Tamás Zoltán átadja a stafétát: 27 év a Hargita megyei futball szolgálatában
– Huszonhét évvel ezelőtt választották meg először a Hargita Megyei Labdarúgó Egyesület elnökévé, azóta vezeti a szövetséget. Miként emlékszik vissza az első mandátumára?
– Akkor érdekes helyzet volt. A Székelyudvarhely és Csíkszereda közötti ellentét létezett, ezt talán mostanra sikerült feloldanunk. Akkoriban Udvarhelyszéken pezsgőbb, magasabb szintű volt a labdarúgás, miközben a vezetés Csíkszeredában volt. Többen elégedetlenek voltak, és biztattak, hogy próbáljuk meg, pályázzuk meg az elnöki tisztséget. Azt mondták, minden esélyünk megvan, hiszen Udvarhelyszéken több csapat működött, azok pedig rám szavaznak.
Lőrincz Géza, Péter József és Jakab Zoltán sokat tett akkor, szervezkedtek. Csíkszeredában tartották a közgyűlést, mi pedig biztosra mentünk, mert megvolt a szükséges szavazatszámunk. Az utolsó pillanatban az ellenjelölt, Sticlaru Ioan visszalépett, mert belátta, hogy nincs esélye.
Utána még hat közgyűlés volt. Ez volt az egyetlen alkalom, amikor kérdéses volt, hogy én leszek-e az elnök. A többin egyhangúlag választottak meg.
– Nemcsak az elnökválasztás volt a tét, hanem a Hargita megyei labdarúgás megújítása is.
– Egy szegényes irodát vettünk át Csíkszeredában, ahol mindössze egy vezetékes telefon volt, emellett valamennyi adósságot is örököltünk. A felnőttbajnokságok még úgy-ahogy működtek, főként Udvarhelyszéken, Csíkban viszont akkor még körzeti bajnokság sem volt. Ifjúsági szinten mindössze 6 csapat szerepelt.
Ezen mindenképpen változtatni akartunk. A klubok jogi helyzete sem volt rendezett: akkor mindössze 5 csapat dokumentációja volt rendben. Két évvel később ez a szám már 54-re emelkedett. Nagyon sokat dolgoztunk ezen.
Azt is láttuk, hogy a színvonalon javítani kell. Nekem már volt tízéves vezetői tapasztalatom, hiszen a rendszerváltás után a felsőboldogfalvi általános iskola igazgatója voltam. Ez sokat segített. Emellett a sportban is tevékenykedtem, labdarúgóként és játékvezetőként is, tehát ismertem ezt a közeget.
– Az eredmények felsorolása hosszú lenne. Melyek azok az intézkedések, lépések, amelyekre különösen büszke?
– A kezdettől nagy hangsúlyt fektettünk az ifjúsági csapatokra. Akkor 6t ifjúsági együttes volt a megyében, most 88 van. Ezek a megyei bajnokságban szereplő csapatok, hiszen az országos versenysorozatokban is indulnak Hargita megyei együttesek. Volt olyan idény, amikor a 88-nál is több csapatunk volt.
Nagyon jó kapcsolatot ápoltunk a Román Labdarúgó-szövetséggel, Răzvan Burleanu is többször járt a megyében. Tizenhét évvel ezelőtt testvérkapcsolatot alakítottunk ki a Heves Megyei Labdarúgó Egyesülettel. Innen indult el a Székelyföldi Labdarúgó Akadémia gondolata, a legnagyobb eredmények pedig később az akadémiához kapcsolódtak.
Elindult a női labdarúgás, futsalban pedig mi szerveztük meg az első országos bajnoki tornát. A 2025-ös évben Hargita megye 35 játékost adott a különböző román válogatottaknak. Ezzel Bukarest után a második helyen álltunk a rangsorban. Az akadémia nélkül ezt a számot nem értük volna el.
A digitalizációs folyamat is elindult, ezt a rendszert tovább kell fejleszteni, és minden játékost be kell vezetni az adatbázisba.
– A mérleg másik oldalán is lehetnek olyan tervek, amelyek nem valósultak meg. Mi az, amit nem sikerült elérni?
– Mindig azt szerettem volna, hogy egészséges labdarúgórendszer működjön, amelyben az a csapat, amelyik feljutó helyen végez, vállalja a magasabb osztályba lépést. Ezt valahogy nem tudtuk elérni.
