A Magyar Olimpiai Bizottság (MOB) honlapja emlékeztetett: a megnyitók történetében először minden ország egy-egy női és férfi sportolója együtt viheti majd a nemzeti lobogót. Kiemelték: amíg az olimpiai fogadalomtételen két ifjúsági olimpiai bajnok mondhatta az eskü szövegét – Késely Ajna úszó és Péni István sportlövő –, addig a MOB sportolói bizottságának javaslatára a zászlóvivőknél két rutinos versenyzőre esett a választás.
A világbajnoki ezüstérmes, Európa-bajnok Mohamed Aida elmondta: hatalmas megtiszteltetés, hogy ő lehet az egyik zászlóvivő, és a hír hallatán a könnyeivel küszködött.
„Ez az egyik legnagyobb dolog egy sportoló számára. Felemelő érzés végigsétálni a stadionban, miközben tudjuk, hogy az egész világ ránk figyel. Hat olimpián vettem eddig részt, szinte mindegyik nyitóünnepségen ott voltam. Egy-egy ceremóniát hosszú várakozás előz meg, sok időbe telik, mire eljutunk a vonulásig, de amikor az ember belép a tömött stadionba, az egy olyan katartikus élmény, amely mindenért kárpótol.
– nyilatkozta.
A másik zászlóvivő, a négyszeres olimpiai ezüst-, kétszeres bronzérmes, világ- és Európa-bajnok Cseh Lászlónak viszont át kellett gondolnia a felkérését, ugyanis eddig egyetlen olimpiai megnyitón sem vett részt, mert másnap vagy az azt követő napon mindig versenyeznie kellett már, és „szereplési vágya” sincs.
„Sokat gondolkodtam rajta, átbeszéltem a feleségemmel, és rájöttem, ez egy olyan óriási megtiszteltetés, hogy elfogadom a felkérést.
Célom, hogy úgy fejezzem be a pályafutásomat, hogy még egyszer utoljára odatettem magamat” – közölte.
A román zászlót az evezős, második olimpiájára készülő Mădălina Bereş és a romániai sportolók közül az idei olimpiára a kvalifikációt elsőként kiharcoló Robert Glinţă úszó viszi majd.
A tokiói olimpia megnyitóját július 23-án rendezik.
Az eddigi magyar zászlóvivők:
1908, London: Mudin István (atléta)
1912, Stockholm: Rittich Jenő (tornász)
1924, Párizs: Toldi Sándor (atléta)
1928, Amszterdam: Egri Kálmán (atléta)
1932, Los Angeles: Bácsalmási Péter (atléta)
1936, Berlin: Bácsalmási Péter
1948, London: Németh Imre (atléta)
1952, Helsinki: Németh Imre
1956, Melbourne: Csermák József (atléta), Stockholm (lovasversenyek): Erdélyi István (csapatvezető)
1960, Róma: Simon János (kosárlabdázó)
1964, Tokió: Kulcsár Gergely (atléta)
1968, Mexikóváros: Kulcsár Gergely
1972, München: Kulcsár Gergely
1976, Montreal: Kamuti Jenő (vívó)
1980, Moszkva: ifj. Szívós István (vízilabdázó)
1988, Szöul: Vaskuti István (kenus)
1992, Barcelona: Komáromi Tibor (birkózó)
1996, Atlanta: Szabó Bence (vívó)
2000, Sydney: Kőbán Rita (kajakos)
2004, Athén: Kovács Antal (cselgáncsozó)
2008, Peking: Kammerer Zoltán (kajakos)
2012, London: Biros Péter (vízilabdázó)
2016, Rio de Janeiro: Szilágyi Áron (vívó)
2021, Tokió: Mohamed Aida (vívó) és Cseh László (úszó)
Az FCSB elleni bravúrgyőzelem után a többi eredmény is a Csíkszeredának kedvezett: szombaton matematikailag is biztossá vált, hogy Ilyés Róbert csapata elkerüli a kiesést és az osztályozót, azaz a labdarúgó Szuperligában kezdi a 2026–2027-es kiírást is.
Kulcsfontosságú győzelmet aratott a Sepsi OSK az éllovas Corvinul ellen, és visszavette a második helyet. A lefújás után Batzula Hunor a Székely Sportnak beszélt a nyomásról, a gól pillanatáról és a feljutási esélyekről.
Egy beteg halálát vizsgálja az ügyészség, aki áprilisban került a brassói kórház sürgősségi osztályára, ahol kezelést írtak fel neki, majd hazaengedték. Röviddel ezután otthon meghalt.
A korábbi RMDSZ‑vezető a fűnyíró kését próbálta megélezni, amikor a gép rázuhant.
Tragikus hirtelenséggel meghalt Takács Csaba, az RMDSZ egykori ügyvezető elnöke. A gyászhírt Kelemen Hunor szövetségi elnök tette közzé közösségi oldalán.
Azt tudjuk, hogy mit kívánt a magyar nemzet 1848-ban, de mit akartak a románok és a szászok? Az MCC történész-kerekasztalán ez is kiderült.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
