Hirdetés

A jó sportszülő nem edz, hanem buzdít, nem kritizál, hanem dicsér

Ne felejetsük el megdicsérni a gyerekeket!
Fotó: KSE Napok/Facebook

2025. június 09., 12:33

A sportszülő elsődleges feladata, hogy biztonságos hátteret teremtsen sportoló gyerekének, továbbá mindenben támogassa, és pozitív attitűddel, példát mutatva biztassa őt a pályán és azon kívül is. És legyen büszke rá, akárhányadik is lett.

2025. június 09., 12:33

A sportszülő kifejezést, azokra a szülőkre használja a szakirodalom, akiknek sportol a gyermekük. Sportszülőnek lenni életforma, amelybe – ideális esetben – nem saját, hanem gyerekük döntése következtében csöppen bele az illető.

Hirdetés

Ez pedig azzal jár, hogy a saját, illetve a család szabadidejének javarészét edzőtermek, sportpályák és sportcsarnokok vonzáskörzetében tölti, hétvégenként versenyekre jár, a családi programokat, közös nyaralásokat pedig a verseny nélküli szabad hétvégére, vagy az edzőtábor utáni időszakra kell beütemezni.

Roseti-Karikás Emőke szerint ha a gyerek sportol, az egész család sportol •  Fotó: Roseti-Karikás Emőke személyes archívuma

Roseti-Karikás Emőke szerint ha a gyerek sportol, az egész család sportol
Fotó: Roseti-Karikás Emőke személyes archívuma

„Azt szoktam mondani, ha a gyerek sportol, az egész család sportol, hiszen egy bizonyos idő után az egész család életét ez az életforma határozza meg, kezdve a hétköznapi időbeosztástól egészen a nyaralásig. Ezt a gyerek dönti el, de nyilván a család értékrendje is meghatározó. Ha számomra fontos a sport, a mozgás, akkor elviszem és megengedem, hogy versenyezzen, ha ezt akarja” – véli Roseti-Karikás Emőke sportpszichológus, hozzátéve, hogy a folyamatban a család párhuzamosan együtt fejlődik a sportban.

Hogyan legyünk jó sportszülők?

A sportpszichológus szerint nem létezik tuti recept arra vonatkozóan, hogyan lehetünk jó sportszülők, ám néhány szempontot érdemes figyelembe venni.

  • Hagyjuk a gyereket választani, ne erőltessük rá az akaratunkat. A legjobb, ha biztosítjuk számára a lehetőséget, hogy többféle sportágat kipróbáljon, majd ő maga döntse el, hogy melyiket szeretné folytatni.

  • Ha elköteleződünk egy bizonyos sportág, edző, egyesület mellett, ismerjük meg és tartsuk be az ottani szabályokat.

  • Bízzunk meg az edzőben, sportszakemberben, és tartsuk szem előtt, hogy az edzés, a versenyeztetés az ő dolga, és nem a miénk. Ne kritizáljuk őt a gyerek előtt, ha mondanivalónk van számára azt személyesen tegyük meg.

  • Tartsuk be a szerepeket: az edző edz, a szülő támogat, a játékvezető mérkőzést vezet.

  • Lehetőleg ne vegyünk részt aktívan az edzéseken, nincs szüksége második edzőre.

  • Figyeljünk a viselkedésünkre (és szavainkra) mérkőzéseken, versenyeken. Azzal nem segítünk, ha utasításokat adunk, kiabálunk, inkább összezavarjuk a gyereket.

  • Semmiképp se hasonlítgassuk másokhoz csemeténket, inkább önmagához, korábbi eredményéhez mérjük a teljesítményét.

Ne támasszunk túlzott elvárásokat!

„Tartsuk mindig szem előtt, hogy a gyerek elsősorban azért jár sportolni, mert jó buli, mert szereti és élvezi. Ezt viszont nagyon hamar elszoktuk felejteni, és a sportág szeretete gyakran háttérbe szorul a nagy elvárások miatt, és abban a helyzetben találhatjuk magunkat, hogy már nem akarja folytatni” – figyelmeztet Roseti-Karikás Emőke.

