Valami gyanúsnak tűnt a dolgok körül, és mielőtt kimondtam volna, hogy „ez is csak Romániában történhet meg”, kissé utána olvastam az esetnek. És lám, ezúttal a blamázsért nem az itthoni szervezők a hibásak. A stadion ugyan a fővárosi polgármesteri hivatal tulajdona, ám a kontinentális labdarúgó-bajnokság idején a Nyonban székelő UEFA rendelkezik felette. Ahogy az összes többi felett, ahol mérkőzéseket rendeznek az Európa-bajnokság idején.
Ők döntenek tehát arról, hogy a tetőt be kell húzni vagy sem, és ebben az esetben úgy határoztak, hogy az esélyegyenlőség nevében maradjon fedetlen a bukaresti pálya.
Merthogy vannak küzdőterek, melyek nem csukhatók le, a csapatoknak pedig egyforma körülményeket kell biztosítani a mérkőzések lejátszásához.
Ennél nagyobb képmutatással, vagy egyenesen butasággal ritkán találkozunk. Még a labdarúgás szintjén sem. Az UEFA korifeusaitól az utóbbi időben megszokhattuk a blőd döntéseket, értelmetlen szabálymódosításokat, ám ezzel a határozattal önmagukat is sikerült alulmúlniuk. Mert másképp nem jellemezhető az, hogy az UEFA szerint, ha van is behúzható tető, nem élünk a lehetőséggel, mert egy Európa másik végében lévő stadionnak lehet, hogy nincs.
Ha már esélyegyenlőséget emlegetünk, az UEFA-nak is feltűnhetett volna, hogy a torna első fordulójában csupán három mérkőzést játszottak semleges pályán. Kilenc nemzet válogatottja – köztük a mienk – gyakorlatilag hazai pályán, saját szurkolóik előtt szerepeltek, ellenfeleik idegen pályán. Budapesten történetesen telt ház előtt zajlott a portugálok elleni csata.
Akkor hol van itt az egyenlőség? Olaszország az összes csoportmérkőzését Rómában játssza, míg például Svájc a Baku–Róma–Baku útvonalon ingázik. A svédek Sevilla és Szentpétervár között utazgatnak, ami nem éppen egy pihentető kirándulás.
És mi van akkor, ha mondjuk Budapesten zuhog az eső, de Londonban hétágra süt a nap? Az esélyegyenlőség nevében nekifogunk szárítgatni vagy locsolni a füvet? Ahol meleg van, ott hűtjük a levegőt, ahol meg hideg van, ott melegítjük?
Az UEFA-féle „egyforma esélyek” szlogenje csak duma. Olyan, mint a labdarúgó-kapusokon végzett kísérlet: a szerencsétlen hálóőr nem mozdulhat el az alapvonalról csak jobbra vagy balra, miközben a vele szemben álló ellenfél minden trükköt bevethet, hogy gólt érjen el. Ezt a szabályt is valószínűleg az esélyegyenlőség nevében hozták…
Méltó ünnepi hangulatban, immár ötödik alkalommal rendezték meg a csíkszeredai Év Sportolója Gálát szerdán délután. A ünnepségnek otthont adó Csíki Mozi nézőtere zsúfolásig megtelt a helyi sportélet jeles képviselőivel és az őket ünneplő közönséggel.
Az átlagnézőszámokat tekintve az előkelő harmadik helyen áll a Marosvásárhelyi ASA, amelynek mérkőzéseire többen látogatnak ki, mint a Sepsi OSK találkozóira a labdarúgó 2. Ligában.
Keresési akció zajlik Kovászna megye területén, miután egy személy március 4-én arról értesítette a hatóságokat, hogy egy ismeretlen férfit látott a Olt folyó partján, Sepsibükszád térségében.
Egy „mini nyugdíjjal” indult Balin, dán repülőjegy-lemondással folytatódott, és végül Ausztráliában kapott új irányt a sepsiszentgyörgyi fiatal házaspár története.
Már csak elvétve találunk olyan töltőállomásokat, ahol a benzin ára is ne haladná meg a literenkénti 8 lejes lélektani határt.
Az akadémiai falakon túli kitekintésre készülő kolozsvári társadalomtudományi folyóirat bemutatóján jártunk.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
