Bevezetik az új ifjúsági szabályt, de nem lesz mindenkire érvényes
A szövetség honlapján közzétett tájékoztatásból kiderül, hogy a szabálymódosítás lényegében azokat a klubokat érinti, amelyek akadémiája a legjobb húsz között található az országban. Az ide tartozó élvonalbeli és másodosztályos klubok ugyanis egy bizonyos szolidaritási támogatást kapnak az Európai Labdarúgó Szövetségtől (UEFA).
Kizárólag rájuk lesz érvényes az új előírás, azaz, hogy a következő szezonban a mérkőzések teljes ideje alatt öt hazai nevelésű játékost szerepeltessenek (közülük egynek 21 év alattinak kell lennie),
akik jogosultak arra, hogy a román válogatottban is pályára lépjenek, így a külföldön játszó román állampolgársággal rendelkező labdarúgók is ide tartoznak. Ráadásul a 2025–2026-os idénytől emelnek a téten, és arra kötelezik a klubokat, hogy eggyel több, azaz már hat hazai nevelésű játékos legyen a pályán a találkozók teljes ideje alatt.
Amennyiben a csapatok nem tesznek eleget az új szabálynak (függetlenül attól, hogy hány meccsen nem tartották be ezt) az említett szolidaritási támogatással egyenlő pénzbüntetést kapnak, ezt az összeget pedig az élvonalbeli bajnokság első három helyezett együttese között osztják szét egyenlő módon, amelyek megfeleltek az előírásnak, és akadémiájuk a legjobb húsz között szerepel.
A szabálymódosítással az FRF azt szeretné elérni, hogy a klubok az eddiginél nagyobb hangsúlyt fektessenek a romániai játékosok szerepeltetésére és több lehetőséget biztosítsanak nekik a mérkőzéseken, ebből pedig a későbbiekben a román válogatott is profitálhat.
Meglátásuk szerint ugyanis az idegenlégiósok aránya egyre magasabb a bajnokságban, emiatt pedig a fiatal hazai labdarúgók háttérbe szorulnak.
„Az élvonalban évről évre emelkedik a külföldi játékosok által lejátszott percek száma, miközben egyre kevésbé jutnak szerephez az U21-es és U23-as korosztályhoz tartozók.
Azt tapasztaljuk, hogy európai szinten egyre jobban odafigyelnek erre a korosztályra” – mutatott rá Răzvan Burleanu, az FRF elnöke a szövetség végrehajtó bizottságának döntését követően.
A sportvezető már decemberben beszélt az új szabály bevezetéséről, aminek apropóján a Székely Sport megkeresésére másként vélekedett az élvonalban és a másodosztályban érdekelt két székelyföldi labdarúgóklub vezetője. Diószegi László, a Sepsi OSK elnöke nem tartotta helyes döntésnek a szabálymódosítást, ami meglátása szerint még jobban megnehezíti a klubok életét, ám ők azok a csapatok közé tartoznak, amelyek különösebb gond nélkül be tudják tartani ezt az előírást. Szondy Zoltánnak, az FK Csíkszereda elnökének viszont nem volt semmi ellenvetése a szabálymódosítás ellen, mint mondta, ezt helyes elképzelésnek tartja, ami nem érinti rosszul a klubot, de meg kell jól gondolni mielőtt életbe léptetik.
Hazai közönség előtt búcsúzik a szezontól az FK Csíkszereda
A Szuperligát szervező Hivatásos Labdarúgóliga nyilvánosságra hozta a felsőház utolsóelőtti fordulójának, illetve az alsóház zárónapjának programját. Utóbbinál több kérdésre csak jövő hétfőn kapunk választ.
„A székely ember nem hajol meg” – Diószegi László Budapestről üzent a sorsdöntő meccs előtt
Sorsdöntő mérkőzés előtt áll a Sepsi OSK, amely a Voluntari otthonában már ma este bebiztosíthatja visszajutását a Szuperligába. Ezúttal nem lesz ott a lelátón az igazoltan hiányzó Diószegi László klubelnök, aki közösségi oldalán üzent a szurkolóknak.
Harminc mentőautót küldtek ki a tömeges ételmérgezéshez, megvan az első tetemes bírság
Több tucatnyian kerültek kórházba egy Dâmbovița megyei étteremben tartott eseményről ételmérgezésre utaló tünetekkel a vasárnapra virradó éjszaka.
Román nyelven tett esküt a tiszás képviselő a magyar Országgyűlésben
A román-magyar határ menti településen, Méhkeréken született Gurzó Mária román nyelven tette le az esküt szombaton a Parlamentben.
Orbán Anita: visszaépítjük Magyarország tekintélyét az EU-ban és a NATO-ban is
A magyar külpolitika első feladata a bizalom helyreállítása, visszaépítjük Magyarország tekintélyét az EU-ban és a NATO-ban is – jelentette ki Orbán Anita külügyminiszter-jelölt kinevezés előtti meghallgatásán.
Mi történik Nagyváradon a premontrei rend ingatlanjaival?
Miért ad fizetést az állam a premontrei apátnak, miközben a nagyváradi önkormányzat kilakoltatja? Miként lett a templomból iskola? Elmagyarázzuk bővebben és rövidebben is.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