Hagyjuk a gyereket sportágat választani, ne erőltessük rá az akaratunkat •  Fotó: KSE Napok/Facebook

Hagyjuk a gyereket sportágat választani, ne erőltessük rá az akaratunkat
Fotó: KSE Napok/Facebook

Korosztályonként változik a gyerekek igénye, kisgyermekkorban nagyobb támogatásra van szüksége a sportolónak, a szülő az edzésekre való eljutásban, néha az öltözésben – például a jégkorongnál – segít, de nagy szerep jut neki a hatékony időbeosztásban, hogy a sportolás ne menjen a tanulás vagy a pihenés rovására. A gyerek növekedésével ezek a feladatok csökkennek, átalakul a támogatás mikéntje, már nem kell elvinni őt edzésre, de ugyanolyan fontos, hogy például egy sikertelen szereplés után ott legyünk mellette és biztosítsuk, hogy szeretjük és bízunk benne.

Kapcsolódó

„Nagyon fontos, hogy szülőként mennyire visszük túlzásba a sport iránti rajongásunkat, látjuk-e a gyerekünket az ő valójában, vagy csak a sportolót látjuk benne.

Nem szabad elfelejteni, hogy ő elsősorban gyerek, utána jön a többi szerep, a tanuló, a sportoló. Biztonságérzetet ad számára, ha egy elveszített verseny után otthon apával és anyával jó a hangulat, nem büntetik, szidják meg azért, mert nem lett első”

– emeli ki a pszichológus az elfogadás, a biztatás és a kevesebb kritika fontosságát.

A sport, mint örömforrás

Szülőként hogyan segíthetünk abban, hogy a sport örömforrás maradjon? A szakember szerint elsősorban úgy, hogy példát mutatunk, már egészen kicsi kortól sportoljunk, mozogjunk közösen. Tapasztaljuk meg, milyen jó szórakozás a biciklizés, milyen jókat lehet nevetni focizás, túrázás, netán úszás közben.

„Jó, ha a gyereket önmagához, korábbi teljesítményéhez mérjük, semmiképp sem másokhoz és legfőképp nem magunkhoz” •  Fotó: Roseti-Karikás Emőke személyes archívuma

„Jó, ha a gyereket önmagához, korábbi teljesítményéhez mérjük, semmiképp sem másokhoz és legfőképp nem magunkhoz”
Fotó: Roseti-Karikás Emőke személyes archívuma

„Az elvárások könnyen eltudják elrontani ennek az örömnek a forrását, ezért ne nagyon értékeljük a teljesítményt. Az élsport világa kegyetlen tud lenni, a kicsik idejekorán megtapasztalják a győzelem-vereség, nyertes-vesztes szituációkat, s erre még rátesz a szülő azzal, hogy „elvártam volna, hogy ezt megnyerd”, „ezt hozni kellett volna”. Ezek csökkentik a motivációt, azt a hozzáállást miszerint az lenne a lényeg, hogy jól érezzem magam, semmint, hogy nyerjek” – fogalmaz.

A sportpszichológus azt tanácsolja, hogy soha ne az eredményre fókuszáljunk akkor, ha elvárásokat fogalmazunk meg, ha pedig mindenképp értékelni akarunk akkor ne a teljesítményt, hanem a folyamatot emeljük ki, az eredmény kiértékelését hagyjuk az edzőre. Ne mondjuk, hogy „ezt meg kell nyerni”, „első kell lenni”, „érmet kell szerezni”, inkább az erőfeszítésre fektessük a hangsúlyt: „láttam, hogy nagyon küzdöttél”, „beleadtál mindent, ebben ennyi volt”, „ügyesen próbálkoztál, bátrabban támadtál, mint legutóbb”.

Ha felmerül az abbahagyás lehetősége

Mi történik akkor, ha egyik napról a másikra már nem akar edzésre járni? Az utánpótláskorúak többek között azért szokták abbahagyni a sportolást, mert nehéznek találják a sportágat, esetleg nem tudják összeegyeztetni a tanulással, de a szakember olyat is tapasztalt, hogy a sportoló gyerek teherként élte meg azt, ahogy a szülei versenyhelyzetben viselkedtek, konkrétan szégyellte magát, a szorongás miatt pedig nem tudott teljesíteni, sem felszabadulni.

