Száz nappal a labdarúgó Európa-bajnokság rajtja előtt ülésezett a bukaresti szervezőbizottság, a hosszas egyeztetést követően arra a következtetésre jutottak, hogy a következő időszakban a kormányzati intézmények szakértői elemzik az összes javasolt forgatókönyvet, és egy cselekvési tervet nyújtanak át a hatóságoknak, hogy az EURO 2020 mérkőzéseit a szurkolók jelenlétében játszhassák le.
A javasolt variánsok között szerepel az a lehetőség, hogy a bukaresti Nemzeti Aréna 55 ezres maximális befogadóképességét 25 százalékban használják ki, azaz közel 12 ezer néző lehet a helyszínen egy mérkőzésen.
A kidolgozott cselekvési tervet a román hatóságok jóváhagyása után április elején a bukaresti meccsek végleges forgatókönyveként továbbítják az Európai Labdarúgó-szövetségnek (UEFA).
Bukarest négy mérkőzést rendez az Európa-bajnokság keretében, a C-csoportban három találkozót (június 13-án Ausztria–Észak-Macedónia, 17-én Ukrajna–Észak-Macedónia és 21-én Ukrajna–Ausztria), valamint egy nyolcaddöntőt június 28-án.
Sajtóinformációk szerint a mostani állapotok szerint három rendező város, Bilbao, Dublin és Glasgow kikerülhet a helyszínek közül, ugyanis nem tudják biztosítani azt, hogy megfelelő számú nézőközönséget engedjenek be a stadionokba az Eb-re.
A The Associated Press információi szerint az UEFA abban gondolkodik, hogy a létesítmények befogadóképességének legalább felét elfoglalhassák a szurkolók. Úgy tudják, hogy amennyiben nem lehet mérkőzés a három helyszínen, akkor Londonban játsszák le a párharcokat.
A Gyergyói Hoki Klub vezetősége néhány nappal ezelőtt menesztette Markus Juurikkala vezetőedzőt, aki a tavaly mindent megnyert, amit lehetett a piros-fehérekkel. A távozó szakember büszke arra, ahogy a csapat reagált a menesztése hírére.
Súlyos következményekkel járt Radu Petrescu számára a Petrolul Ploiești–FC Argeș mérkőzésen elkövetett hibája. A román sajtó információi szerint a játékvezetőt 12 fordulóra tiltották el, így számára véget érhetett az idei Szuperliga-szezon.
Kasszásnőt ért bántalmazásról számoltak be lapunknak, amely az egyik sepsiszentgyörgyi nagyáruház önkiszolgáló részlegénél történt. A rendőrségnél megerősítették, hogy vizsgálatot indítottak az ügyben.
Tavaly tavasszal, bő fél évvel a halála előtt életútinterjút adott a Krónikának Aulich Sándor, a Kovászna megyei Securitate 1973 és 1984 közötti parancsnoka. Az volt a kérése: ne jelenjen meg életében az interjú. Az ezredes december közepén hunyt el.
Aulich Sándor 1973 és 1984 között volt a Kovászna megyei Securitate parancsnoka. Tisztségéből a sepsiszentgyörgyi Mihai Viteazul-szobor melletti robbantás után mentették fel.
„Hát szerinted lenne autópálya, gyár, új lakónegyed, pláza ebben az országban, ha hagynánk, hogy mindenki, bárki beleszóljon? Ha hagynánk, hogy az az ember, aki meg tudja csinálni és aki meg is csinálja, elbukjon valami rongyos egy-két milliós tyúkperen?”
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
