Úgy fest, a járványhelyzet miatt újabb hónapokat kell várni, amíg a szurkolók visszatérhetnek a lelátóra. A sportrajongókat foglalkoztató lényeges kérdésről Novák Károly Eduárd a napokban a bukaresti sportcsarnokban nyilatkozott az újságíróknak. Az ifjúsági és sportminiszter elmondása szerint két-három hónap múlva jöhet szóba a stadionok újranyitása, akkor is csak részlegesen, a hatóságok pedig a többi európai állam intézkedéseit is figyelembe véve hoznak majd döntést.
Már holnap is késő lenne újra kinyitni a stadion kapuit – vélekedett megkeresésünkre Diószegi László, a Sepsiszentgyörgyi Sepsi OSK elnöke. Szerinte túlzás ez az egész, mert például a nagy bevásárlóközpontokban nap mint nap több száz ember tolong egymás mellett:
„A stadionok pedig zárva maradnak, holott a szabad levegőn távolságtartással és maszkban megoldható lenne a szurkolók jelenléte. Eddig reménykedtünk abban, hogy az április közepén kezdődő rájátszás mérkőzésein korlátozott számban már lehetnek szurkolók, akiket valamilyen rendszer szerint beengedhettünk volna.”
Hozzátette, mindig másra várunk, így amíg Európában nem teszik meg az első lépést, addig itthon is kivárnak.
Még az is megoldás lenne, ha legalább a stadionok befogadóképességének 10 százalékát beengednék, hogy a szurkolók is érezzék, hogy foglalkoznak velük, mert ez már szinte tűrhetetlen. Egy éve nem láthatták élőben a kedvenc csapatukat. Két-három hónap múlva már be is fejeződik a bajnokság, és ez a döntés azt jelentené, hogy ebben a szezonban is búcsút inthetünk a nézőknek.”
Természetesen nagyon szeretné Szondy Zoltán, az FK Csíkszereda elnöke is, hogy minél hamarabb visszatérjenek a nézők a lelátókra:
„Tudjuk, hogy a Román Labdarúgó-szövetség ennek érdekében hónapok óta minden szinten tárgyalásokat folytat, de mi egyelőre semmiféle értesítést nem kaptunk a stadionok újranyitásáról.
Nem tartom valószínűnek, hogy ebben a szezonban lehetnek nézők a sportrendezvényeken. Többször, több helyen elmondtam, hogy a romániai járványkezelők mostohagyereke a sport, mert számos helyre, egyebek közt csoportosan vendéglőkbe lehet menni, de mérkőzésekre nem látogathatnak ki a nézők.”
„Nem kaptunk semmilyen értesítést, de mi készek vagyunk bármit megtenni annak érdekében, hogy nézők előtt rendezhessük a hokimeccseket.
Székelyudvarhelyen az egyik legkedveltebb sportág a kézilabda, régebben a helyi SZKC, a pandémia előtt pedig a Szejke SK mérkőzéseire sokan kilátogattak, telt ház előtt játszhatott az együttes. Nem csoda, hogy jelen állás szerint azt vallják a klubvezetők, sportolók, hogy nehéz így igazából felpörögni.
„A nézők nyomást gyakoroltak, nyilván egy pluszt hoztak a teljesítményre. Jó lenne, ha valaki kézbe venné az egészet, kidolgozná, hogy miként lehetnek nézők a lelátón.
A mi esetünkben a városi sportcsarnok adottsága megengedné, hogy külön be- és kijáratokon közlekedjenek a szurkolók, akár szabadon hagyjuk az első két sort. Már az is jó lenne, ha a befogadóképesség 30 százalékát kitöltenék a nézők” – fogalmazott megkeresésünkre Győri István, a Székelyudvarhelyi Szejke SK ügyvezetője.
Tovább tart az ünneplés a Sepsi OSK-nál, amely szombaton matematikailag is kiharcolta a visszajutást a Szuperligába. A sorsdöntő összecsapást követően a háromszékiek saját nevelésű játékosa, Batzula Hunor, valamint a gólgyáros, Ignacio Heras is értékelt.
A Sepsi OSK feljutásától hangos a magyar és a román sportsajtó, a híradások középpontjában a klub közismert elnöke, Diószegi László áll, aki nem tudta palástolni abbéli örömét, hogy másodszor is sikerült kiharcolni az élvonalbeli tagságot.
A fejlesztési minisztérium 2024-es kimutatása szerint Székelyföldön Borszék áll a legjobban a szegénységi index alapján, miközben több településen jóval nehezebbek a mindennapok. Az interaktív térkép a jelentős különbségeket is láthatóvá teszi.
Legalább egy hónapot tartó útfelújítási munkálatok kezdődtek az A1-es dél-erdélyi autópálya „medvealagutas” szakasza híján terelőútként használt országúton, ami rendszerint óriási dugókat okoz az amúgy is túlterhelt, szerpentines aszfaltcsíkon.
,,Ez egy következmények nélküli ország, ahol mindent ellopnak” – mondogatta az utóbbi időben szomszédom magyarországi unokatestvére, akiről utólag kiderült, hogy jobban él, mint sokan közülünk Erdélyben.
Kommentelünk, tehát szarban vagyunk. Elmagyarázom, miért.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!