Alacsonyabb szinten ezt nehéz megértetni a klubokkal. A mai napig előfordul, hogy a 6. Ligából nem akarnak feljutni az 5. Ligába, az 5. Ligából a megyei bajnokságba, és így tovább.
Az is hiányérzetet jelent számomra, hogy nem sikerült több gyergyószéki csapatot bevonni. A térséget végigjártuk, egyeztettünk, gyergyószéki körzeti bajnokság is működött, de a csapatok gyorsan megszűntek. Jelenleg is csak néhány klub képviseli azt a vidéket.
– Tudjuk, hogy új elnöke lesz az egyesületnek. Az évek során felmerült önben, hogy korábban félreálljon, és átadja a stafétát?
– Mindig nyitott voltam erre. Ha láttam volna, hogy érkezik valaki, akit érdekel a feladat, és vállalná is, szívesen felálltam volna. Ebbe a szerepkörbe bele kell élni magunkat: minden nap vannak olyan feladatok, amelyeket meg kell oldani.
– Nyugodt szívvel adja át a stafétát az utódjának?
– Beder Tibor A szék című könyvében olvastam egy gondolatot, amely megragadt bennem: a széken ülni kell, nem fogni azt. Sokféle tisztséget betöltöttem, voltam városi és megyei tanácsos, iskolaigazgató. Sehonnan sem rúgtak ki, mindig tudtam, mikor kell felállni.
Betöltöttem a hetvenedik életévemet, úgy érzem, elég volt, szeretnék egy kicsit megnyugodni is. Szép családom van, négy lányunokám. Eddig is próbáltam időt tölteni velük, de most talán még több időm lesz rájuk.
– Ismert, hogy Hompoth Dezső az egyetlen elnökjelölt. Amennyiben megválasztják, ő lesz az utódja. Jól ismeri, hiszen együtt dolgoztak. Jó kezekben lesz az egyesület?
– Végig mellettünk volt, vezette a játékvezetői kollégiumot, majd főtitkár lett. A mindennapi munkában sokrétű feladatai vannak, de ha megmaradnak körülötte azok az emberek, akik most is dolgoznak, például Szabó Attila, Bálint Attila, Somolyák István, Pap Levente és a többiek, akkor jó csapat alakulhat ki. Csíkszékről két új tag is érkezik.
Két szép, jól felszerelt székhelyet adok át, Csíkszeredában és Székelyudvarhelyen, mindkettőben rendelkezésre állnak a szükséges technikai eszközök.
Tudom, hogy jó kezekben lesz az egyesület.
Válsághelyzetben vette át új klubját, de nem hátrál meg a kihívásoktól László Csaba
Pályafutása során sokadszor vállalta el mélyponton lévő csapat irányítását a rutinos székelyudvarhelyi szakember. László Csaba a Székely Sportnak elmúlt egy évnyi szünetéről és az albániai kinevezés hátteréről is mesélt.
Bombameglepetés a Duna-parton, kapott gól nélkül gálázott a Sportklub és a Corona
A Galaci CSM a Steaua után a címvédő Gyergyói HK-t is legyőzte a román hokibajnokságban, Danil Martinov mesterhármast szerzett. A Sportklub és a Corona kapott gól nélkül nyert, Jesper Åkerman pedig góllal mutatkozott be Csíkszeredában.
Késsel támadt egy diák egy tanárnőre és az egyik iskolatársára
Késsel támadt egy tanárnőre és megsebesítette egyik diáktársát is egy hetedik osztályos tanuló a besztercei Ștefan cel Mare-iskolában. A támadó diákot a rendőrök tartóztatták fel.
FRISSÍTVE – Vallási okokból késelhetett egy hetedikes egy erdélyi iskolában
Egy hetedikes tanuló késsel támadt egy tanárnőre, és megsebesített egy másik diákot hétfő reggel a besztercei Ștefan cel Mare Általános Iskolában. A támadó állítólag egy hatodikos gyermeket akart megsebesíteni, mivel az más vallású.
Már nem elég az iskola? Egyre több családnak jelent komoly anyagi terhet a magánórák fizetése
A romániai szülők évente átlagosan közel tízezer lejt költenek a gyerekeik oktatásával kapcsolatban, a statisztikák szerint a magánórák egyre nagyobb tételt jelentenek a családok költségvetésében.
Amikor az „objektivitás” mögött nem csak szubjektivitás, hanem ferdítés is van
Nem úgy van az, hogy egy „független” illető valamire rámutat, hogy az propaganda, és akkor az propaganda.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
