Úgy fest, a járványhelyzet miatt újabb hónapokat kell várni, amíg a szurkolók visszatérhetnek a lelátóra. A sportrajongókat foglalkoztató lényeges kérdésről Novák Károly Eduárd a napokban a bukaresti sportcsarnokban nyilatkozott az újságíróknak. Az ifjúsági és sportminiszter elmondása szerint két-három hónap múlva jöhet szóba a stadionok újranyitása, akkor is csak részlegesen, a hatóságok pedig a többi európai állam intézkedéseit is figyelembe véve hoznak majd döntést.
Már holnap is késő lenne újra kinyitni a stadion kapuit – vélekedett megkeresésünkre Diószegi László, a Sepsiszentgyörgyi Sepsi OSK elnöke. Szerinte túlzás ez az egész, mert például a nagy bevásárlóközpontokban nap mint nap több száz ember tolong egymás mellett:
„A stadionok pedig zárva maradnak, holott a szabad levegőn távolságtartással és maszkban megoldható lenne a szurkolók jelenléte. Eddig reménykedtünk abban, hogy az április közepén kezdődő rájátszás mérkőzésein korlátozott számban már lehetnek szurkolók, akiket valamilyen rendszer szerint beengedhettünk volna.”
Hozzátette, mindig másra várunk, így amíg Európában nem teszik meg az első lépést, addig itthon is kivárnak.
Még az is megoldás lenne, ha legalább a stadionok befogadóképességének 10 százalékát beengednék, hogy a szurkolók is érezzék, hogy foglalkoznak velük, mert ez már szinte tűrhetetlen. Egy éve nem láthatták élőben a kedvenc csapatukat. Két-három hónap múlva már be is fejeződik a bajnokság, és ez a döntés azt jelentené, hogy ebben a szezonban is búcsút inthetünk a nézőknek.”
Természetesen nagyon szeretné Szondy Zoltán, az FK Csíkszereda elnöke is, hogy minél hamarabb visszatérjenek a nézők a lelátókra:
„Tudjuk, hogy a Román Labdarúgó-szövetség ennek érdekében hónapok óta minden szinten tárgyalásokat folytat, de mi egyelőre semmiféle értesítést nem kaptunk a stadionok újranyitásáról.
Nem tartom valószínűnek, hogy ebben a szezonban lehetnek nézők a sportrendezvényeken. Többször, több helyen elmondtam, hogy a romániai járványkezelők mostohagyereke a sport, mert számos helyre, egyebek közt csoportosan vendéglőkbe lehet menni, de mérkőzésekre nem látogathatnak ki a nézők.”
„Nem kaptunk semmilyen értesítést, de mi készek vagyunk bármit megtenni annak érdekében, hogy nézők előtt rendezhessük a hokimeccseket.
Székelyudvarhelyen az egyik legkedveltebb sportág a kézilabda, régebben a helyi SZKC, a pandémia előtt pedig a Szejke SK mérkőzéseire sokan kilátogattak, telt ház előtt játszhatott az együttes. Nem csoda, hogy jelen állás szerint azt vallják a klubvezetők, sportolók, hogy nehéz így igazából felpörögni.
„A nézők nyomást gyakoroltak, nyilván egy pluszt hoztak a teljesítményre. Jó lenne, ha valaki kézbe venné az egészet, kidolgozná, hogy miként lehetnek nézők a lelátón.
A mi esetünkben a városi sportcsarnok adottsága megengedné, hogy külön be- és kijáratokon közlekedjenek a szurkolók, akár szabadon hagyjuk az első két sort. Már az is jó lenne, ha a befogadóképesség 30 százalékát kitöltenék a nézők” – fogalmazott megkeresésünkre Győri István, a Székelyudvarhelyi Szejke SK ügyvezetője.
A magyarországi politikai fordulat hírére a Sepsi OSK és FK Csíkszereda vezetői tiszta vizet öntöttek a pohárba klubjaik jövőjét illetően. A klubvezetők a stabilitásra hivatkozva igyekeznek megnyugtatni a szurkolókat.
Mindhárom párharcot élőben lehet követni a képernyőn a Kézdivásárhelyen kezdődő U18-as divízió II/A jégkorong-világbajnokság nyitónapján, a házigazda Románia az esti programban Nagy-Britannia ellen játszik.
Közzétette a levélszavazatok pártonkénti megoszlását a Nemzeti Választási Iroda: a magyar országgyűlési választáson összesen 256 233 érvényes levélszavazatot adtak le.
Meg kell várni, hogy mi a viszonya az új magyar kormánynak a határon túli magyarokhoz, milyen nemzetpolitikája van, nekünk ahhoz kell viszonyulnunk – jelentette ki a Krónikának Kelemen Hunor.
Kedden reggel pontban kilenc órakor megérkezett a végrehajtó a nagyváradi premontrei templomhoz, ahol a Fejes Rudolf Anzelm apáttal szolidarizáló hívek fogadták. Ez sem akadályozta meg abban, hogy mise közben, csendőrök kíséretében behatoljon a templomba.
Az áldozatszerepet felnagyító narratíva elfedi azt a tényt, hogy a román társadalom nem monokróm jobbágytömeg volt, hanem egy dinamikusan rétegződő, felemelkedő közösség. MCC történész-kerekasztal 5.0.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!