami valójában a búcsúját jelentette. Szinte érzéketlen arccal tette mindezt, amíg ki kellett mondania: vége. Akkor könnyek szöktek a szemébe... Ő csak egy mallorcai srác akar maradni…
Még egy gatyaigazítás a fenéknél, bal, majd jobb váll pólóigazítás, orrtörlés, haj a bal fül mögé, orrtörlés, haj a jobb fül mögé, majd a bemutató tornákon, immár amatőrként...
Egyszer láttam Rafael Nadalt élőben játszani. Pályafutása utolsó egyéni győzelménél.
Adiós Rafa!
Egy jó első félidőt követően csak négy gólt lőttek a másodikban a románok a dánoknak a bukaresti női kézilabda Eurokupa elődöntőjében. A bronzmeccsen így a magyarokkal csapnak össze.
A svédek szerint jelentős károkat okoztak a román szurkolók a Strawberry Arena vendégszektorában a Nemzetek Ligája-mérkőzésen. A történtek miatt rendőrségi feljelentés készül, az eset pedig az UEFA fegyelmi bizottsága elé is kerülhet.
Nem énekelte Románia himnuszát a labdarúgó-válogatott egyik kezdő játékosa a péntek esti Svédország–Románia mérkőzés előtt. A román sajtó utánajárt, mi lehet a háttérben.
Lassan eltűnik a magyar üzletekből a valódi parajdi só: a 2025-ös bányakatasztrófa előtt kitermelt készletek a gyártóknál lényegében elfogytak, és már a kereskedőknél is egyre kevesebb maradt. A kieső mennyiséget részben dési sóval pótolják.
Egy márciusi athéni vacsorán Kimberly Guilfoyle, az Egyesült Államok görögországi nagykövete a The Wall Street Journal értesülése szerint a román kormány várható bukására utalva azt mondta: „Bármelyik országgal megtehetjük ezt, amellyel csak akarjuk.”
Úgy tűnik, a nehéz időkben az egyébként demokratának, európainak vagy egyszerűen jól neveltnek tűnő román vezetők idegengyűlölővé válnak. Ennél az alakváltós politikai játéknál az AUR vérnackósága is jobb.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!