Bevezetik az új ifjúsági szabályt, de nem lesz mindenkire érvényes
A szövetség honlapján közzétett tájékoztatásból kiderül, hogy a szabálymódosítás lényegében azokat a klubokat érinti, amelyek akadémiája a legjobb húsz között található az országban. Az ide tartozó élvonalbeli és másodosztályos klubok ugyanis egy bizonyos szolidaritási támogatást kapnak az Európai Labdarúgó Szövetségtől (UEFA).
Kizárólag rájuk lesz érvényes az új előírás, azaz, hogy a következő szezonban a mérkőzések teljes ideje alatt öt hazai nevelésű játékost szerepeltessenek (közülük egynek 21 év alattinak kell lennie),
akik jogosultak arra, hogy a román válogatottban is pályára lépjenek, így a külföldön játszó román állampolgársággal rendelkező labdarúgók is ide tartoznak. Ráadásul a 2025–2026-os idénytől emelnek a téten, és arra kötelezik a klubokat, hogy eggyel több, azaz már hat hazai nevelésű játékos legyen a pályán a találkozók teljes ideje alatt.
Amennyiben a csapatok nem tesznek eleget az új szabálynak (függetlenül attól, hogy hány meccsen nem tartották be ezt) az említett szolidaritási támogatással egyenlő pénzbüntetést kapnak, ezt az összeget pedig az élvonalbeli bajnokság első három helyezett együttese között osztják szét egyenlő módon, amelyek megfeleltek az előírásnak, és akadémiájuk a legjobb húsz között szerepel.
A szabálymódosítással az FRF azt szeretné elérni, hogy a klubok az eddiginél nagyobb hangsúlyt fektessenek a romániai játékosok szerepeltetésére és több lehetőséget biztosítsanak nekik a mérkőzéseken, ebből pedig a későbbiekben a román válogatott is profitálhat.
Meglátásuk szerint ugyanis az idegenlégiósok aránya egyre magasabb a bajnokságban, emiatt pedig a fiatal hazai labdarúgók háttérbe szorulnak.
„Az élvonalban évről évre emelkedik a külföldi játékosok által lejátszott percek száma, miközben egyre kevésbé jutnak szerephez az U21-es és U23-as korosztályhoz tartozók.
Azt tapasztaljuk, hogy európai szinten egyre jobban odafigyelnek erre a korosztályra” – mutatott rá Răzvan Burleanu, az FRF elnöke a szövetség végrehajtó bizottságának döntését követően.
A sportvezető már decemberben beszélt az új szabály bevezetéséről, aminek apropóján a Székely Sport megkeresésére másként vélekedett az élvonalban és a másodosztályban érdekelt két székelyföldi labdarúgóklub vezetője. Diószegi László, a Sepsi OSK elnöke nem tartotta helyes döntésnek a szabálymódosítást, ami meglátása szerint még jobban megnehezíti a klubok életét, ám ők azok a csapatok közé tartoznak, amelyek különösebb gond nélkül be tudják tartani ezt az előírást. Szondy Zoltánnak, az FK Csíkszereda elnökének viszont nem volt semmi ellenvetése a szabálymódosítás ellen, mint mondta, ezt helyes elképzelésnek tartja, ami nem érinti rosszul a klubot, de meg kell jól gondolni mielőtt életbe léptetik.
Mi lesz veled, székely foci? Szondy és Diószegi tiszta vizet öntött a pohárba
A magyarországi politikai fordulat hírére a Sepsi OSK és FK Csíkszereda vezetői tiszta vizet öntöttek a pohárba klubjaik jövőjét illetően. A klubvezetők a stabilitásra hivatkozva igyekeznek megnyugtatni a szurkolókat.
Ezúttal sem bírtak egymással, újra ráadásban döntött a GYHK és a Corona
Továbbra is rendkívül kiélezett a jégkorong Erste Liga döntője, a harmadik mérkőzésen is hosszabbításra volt a szükség a Gyergyói Hoki Klub és a Brassói Corona között. A fordulatos csatából a címvédő jött ki győztesen és átvette a vezetést összesítésben.
Így oszlottak meg a külhoni magyarok levélszavazatai a pártok között
Közzétette a levélszavazatok pártonkénti megoszlását a Nemzeti Választási Iroda: a magyar országgyűlési választáson összesen 256 233 érvényes levélszavazatot adtak le.
Nagyváradi premontrei-ügy: mise közben érkezett a végrehajtó, drámai órák a templomban
Kedden reggel pontban kilenc órakor megérkezett a végrehajtó a nagyváradi premontrei templomhoz, ahol a Fejes Rudolf Anzelm apáttal szolidarizáló hívek fogadták. Ez sem akadályozta meg abban, hogy mise közben, csendőrök kíséretében behatoljon a templomba.
„Nem kell hamut szórnom a fejemre”. Kelemen Hunor a Tisza és az RMDSZ viszonyáról, a magyar–magyar kapcsolatokról
Meg kell várni, hogy mi a viszonya az új magyar kormánynak a határon túli magyarokhoz, milyen nemzetpolitikája van, nekünk ahhoz kell viszonyulnunk – jelentette ki a Krónikának Kelemen Hunor.
Felejtsük már el a 18. századi erdélyi románok totális elnyomásának mítoszát
Az áldozatszerepet felnagyító narratíva elfedi azt a tényt, hogy a román társadalom nem monokróm jobbágytömeg volt, hanem egy dinamikusan rétegződő, felemelkedő közösség. MCC történész-kerekasztal 5.0.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
