Valami gyanúsnak tűnt a dolgok körül, és mielőtt kimondtam volna, hogy „ez is csak Romániában történhet meg”, kissé utána olvastam az esetnek. És lám, ezúttal a blamázsért nem az itthoni szervezők a hibásak. A stadion ugyan a fővárosi polgármesteri hivatal tulajdona, ám a kontinentális labdarúgó-bajnokság idején a Nyonban székelő UEFA rendelkezik felette. Ahogy az összes többi felett, ahol mérkőzéseket rendeznek az Európa-bajnokság idején.
Ők döntenek tehát arról, hogy a tetőt be kell húzni vagy sem, és ebben az esetben úgy határoztak, hogy az esélyegyenlőség nevében maradjon fedetlen a bukaresti pálya.
Merthogy vannak küzdőterek, melyek nem csukhatók le, a csapatoknak pedig egyforma körülményeket kell biztosítani a mérkőzések lejátszásához.
Ennél nagyobb képmutatással, vagy egyenesen butasággal ritkán találkozunk. Még a labdarúgás szintjén sem. Az UEFA korifeusaitól az utóbbi időben megszokhattuk a blőd döntéseket, értelmetlen szabálymódosításokat, ám ezzel a határozattal önmagukat is sikerült alulmúlniuk. Mert másképp nem jellemezhető az, hogy az UEFA szerint, ha van is behúzható tető, nem élünk a lehetőséggel, mert egy Európa másik végében lévő stadionnak lehet, hogy nincs.
Ha már esélyegyenlőséget emlegetünk, az UEFA-nak is feltűnhetett volna, hogy a torna első fordulójában csupán három mérkőzést játszottak semleges pályán. Kilenc nemzet válogatottja – köztük a mienk – gyakorlatilag hazai pályán, saját szurkolóik előtt szerepeltek, ellenfeleik idegen pályán. Budapesten történetesen telt ház előtt zajlott a portugálok elleni csata.
Akkor hol van itt az egyenlőség? Olaszország az összes csoportmérkőzését Rómában játssza, míg például Svájc a Baku–Róma–Baku útvonalon ingázik. A svédek Sevilla és Szentpétervár között utazgatnak, ami nem éppen egy pihentető kirándulás.
És mi van akkor, ha mondjuk Budapesten zuhog az eső, de Londonban hétágra süt a nap? Az esélyegyenlőség nevében nekifogunk szárítgatni vagy locsolni a füvet? Ahol meleg van, ott hűtjük a levegőt, ahol meg hideg van, ott melegítjük?
Az UEFA-féle „egyforma esélyek” szlogenje csak duma. Olyan, mint a labdarúgó-kapusokon végzett kísérlet: a szerencsétlen hálóőr nem mozdulhat el az alapvonalról csak jobbra vagy balra, miközben a vele szemben álló ellenfél minden trükköt bevethet, hogy gólt érjen el. Ezt a szabályt is valószínűleg az esélyegyenlőség nevében hozták…
Elhagyta a játékteret, az öltöző előtt ütést kapott a Csíkszentsimoni KSK játékosa az Agyagfalvi Lendület elleni mérkőzésen. A Székelyudvarhelyi Roseal a második meccsén nem jelent meg kellő létszámban.
Hosszú szünet után tért vissza a klubfutball, a Sepsi OSK pénteken este közel 7000 szurkoló előtt az éllovas Dinamót fogadta a labdarúgó Szuperligában. A helyzetekben gazdag meccset a vendégszurkolók magyarellenes skandálásai sötétítették be.
Súlyos vasúti baleset történt csütörtökön délután a Tusnád községi Csíkverebesen, a vasúti megálló közelében. Egy motorkerékpár ütközött egy vonattal, a balesetben két fiatal fiú vesztette életét.
Az elmúlt napokban egy emberként mozdult meg a kalotaszegi közösség, hogy segítsen egy közel kétéves, daganatos betegséggel küzdő körösfői kisfiúnak, akinek egy barcelonai kórházban most esélye lehet a gyógyulásra.
Soós Sándorral, a „Györgyfalva-modell” ötletgazdájával és fő „kivitelezőjével” beszélgettünk a magyar utcanevekről, a közigazgatási bravúrról, a román–magyar együttélés működőképes receptjéről.
A két világháború közötti erdélyi magyar eugenika védekező jellegű volt, míg a román expanzív, terjeszkedő – mondja az Oxford Brookes Egyetem professzora, akivel a Transilvania Nemzetközi Könyvfesztiválon beszélgettünk.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
