Először rendez tornát a nők számára a CONIFA, a világbajnokság helyszíne a nyáron Csíkszereda lesz. Az FK Csíkszereda és a Székelyföld Labdarúgó Egyesület tavaly augusztusban nyújtotta be a CONIFA-nak az első női labdarúgó-világbajnokság rendezésére vonatkozó közös szándéknyilatkozatát. Ezt végül a szervezet elfogadta, így a tervek szerint
június 23–30. között Csíkszeredában rendezik meg a hölgyek első CONIFA-világeseményét.
Hatcsapatos lesz a torna, a házigazda Székelyföld az A jelzésű trióban Chameriával (görögországi albánok) és Észak-Ciprussal találkozik, míg a másik hármasban Sápmi (Lappföld), Cascadia (Észak-Amerika) és Cornwall (Anglia) kapott helyet. A két háromfős csoportból az első kettő bejut az elődöntőbe, majd következnek a helyosztók (az 1., a 3. és az 5. helyért).
A férfiaknál tavaly Észak-Macedóniában kellett volna megrendezni a világbajnokságot, ám a koronavírus-járvány miatt törölték, így az Európa-bajnokság következik, amit június 9–19. között Nizzában rendeznek meg.
A 12 csapatos mezőny tagja Székelyföld válogatottja is, a szombaton tartott sorsoláson a B csoportba került,
ahol az ellenfelek Lappföld és Abházia lesznek.
Mindkét ellenfelét ismeri Székelyföld, hiszen a 2017-es észak-ciprusi Európa-bajnokság bronzmérkőzésén 3–1-re verte Abháziát, míg Lappfölddel a 2019-es arcahi Eb 7. helyéért kiírt találkozón kapott ki 3–2-re, s lett végül nyolcadik.
Alig két héttel a pontvadászat kezdete előtt a Román Labdarúgó-szövetség (FRF) elkészítette a 3. Liga csoportbeosztását. A székelyföldi csapatokat az első két csoportba sorolták, meglepetésre idén először szétválasztották a Kovászna megyei együtteseket.
Túlóráznia kellett a Sepsi OSK-nak a CSM Slatina otthonában. A hosszabbításban szerzett találatokkal a háromszékiek idén is ott vannak a labdarúgó Román Kupa csoportkörében.
Egy család öt tagját vették őrizetbe egy Kovászna megyei ügyben: a nyomozók szerint kiszolgáltatott embereket tartottak fogva, munkára kényszerítették őket, és azt is tervezték, hogy pénzért „eladják” az áldozatokat.
A magyar kormány a helyi magyar közösségekkel partnerségben szeretné finomítani, részleteiben kidolgozni a magyarságpolitikáját, a partnerség és a párbeszéd pedig kulcsfogalom ezen a területen – hangsúlyozta Kollai István Kolozsváron.
Tarr Zoltán nemrég a fehéregyházi Petőfi-emlékhely avatóünnepségén is bocsánatot kért a „felhasznált, átvert, rettegésben tartott” határon túli magyaroktól, mely kijelentését Tőkés László EMNT-elnök elítélte.
Hivatásos politikusokra akkor is szükségünk van, ha sokszor legszívesebben a pokol fenekére kívánnánk őket.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!