Valami gyanúsnak tűnt a dolgok körül, és mielőtt kimondtam volna, hogy „ez is csak Romániában történhet meg”, kissé utána olvastam az esetnek. És lám, ezúttal a blamázsért nem az itthoni szervezők a hibásak. A stadion ugyan a fővárosi polgármesteri hivatal tulajdona, ám a kontinentális labdarúgó-bajnokság idején a Nyonban székelő UEFA rendelkezik felette. Ahogy az összes többi felett, ahol mérkőzéseket rendeznek az Európa-bajnokság idején.
Ők döntenek tehát arról, hogy a tetőt be kell húzni vagy sem, és ebben az esetben úgy határoztak, hogy az esélyegyenlőség nevében maradjon fedetlen a bukaresti pálya.
Merthogy vannak küzdőterek, melyek nem csukhatók le, a csapatoknak pedig egyforma körülményeket kell biztosítani a mérkőzések lejátszásához.
Ennél nagyobb képmutatással, vagy egyenesen butasággal ritkán találkozunk. Még a labdarúgás szintjén sem. Az UEFA korifeusaitól az utóbbi időben megszokhattuk a blőd döntéseket, értelmetlen szabálymódosításokat, ám ezzel a határozattal önmagukat is sikerült alulmúlniuk. Mert másképp nem jellemezhető az, hogy az UEFA szerint, ha van is behúzható tető, nem élünk a lehetőséggel, mert egy Európa másik végében lévő stadionnak lehet, hogy nincs.
Ha már esélyegyenlőséget emlegetünk, az UEFA-nak is feltűnhetett volna, hogy a torna első fordulójában csupán három mérkőzést játszottak semleges pályán. Kilenc nemzet válogatottja – köztük a mienk – gyakorlatilag hazai pályán, saját szurkolóik előtt szerepeltek, ellenfeleik idegen pályán. Budapesten történetesen telt ház előtt zajlott a portugálok elleni csata.
Akkor hol van itt az egyenlőség? Olaszország az összes csoportmérkőzését Rómában játssza, míg például Svájc a Baku–Róma–Baku útvonalon ingázik. A svédek Sevilla és Szentpétervár között utazgatnak, ami nem éppen egy pihentető kirándulás.
És mi van akkor, ha mondjuk Budapesten zuhog az eső, de Londonban hétágra süt a nap? Az esélyegyenlőség nevében nekifogunk szárítgatni vagy locsolni a füvet? Ahol meleg van, ott hűtjük a levegőt, ahol meg hideg van, ott melegítjük?
Az UEFA-féle „egyforma esélyek” szlogenje csak duma. Olyan, mint a labdarúgó-kapusokon végzett kísérlet: a szerencsétlen hálóőr nem mozdulhat el az alapvonalról csak jobbra vagy balra, miközben a vele szemben álló ellenfél minden trükköt bevethet, hogy gólt érjen el. Ezt a szabályt is valószínűleg az esélyegyenlőség nevében hozták…
Hatpontos találkozót rendeztek pénteken, a Brassói Corona legyőzte a Csíkszeredai Sportklubot a jégkorong Erste Ligába és a romániai bajnokságba is beszámított mérkőzésen. A kemény összecsapás azonban vezéráldozattal is járt a brassóiak számára.
Március óta nem játszott tétmérkőzést a Sepsi OSK-ban Joonas Tamm, az észt válogatottban mégis lehetőséget kapott. A 34 éves középhátvédet ráadásul csatárként küldték pályára a legutóbbi Nemzetek Ligája-szünetben.
Harminc napra rács mögé került az a környezetvédelmi alapnál dolgozó felügyelő, aki egy Maros megyei cégtől 45 ezer lejes csúszópénzt kért. Amint átvette az összeget, őrizetbe is vették.
Medve támadt péntek este egy 25 év körüli pásztorra, aki a Maros megyei Csatófalva (Viișoara) térségében legeltette a juhait – tájékoztatott a Maros megyei katasztrófavédelem.
Évtizedeken át a kalotaszegi kézművesség legismertebb központja volt Körösfő, ahol a főút mentén szinte minden ház előtt népművészeti termékeket kínáltak. A rendszerváltás után virágzásnak indult kiskereskedelem azonban napjainkra hanyatlani kezdett.
A Csaba-mítosz végső formájának kialakulásában a tanult elit játszotta a döntő szerepet. Kolozsváron mutatták be Hermann Gusztáv Mihály történész A székely eredetmítosz című könyvét.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