Sportszülőként támogassuk és biztassuk sokat az utánpótláskorúakat •  Fotó: KSE Napok/Facebook

Sportszülőként támogassuk és biztassuk sokat az utánpótláskorúakat
Fotó: KSE Napok/Facebook

„Úgy gondolom, hogy a rendszeres kommunikáció segíthet ilyen helyzetben. Érdemes gyakran beszélgetni vele arról, hogy hogyan érzi magát az edzéseken. A „lőttél gól, dobtál kosarat, szereztél pontot” helyett érdeklődjünk afelől, hogyan érezte magát, milyen volt a hangulat.

Érdemes figyelni a stressz és a szorongás jeleit, amiből arra következtethetünk, hogy ez már nem okoz örömet neki. A rábeszélés, erőltetés nem ajánlott, inkább ellenkező hatást válthat ki.

Lehetnek jelek, amiből a szülő láthatja, hogy komoly döntés vagy pillanatnyi elégedetlenség okozza” – vélekedik Roseti-Karikás Emőke, hozzátéve, hogy bármit választ a gyerek, a szülő feladata, hogy támogassa döntésében.

Azt is tekintetbe kell venni, hogy egy kis noszogatás is szükségeltetik, főleg nagyobb korban, amikor már nehezebbek és gyakoribbak az edzések, tanulnivaló is sok van, szórakozni is szeretnének. Ilyenkor érthető, ha ellógna egy-két edzést, de fontos a hosszútávú célokat szem előtt tartani.

Legyen közös verseny utáni rituálénk

Ajánlott egy versenyek utáni családi rituálé kialakítása és betartása – eredménytől függetlenül.

•  Fotó: Borbély Fanni

Fotó: Borbély Fanni

„Menjünk el fagyizni, társasjátékozzunk, legyen egy rutinunk, aminek a lényege a közös időtöltés, amivel érzékeltetjük, hogy nemcsak akkor kapsz például fagyit, ha jól teljesítettél. Emeljük ki az erőfeszítést, abban benne rejlik a lehetőség, hogy lehet rajta változtatni, „ez a verseny nem ment, de ha kitartóan dolgozol, a következő jobban sikerül majd” – tanácsolja a szakember, aki szerint az is lényeges, hogy kudarc esetén hagyjuk, hogy ezt megélje.

Igenis lehet kicsit szomorú, ne az legyen az első, hogy „ne sírj, ne szomorkodj, ne törődj vele”.

Inkább validáljuk ezeket az érzéseket, „tudom, hogy szomorú vagy, mivel nem úgy jött össze, ahogy szeretted volna, sajnálom”. Kérdezzük meg, mit szeretne, mert így kiderülhet, hogy milyen fajta támogatásra van szüksége” – összegzett Roseti-Karikás Emőke.

szóljon hozzá!
Hirdetés
Hirdetés
Ajánljuk még

Ilyen szintre még romániai hokiklub nem jutott, mint a Brassói Corona

A Brassói Corona magabiztos játékkal, 5–1-re győzte le a házigazda Asiagót a jégkorong Kontinentális Kupa elődöntő tornájának utolsó mérkőzésén, így kiharcolta a továbbjutást a sorozat hatcsapatos döntőjébe.

Magyar–északír, bosnyák–román párharc a Nemzetek Ligája zárásán – a keddi sportműsor

Kedden lezárul a labdarúgó Nemzetek Ligája csoportköre: Románia Zenicában Bosznia-Hercegovinával, a magyar válogatott a Puskás Arénában Észak-Írország ellen játszik. Torinóban folytatódik az ATP-vb, a női kosárválogatott Dániát fogadja az Eb-selejtezőn.

Székelyhon

Földrengésre riasztottak szerdára virradóan, megszólaltak a telefonok Székelyföldön is

Földrengésre riasztottak szerdára virradóan az okostelefonok, az Android földrengés-előrejelző rendszere jelzett többek között Székelyudvarhelyen is, földrengésre figyelmeztetve.

`
Krónika

Kiderült, mekkora nyugdíjemelést javasol a miniszter, kiemelt szerepben a kártyás utalás

A nyugdíjakat 7,3 százalékkal kell emelni – jelentette be Florin Manole munkaügyi miniszter.

Krónika

Újraszentelték a templomot, amelyben házasságot kötött Horthy Miklós, és felavatták a néhai főgondnok eredeti szobrát

„Élő kövekből épült lelki templomért” mondtak hálát vasárnap délután Aradon, amikor is Bogdán Szabolcs János királyhágómelléki református püspök megáldotta a belvárosi református egyházközség kívül-belül felújított templomát és parókiáját.

