A szövetség honlapján közzétett tájékoztatásból kiderül, hogy a szabálymódosítás lényegében azokat a klubokat érinti, amelyek akadémiája a legjobb húsz között található az országban. Az ide tartozó élvonalbeli és másodosztályos klubok ugyanis egy bizonyos szolidaritási támogatást kapnak az Európai Labdarúgó Szövetségtől (UEFA).
Kizárólag rájuk lesz érvényes az új előírás, azaz, hogy a következő szezonban a mérkőzések teljes ideje alatt öt hazai nevelésű játékost szerepeltessenek (közülük egynek 21 év alattinak kell lennie),
akik jogosultak arra, hogy a román válogatottban is pályára lépjenek, így a külföldön játszó román állampolgársággal rendelkező labdarúgók is ide tartoznak. Ráadásul a 2025–2026-os idénytől emelnek a téten, és arra kötelezik a klubokat, hogy eggyel több, azaz már hat hazai nevelésű játékos legyen a pályán a találkozók teljes ideje alatt.
Amennyiben a csapatok nem tesznek eleget az új szabálynak (függetlenül attól, hogy hány meccsen nem tartották be ezt) az említett szolidaritási támogatással egyenlő pénzbüntetést kapnak, ezt az összeget pedig az élvonalbeli bajnokság első három helyezett együttese között osztják szét egyenlő módon, amelyek megfeleltek az előírásnak, és akadémiájuk a legjobb húsz között szerepel.
A szabálymódosítással az FRF azt szeretné elérni, hogy a klubok az eddiginél nagyobb hangsúlyt fektessenek a romániai játékosok szerepeltetésére és több lehetőséget biztosítsanak nekik a mérkőzéseken, ebből pedig a későbbiekben a román válogatott is profitálhat.
Meglátásuk szerint ugyanis az idegenlégiósok aránya egyre magasabb a bajnokságban, emiatt pedig a fiatal hazai labdarúgók háttérbe szorulnak.
„Az élvonalban évről évre emelkedik a külföldi játékosok által lejátszott percek száma, miközben egyre kevésbé jutnak szerephez az U21-es és U23-as korosztályhoz tartozók.
Azt tapasztaljuk, hogy európai szinten egyre jobban odafigyelnek erre a korosztályra” – mutatott rá Răzvan Burleanu, az FRF elnöke a szövetség végrehajtó bizottságának döntését követően.
A sportvezető már decemberben beszélt az új szabály bevezetéséről, aminek apropóján a Székely Sport megkeresésére másként vélekedett az élvonalban és a másodosztályban érdekelt két székelyföldi labdarúgóklub vezetője. Diószegi László, a Sepsi OSK elnöke nem tartotta helyes döntésnek a szabálymódosítást, ami meglátása szerint még jobban megnehezíti a klubok életét, ám ők azok a csapatok közé tartoznak, amelyek különösebb gond nélkül be tudják tartani ezt az előírást. Szondy Zoltánnak, az FK Csíkszereda elnökének viszont nem volt semmi ellenvetése a szabálymódosítás ellen, mint mondta, ezt helyes elképzelésnek tartja, ami nem érinti rosszul a klubot, de meg kell jól gondolni mielőtt életbe léptetik.
Minden eddiginél nagyobb bírságot szabott ki az FK Csíkszeredára a Román Labdarúgó-szövetség (FRF) fegyelmi bizottsága. A testület szerdai ülésén több mint 25 ezer lejre büntette a klubot, a székely és magyar szimbólumok használata miatt.
Szolidaritási hullám indult az FK Csíkszereda felé, miután az eddigi legnagyobb pénzbírságot szabta ki a Román Labdarúgó-szövetség a klubra. A Budapest Honvéd és a Ferencvárosi TC közösen vállalta, hogy kifizeti a teljes összeget.
Befolyással üzérkedés gyanújával őrizetbe vette csütörtökön a korrupcióellenes ügyészség A. G.-t, a PNL bukaresti I. kerületi szervezetének tagját. Őrizetbe került feltételezett bűntársa is, aki a gyanú szerint tábornoknak adta ki magát.
Milyen nemzetiségű volt Hunyadi János és fia, Mátyás? Magyar és román történészek kolozsvári kerekasztal-beszélgetés keretében járták körül, miként lett Hunyadi Jánosból és fiából, Mátyásból a román és a magyar történelem közös szereplője.
Fejes Rudolf Anzelm nagyváradi premontrei apát kilakoltatásáról döntött a helyi bíróság az egyházi elöljáró ellen a város önkormányzata által indított perben csütörtökön.
Nem biztos, hogy áprilistól megszűnik a lakossági gázársapka. Több ezer kilométernyi elektromos kerítést építenek országszerte a medvék távoltartására.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!