Arra a kérdésre, hogy a legjobb világbajnokság lesz-e, nyilván nem tudjuk a választ. Az viszont biztos, hogy a megnövelt létszám miatt a csoportmérkőzések során színvonaltalan meccseket is láthatunk majd. Hiszen Ázsiából és Közép-Amerikából olyan csapatok is kijutottak a vb-re, amelyeknek „normális körülmények között” semmi esélyük sem lenne – még a pótselejtezős helyekre sem.
Ki kíváncsi olyan összecsapásokra, mint Algéria–Jordánia, Üzbegisztán–Kongó vagy Curacao–Ecuador?
És a sort sajnos hosszan lehetne folytatni. Ugyanakkor olyan válogatottak, mint az olasz és a dán, itthonról figyelik majd a tornát.
A 12 csoport mindegyikéből az első két helyezett, továbbá a nyolc legjobb csoportharmadik jut tovább az egyenes kieséses szakaszba.
A fogadóirodák szerint a legesélyesebb válogatott a spanyol, francia, angol, brazil, argentin, portugál.
Ha a játékoskeret erősségét nézzük, akkor a francia, argentin és portugál csapat tűnik a legerősebbnek. Ugyanakkor tudni kell: nem mindig a favorit vagy a legjobb kerettel rendelkező válogatott nyeri a világbajnokságot. Egy biztos, az 1950-es vb óta – akkor Uruguay győzedelmeskedett – kis nemzetek nem nyertek trófeát: csak nagy országok válogatottjai emelhették magasba a legjobbnak járó kupát. A svédek, magyarok, csehszlovákok (vagy nem is olyan régen még a horvátok) eljutottak ugyan a döntőig, ott azonban minden alkalommal fejet kellett hajtaniuk a nagyok előtt. És akkor ne beszéljünk a hollandokról, akiknek három elvesztett fináléjuk van.
Még mindig a favoritoknál maradva: a franciák könnyedén ki tudnak állítani két olyan válogatottat is, amely képes lenne megnyerni a címet, Spanyolországnak pedig kivételes generációja van számos fiatal játékossal. Ráadásul a spanyolok megnyerték legutóbb az Európa-bajnokságot, összeforrott csapatot alkotnak jól meghatározott játékstílussal, amelyet nehéz megzavarni. A franciák bombaerős hátvédsorral és kiváló támadókkal rendelkeznek, a középpályájuk viszont kevésbé dinamikus és kreatív a korábbi évekhez képest.
Argentína kerete is nagy sztárokból áll, ám sok függ Messi fizikai állapotától, ráadásul legutóbb éppen a gauchók nyertek, kétszer egymás után pedig utoljára Brazília tudott duplázni több mint fél évszázaddal korábban: 1958 után 1962-ben is győztek. Portugália magas szintre jutott játékban, rendkívül mély kerettel rendelkezik, minden poszton világklasszis futballistái vannak – a Vitinha, Neves, B. Silva hármas talán a legerősebb középpálya –, viszont az edző nem a legmegfelelőbb választása volt a portugál szövetségnek. Roberto Martinez a belga aranygenerációval sem tudott igazán remekelni.
Nehezen megjósolható, hogy mely csapatok lehetnek a torna meglepetései.
Sokan Angliát is az elsők közé várják, ők azonban eddig a vb-ken nem remekeltek. Ráadásul nagy tornákon a drámai tizenegyespárbajoknak a vesztese szokott lenni. Az angol bajnokság ugyanakkor a leghosszabb, legerősebb, mindhárom nemzetközi kupadöntőbe bekerült egy-egy brit csapat, valószínűleg fáradt játékosokkal érkeznek a tornára.
Persze az esélylatolgatásnál érdemes szem előtt tartani: a csoportmeccsek után sokat számít, hogy az ágrajz alapján a válogatottak milyen úton juthatnak el a végjátékig.
Meglepetést okozhat Hollandia, amely kellemetlen ellenfél lehet (egy német gazdasági szakember őket várja első helyre), és Carlo Ancelottival a kispadon a brazilokat sem szabad leírni, mint ahogy a németeket sem – elvégre világbajnokságról van szó.
És ki lehet a torna embere? Nehéz megjósolni. A sok zseniális játékos, mint Messi, Ronaldo vagy Modric kiöregedett, Neymar lesérült. Maradt a francia Mbappé és a spanyol Lamine Yamal, de ha a gólgyártást Harry Kane úgy folytatja, mint ebben az idényben, akkor akár ő is eljuthat a gólkirályi címig. És hát mindig vannak meglepetések is, mint például Oleg Szalenko (1994-ben) vagy James Rodriguez (2014-ben).
Gólgazdag, látványos világbajnokságra lehet számítani, főleg, hogy minden csoportban több „gyenge csapat” is van.
Az elején valószínűleg óvatosabb lesz a játék, de két-három mérkőzés után, amikor kiütközik a fáradtság – az időátállás, a sok utazás és hőség miatt –, jönnek a sérülések és a tét is nagyobb, a futball remélhetőleg nyíltabb és támadóbb lesz.
A labdarúgó-világbajnokság története során mindössze nyolc nemzetnek sikerült elhódítania a sportág legrangosabb trófeáját. A számok jól mutatják: a futball legnagyobb tornáját hosszú időn keresztül néhány hagyományos nagyhatalom uralta, miközben több kiváló válogatott is hiába jutott el a döntőig, a végső győzelem egyszer sem jött össze.
