Úgy fest, a járványhelyzet miatt újabb hónapokat kell várni, amíg a szurkolók visszatérhetnek a lelátóra. A sportrajongókat foglalkoztató lényeges kérdésről Novák Károly Eduárd a napokban a bukaresti sportcsarnokban nyilatkozott az újságíróknak. Az ifjúsági és sportminiszter elmondása szerint két-három hónap múlva jöhet szóba a stadionok újranyitása, akkor is csak részlegesen, a hatóságok pedig a többi európai állam intézkedéseit is figyelembe véve hoznak majd döntést.
Már holnap is késő lenne újra kinyitni a stadion kapuit – vélekedett megkeresésünkre Diószegi László, a Sepsiszentgyörgyi Sepsi OSK elnöke. Szerinte túlzás ez az egész, mert például a nagy bevásárlóközpontokban nap mint nap több száz ember tolong egymás mellett:
„A stadionok pedig zárva maradnak, holott a szabad levegőn távolságtartással és maszkban megoldható lenne a szurkolók jelenléte. Eddig reménykedtünk abban, hogy az április közepén kezdődő rájátszás mérkőzésein korlátozott számban már lehetnek szurkolók, akiket valamilyen rendszer szerint beengedhettünk volna.”
Hozzátette, mindig másra várunk, így amíg Európában nem teszik meg az első lépést, addig itthon is kivárnak.
Még az is megoldás lenne, ha legalább a stadionok befogadóképességének 10 százalékát beengednék, hogy a szurkolók is érezzék, hogy foglalkoznak velük, mert ez már szinte tűrhetetlen. Egy éve nem láthatták élőben a kedvenc csapatukat. Két-három hónap múlva már be is fejeződik a bajnokság, és ez a döntés azt jelentené, hogy ebben a szezonban is búcsút inthetünk a nézőknek.”
Természetesen nagyon szeretné Szondy Zoltán, az FK Csíkszereda elnöke is, hogy minél hamarabb visszatérjenek a nézők a lelátókra:
„Tudjuk, hogy a Román Labdarúgó-szövetség ennek érdekében hónapok óta minden szinten tárgyalásokat folytat, de mi egyelőre semmiféle értesítést nem kaptunk a stadionok újranyitásáról.
Nem tartom valószínűnek, hogy ebben a szezonban lehetnek nézők a sportrendezvényeken. Többször, több helyen elmondtam, hogy a romániai járványkezelők mostohagyereke a sport, mert számos helyre, egyebek közt csoportosan vendéglőkbe lehet menni, de mérkőzésekre nem látogathatnak ki a nézők.”
„Nem kaptunk semmilyen értesítést, de mi készek vagyunk bármit megtenni annak érdekében, hogy nézők előtt rendezhessük a hokimeccseket.
Székelyudvarhelyen az egyik legkedveltebb sportág a kézilabda, régebben a helyi SZKC, a pandémia előtt pedig a Szejke SK mérkőzéseire sokan kilátogattak, telt ház előtt játszhatott az együttes. Nem csoda, hogy jelen állás szerint azt vallják a klubvezetők, sportolók, hogy nehéz így igazából felpörögni.
„A nézők nyomást gyakoroltak, nyilván egy pluszt hoztak a teljesítményre. Jó lenne, ha valaki kézbe venné az egészet, kidolgozná, hogy miként lehetnek nézők a lelátón.
A mi esetünkben a városi sportcsarnok adottsága megengedné, hogy külön be- és kijáratokon közlekedjenek a szurkolók, akár szabadon hagyjuk az első két sort. Már az is jó lenne, ha a befogadóképesség 30 százalékát kitöltenék a nézők” – fogalmazott megkeresésünkre Győri István, a Székelyudvarhelyi Szejke SK ügyvezetője.
Elhagyta a játékteret, az öltöző előtt ütést kapott a Csíkszentsimoni KSK játékosa az Agyagfalvi Lendület elleni mérkőzésen. A Székelyudvarhelyi Roseal a második meccsén nem jelent meg kellő létszámban.
A Román Jégkorong-szövetség elnöke, Nagy Attila szerint az új szövetségi kapitány, Ron Pasco érkezésével szorosabbá válhat a válogatottak együttműködése, miközben Marosvásárhely újabb fontos lépést tehet a jégkorong meghonosítása felé.
Súlyos vasúti baleset történt csütörtökön délután a Tusnád községi Csíkverebesen, a vasúti megálló közelében. Egy motorkerékpár ütközött egy vonattal, a balesetben két fiatal fiú vesztette életét.
Az elmúlt napokban egy emberként mozdult meg a kalotaszegi közösség, hogy segítsen egy közel kétéves, daganatos betegséggel küzdő körösfői kisfiúnak, akinek egy barcelonai kórházban most esélye lehet a gyógyulásra.
Soós Sándorral, a „Györgyfalva-modell” ötletgazdájával és fő „kivitelezőjével” beszélgettünk a magyar utcanevekről, a közigazgatási bravúrról, a román–magyar együttélés működőképes receptjéről.
A két világháború közötti erdélyi magyar eugenika védekező jellegű volt, míg a román expanzív, terjeszkedő – mondja az Oxford Brookes Egyetem professzora, akivel a Transilvania Nemzetközi Könyvfesztiválon beszélgettünk.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!