A Magyar Olimpiai Bizottság (MOB) honlapja emlékeztetett: a megnyitók történetében először minden ország egy-egy női és férfi sportolója együtt viheti majd a nemzeti lobogót. Kiemelték: amíg az olimpiai fogadalomtételen két ifjúsági olimpiai bajnok mondhatta az eskü szövegét – Késely Ajna úszó és Péni István sportlövő –, addig a MOB sportolói bizottságának javaslatára a zászlóvivőknél két rutinos versenyzőre esett a választás.
A világbajnoki ezüstérmes, Európa-bajnok Mohamed Aida elmondta: hatalmas megtiszteltetés, hogy ő lehet az egyik zászlóvivő, és a hír hallatán a könnyeivel küszködött.
„Ez az egyik legnagyobb dolog egy sportoló számára. Felemelő érzés végigsétálni a stadionban, miközben tudjuk, hogy az egész világ ránk figyel. Hat olimpián vettem eddig részt, szinte mindegyik nyitóünnepségen ott voltam. Egy-egy ceremóniát hosszú várakozás előz meg, sok időbe telik, mire eljutunk a vonulásig, de amikor az ember belép a tömött stadionba, az egy olyan katartikus élmény, amely mindenért kárpótol.
– nyilatkozta.
A másik zászlóvivő, a négyszeres olimpiai ezüst-, kétszeres bronzérmes, világ- és Európa-bajnok Cseh Lászlónak viszont át kellett gondolnia a felkérését, ugyanis eddig egyetlen olimpiai megnyitón sem vett részt, mert másnap vagy az azt követő napon mindig versenyeznie kellett már, és „szereplési vágya” sincs.
„Sokat gondolkodtam rajta, átbeszéltem a feleségemmel, és rájöttem, ez egy olyan óriási megtiszteltetés, hogy elfogadom a felkérést.
Célom, hogy úgy fejezzem be a pályafutásomat, hogy még egyszer utoljára odatettem magamat” – közölte.
A román zászlót az evezős, második olimpiájára készülő Mădălina Bereş és a romániai sportolók közül az idei olimpiára a kvalifikációt elsőként kiharcoló Robert Glinţă úszó viszi majd.
A tokiói olimpia megnyitóját július 23-án rendezik.
Az eddigi magyar zászlóvivők:
1908, London: Mudin István (atléta)
1912, Stockholm: Rittich Jenő (tornász)
1924, Párizs: Toldi Sándor (atléta)
1928, Amszterdam: Egri Kálmán (atléta)
1932, Los Angeles: Bácsalmási Péter (atléta)
1936, Berlin: Bácsalmási Péter
1948, London: Németh Imre (atléta)
1952, Helsinki: Németh Imre
1956, Melbourne: Csermák József (atléta), Stockholm (lovasversenyek): Erdélyi István (csapatvezető)
1960, Róma: Simon János (kosárlabdázó)
1964, Tokió: Kulcsár Gergely (atléta)
1968, Mexikóváros: Kulcsár Gergely
1972, München: Kulcsár Gergely
1976, Montreal: Kamuti Jenő (vívó)
1980, Moszkva: ifj. Szívós István (vízilabdázó)
1988, Szöul: Vaskuti István (kenus)
1992, Barcelona: Komáromi Tibor (birkózó)
1996, Atlanta: Szabó Bence (vívó)
2000, Sydney: Kőbán Rita (kajakos)
2004, Athén: Kovács Antal (cselgáncsozó)
2008, Peking: Kammerer Zoltán (kajakos)
2012, London: Biros Péter (vízilabdázó)
2016, Rio de Janeiro: Szilágyi Áron (vívó)
2021, Tokió: Mohamed Aida (vívó) és Cseh László (úszó)
Rövid másodosztályú száműzetés után emelt fővel tér vissza a román labdarúgás élvonalába a Sepsi OSK. A gyors visszajutás örömét beárnyékolják az anyagi nehézségek. Exkluzív interjúnkban Diószegi László nyíltan beszél a Szuperliga jelentette kihívásokról.
Váratlan jelenet zavarta meg a Szebeni Kerékpáros Körverseny harmadik szakaszát: egy medvebocs szaladt át az úton közvetlenül a mezőny élén haladó versenyzők előtt.
Rendőrségi nyomozás indult, miután vasárnap este egy Marosvásárhelyről Besztercére tartó mentőhelikoptert lézersugarakkal világítottak meg, veszélybe sodorva a pilóták életét.
A bíróságon folytatódhat a Bihar megyei magyar közélet egyik legrégebbi politikai konfliktusa: Szabó Ödön pert indított Csomortányi István ellen. Az RMDSZ-es politikus rágalmazásról beszél, az EMSZ-alelnök szerint a per célja az elhallgattatása.
Elsötétült az M1 képernyője kedden, a Kossuth Rádió helyén pedig a Bartók Rádió műsora hallgatható. Mindez a magyarországi közmédia átszervezésének, a kormányváltás után felállt új vezetőség döntésének tudható be.
Hétvégén érkezik az enyhülés, de hosszú távon kéne gondolkodni, ha fel akarunk készülni a további hőségekre.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
