Arányaiban kisebb, de a Sepsi OSK-hoz, illetve az FK Csíkszeredához hasonló koreográfia szerint zajlott vasárnap késő délután Gyimesbükkben a labdarúgó 5. Liga csíki csoportjának utolsó mérkőzése, amelyen a Tatros mente két erdélyi települése, Gyimesbükk és Gyimesközéplok csapata lépett pályára.
A nap folyamán ifjúsági és gyermek, illetve öregfiú mérkőzések zajlottak, szólt a zene, főtt a pityókás tokány a pálya közelében, és a csapolt sörből sem volt hiány.
Megható pillanatok előzték meg a találkozót,
a két csapat játékosai felsorakoztak a nézők elé, és elénekelték a magyar-, majd a székely himnuszt, a mérkőzés végén pedig felcsendült az Ismerős Arcok Nélküled című dala, amelyet együtt énekeltek a játékosok, játékvezetők és a két csapat szurkolói.
A 24. fordulóból elhalasztott Gyimesközéploki Loki SE–Gyimesbükki SE mérkőzést pótolták vasárnap este, amelynek eredetileg Gyimesközéplok lett volna a házigazdája, de a két csapat megegyezett a helyszín felcserélésében.
A gyimesbükki mérkőzés első gólját a vendégek szerezték a fiatal Tímár Ábel révén, a házigazdák a szünetig egyenlítettek, majd a második félidőben maguk javára fordították az állást, végül 5–1-re győztek, de
ez az eredmény már nem befolyásolta egyik csapat helyezését sem.
A nagygyimesiek az első helyen végeztek, a középlokiak pedig tizedikek lettek a 15 csapatos csoportban.
A díjakat, a bajnoki mezeket, érmeket, labdákat és a bajnoki serleget Papp Levente, a Hargita Megyei Labdarúgó Egyesület titkára adta át a játékvezetők segítségével. A mérkőzésen jelen volt Olteán Péter, Gyimesbükk újraválasztott, RMDSZ-színekben indult polgármestere, aki 2017-ben egyik alapítója volt az egyesületnek.
Bár a történelmi Erdély része, Gyimesbükköt az elmúlt rendszerben Bákó megyéhez csatolták. A község egyházilag a felcsíki római katolikus esperesi kerülethez tartozik, politikailag a csíkszéki RMDSZ tagja, a sport terén pedig megoldást találtak arra, hogy a Hargita megyei bajnokságban induljanak. Olteán Istvánt, a gyimesbükki sportegyesület elnökét kérdeztük.
– Mikor alakult a jelenlegi csapat, hogyan sikerült indulni a Hargita megyei pontvadászatban?
– Nyolc évvel ezelőtt született az ötlet, hogy jó lenne mozdulni a sport terén is, ami addig el volt hanyagolva. A testvérem, Olteán Péter „Brazil”, a jelenlegi polgármester (aki akkor még nem volt községvezető), valamint Tankó Gábor, a jelenlegi csapatkapitány és jómagam alapítottuk a sportegyesületet. Nem volt könnyű, mivel közigazgatásilag minket Bákó megyéhez csatoltak az elmúlt rendszerben. Találtunk megoldást, az pedig úgy történt, hogy Gyimesközéplokra – amely már Hargita megye – jegyeztük be az egyesületet.
Megalakult a csapat, amellyel az első szezonunkban a középmezőnyben végeztünk. A második szezonunk már nagyon jó volt, másodikok lettünk Szépvíz mögött. Utána jött egy nagyon nehéz pillanat, amikor kellett induljunk a 4. Ligában, a megyeiben.
Aztán lejárt a Covid, újra részt veszünk az 5. ligás bajnokságban. Az is úgymond segített rajtunk, hogy Gyimesfelsőlok csapata felbomlott, és tőlük egy pár játékos lejött hozzánk.
Pénzt nem tudunk adni senkinek, de meccsek után mindig megvan a tányér étel és a sör.
– Nagy változások történtek a pályán és körülötte. Aki nem járt mostanában arra, rá sem ismer. Hogyan sikerült ezt elérni?
– A pályát rendszeresen gondozzuk, öntözzük, nyírjük. Szerencsések vagyunk, mert került egy szponzorunk, egy cég, amely segíti a gyimesbükki futballt. Felújítottuk a főút melletti kerítést, a pálya köré korlátokat újraépítettük, és elektromos eredményjelzőt vásároltunk, amely az eredményt és az eltelt perceket is mutatja.
Közel ötvenéves, Super-8-as felvételt osztott meg közösségi oldalán Székedi Ferenc. Az 1980-as szófiai túrán készült képsorok igazi időutazást kínálnak a csíkszeredai jégkorong aranykorába.
Méltó ünnepi hangulatban, immár ötödik alkalommal rendezték meg a csíkszeredai Év Sportolója Gálát szerdán délután. A ünnepségnek otthont adó Csíki Mozi nézőtere zsúfolásig megtelt a helyi sportélet jeles képviselőivel és az őket ünneplő közönséggel.
Keresési akció zajlik Kovászna megye területén, miután egy személy március 4-én arról értesítette a hatóságokat, hogy egy ismeretlen férfit látott a Olt folyó partján, Sepsibükszád térségében.
Egy „mini nyugdíjjal” indult Balin, dán repülőjegy-lemondással folytatódott, és végül Ausztráliában kapott új irányt a sepsiszentgyörgyi fiatal házaspár története.
Már csak elvétve találunk olyan töltőállomásokat, ahol a benzin ára is ne haladná meg a literenkénti 8 lejes lélektani határt.
Az akadémiai falakon túli kitekintésre készülő kolozsvári társadalomtudományi folyóirat bemutatóján jártunk.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!