Főtér

Hogyan és miért lett Nicușor Danból a 2.0-ás cotroceni fikusz?

Az is nagy teljesítmény lesz tőle, ha végigviszi elnöki mandátumát. Az elsőt és egyetlent, mert második biztosan nem lesz, a rendszer láthatóan kezdi megunni az ilyen típusú figurákat.

Ez is érdekelheti

EYOF: váltóban számít a legjobb eredményre a gyorskorcsolyázóktól Szőcs Renáta

Az elmúlt másfél évben elindult a megújulási folyamat a sokáig rendkívül nehéz helyzetben lévő korcsolyasportban. Az EYOF-ra készülő gyorskoris keret koordinátora, Szőcs Renáta szerint az éremszerzés álomnak számít, de megtesznek majd mindent érte.

A nagy stadionokról álmodott, most a román válogatott mezében mutatkozhat be Marius Corbu

Mindössze 12 évesen került a Székelyföld Labdarúgó Akadémiához Marius Corbu, aki meghívót kapott a román felnőtt labdarúgó-válogatott keretébe. A Ferencváros középpályása az akadémia első olyan neveltje lehet, aki bemutatkozik a nemzeti együttesben.

Senki sem akar hokizni az oroszokkal

Egyre nagyobb az ellenállás az orosz jégkorong-válogatottak nemzetközi visszatérése ellen. Már hat ország jelezte, hogy nem hajlandó pályára lépni ellenük a jövő évi férfi világbajnokságon. A szponzorok a támogatásuk megvonását helyezték kilátásba.

Közeledik a brassói EYOF, mire számíthatunk házigazdaként?

A téli Európai Ifjúsági Olimpiai Fesztiválon számos sportágban székelyföldi versenyzőktől várhatunk jó eredményt. Összeállításunkban megnéztük, kikre lesz érdemes odafigyelni.

Ultimátum helyett pontkényszer, a Sepsi OSK elnöke széthúzást lát az öltözőben

Az öt bajnoki óta nyeretlen Sepsi OSK elnöke, Diószegi László elégedetlen csapata játékával. Leszögezte, a gyenge eredmények miatt a jövőben elkerülhetetlenné válhat az edzőváltás. Szerinte a hátterében öltözői széthúzás állhat.

Meglepetésküldést kapott, a másodosztályban debütált a székelyudvarhelyi partjelző

Váratlan lehetőséget kapott a székelyudvarhelyi Molnos Imre: a 28 éves játékvezetői asszisztens az elmúlt hétvégén a labdarúgó 2. Ligában mutatkozott be. A Marosvásárhelyi ASA és az Unirea Slobozia mérkőzésén működött közre.

Levenné a fölösleges terheket a csapatvezetők válláról az újdonsült Hargita megyei focielnök

Egyöntetű szavazással Hompoth Dezsőt választották a Hargita Megyei Labdarúgó Egyesület elnökévé a következő négy évre. A székelyudvarhelyi sportvezetőt a terveiről és a megyei labdarúgás előtt álló feladatokról kérdeztük.

Tamás Zoltán átadja a stafétát: 27 év a Hargita megyei futball szolgálatában

Új elnöke lesz a Hargita Megyei Labdarúgó Egyesületnek. Tamás Zoltán az első mandátumának körülményeiről, a megyei labdarúgás fejlődéséről, az eredményekről és a még megoldásra váró feladatokról is beszélt. Nyugodt szívvel adja át a stafétát utódjának.

Válsághelyzetben vette át új klubját, de nem hátrál meg a kihívásoktól László Csaba

Pályafutása során sokadszor vállalta el mélyponton lévő csapat irányítását a rutinos székelyudvarhelyi szakember. László Csaba a Székely Sportnak elmúlt egy évnyi szünetéről és az albániai kinevezés hátteréről is mesélt.

A marosvásárhelyi tekézők nagycsaládja, akik mindent megnyertek

Albert Erzsébet, Chețan Minodora, Todea Maria, Dálya Gizella, Dragoș Maria, Bonta Elisabeta és Szász Judit szinte mindent megnyert a Marosvásárhelyi Voința tekecsapatával. A hetvenes- és nyolcvanas években a román válogatottban is remekeltek.

Hirdetés
Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!