A világbajnokságok történetének legeredményesebb válogatottja Brazília, amely öt alkalommal emelhette magasba a trófeát. A dél-amerikaiak 1958-ban, 1962-ben, 1970-ben, 1994-ben és 2002-ben hódították el a vb-címet, emellett két ezüst- és két bronzérmet is szereztek. A brazilok különlegessége, hogy egyedüli országként valamennyi világbajnokságon részt vettek, és nemzedékről nemzedékre képesek voltak világsztárokat kinevelni Pelétől kezdve Ronaldón át Neymarig.
A második helyen Németország áll négy világbajnoki címmel. A németek 1954-ben, 1974-ben, 1990-ben és 2014-ben értek fel a csúcsra, miközben további négy ezüst- és négy bronzérmet gyűjtöttek.
A 12 dobogós helyezés egyedülálló stabilitásról árulkodik.
Szintén négy vb-címmel büszkélkedhet Olaszország, amely 1934-ben, 1938-ban, 1982-ben és 2006-ban lett világbajnok. Most viszont zsinórban harmadik alkalommal hiányoznak a tornáról, amely Itáliában nemzeti tragédiát jelent.
A 2022-es katari világbajnokság megnyerésével Argentína megszerezte harmadik vb-címét. A dél-amerikai válogatott korábban 1978-ban és 1986-ban diadalmaskodott (akkor Maradonával a csapatban), emellett három elveszített döntőt is elkönyvelhet. Lionel Messi és társai sikerével Argentína tovább erősítette helyét a futball történetének legeredményesebb nemzetei között.
Franciaország két világbajnoki címet szerzett, 1998-ban hazai pályán, majd 2018-ban Oroszországban. A franciák emellett kétszer ezüst-, valamint kétszer bronzérmesek is lettek. A „kékek” az elmúlt három világbajnokságból kettőn döntőt játszottak, amely jól mutatja: jelenleg a világ élvonalához tartoznak.
Uruguay neve örökre bevonult a történelemkönyvekbe, hiszen megnyerte az első, 1930-as világbajnokságot, majd 1950-ben ismét világbajnok lett. Anglia máig egyetlen vb-címét az 1966-os hazai rendezésű tornán szerezte, míg Spanyolország 2010-ben, a dél-afrikai világbajnokságon hódította el története első aranyérmét.
A világbajnokságok történetének egyik legnagyobb rejtélye Hollandia. Az „Oranje” három döntőt is elveszített – 1974-ben, 1978-ban és 2010-ben –, így a mai napig nem sikerült világbajnoki címet szereznie. A hollandok emellett egy bronzéremmel is rendelkeznek. Hasonlóan fájó mérleggel zárt Magyarország és Csehszlovákia. Mindkét válogatott kétszer jutott döntőbe, de egyszer sem tudta megszerezni az aranyérmet. A magyar labdarúgás legnagyobb elszalasztott lehetősége az 1954-es berni döntő volt, ahol az Aranycsapat óriási esélyesként szenvedett vereséget Nyugat-Németországtól. Bár Magyarország soha nem lett világbajnok, a két ezüstéremmel még ma is a világbajnokságok történetének egyik legeredményesebb válogatottjai közé tartozik.
A világbajnokságokat teljes egészében Európa és Dél-Amerika uralja. A nyolc világbajnok ország közül öt európai, három pedig dél-amerikai. A történelem eddigi legfontosabb tanulsága talán az, hogy a világbajnoki trófea megszerzéséhez nem elég egy kiemelkedő generáció vagy egy bravúros torna. A végső sikerhez olyan futballkultúra, hagyomány és játékosállomány szükséges, amellyel eddig csak a sportág legnagyobb nemzetei rendelkeztek.
Telt ház, fúvószenekar és kiváló hangulat fogadta a bajnoki döntőnek beillő rangadót vasárnap kora este Csíkszentsimonban. A hazaiak 4–0-ra legyőzték az Agyagfalvi Lendületet, és megnyerték a labdarúgó 4. Liga Hargita megyei csoportjának bajnoki címét.
A feleknek nem sikerült megállapodniuk, az FK Csíkszereda nem bólintott rá az FCSB által tett ajánlatért Anderson Cearáért. Úgy tűnik, a fővárosiak visszalépnek az üzlettől.
Bár eredetileg csikót próbált elejteni egy agresszív székelyvarsági medve, később rátámadt és megkergette a vasárnap esti riasztásra kiérkező hatóságokat. Kénytelenek voltak ártalmatlanítani a nagyvadat.
Éles vita dúlt a magyar Országgyűlésben a képviselők állampolgárságának nyilvánosságra hozatalát célzó mihazánkos kezdeményezésről. Gurzó Mária, a Tisza Párt képviselője tisztázta: soha nem rendelkezett román állampolgársággal.
Románia lakossága gyorsan öregszik, miközben az idősellátás, idősotthonok kapacitása messze elmarad a nemzetközi szinttől. Cikkünkben körbejárjuk az idősotthonok helyzetét, hátrányait és előnyeit, árait.
… a galaci család, amelynek otthonát elvitte a ruszki drón, kap egy új lakást a Ferrari-örökös nejétől… és a mindig mosolygós Victor Ponta végleg szakított a PSD-vel és hazafiasabb vizekre evez.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!