Az aradiak megkoszorúzták Bakucz sírját
A kétszeres labdarúgó román bajnok örök álmát alussza a csíkszeredai temetőben. Bakucz László 1950-ban az aradi ITA, 1955-ben pedig a Bukaresti Dinamo tagjaként lett román bajnok labdarúgásban. A múlt század második felében Csíkszeredában élt, itt érte a halál 1996-ban.
Október végén, Halottak napja előtt arról írtunk, hogy csíkszeredai Kalász lakótelepi temető kapujára felhívás került, amelyben a lejárt vagy szerződéssel nem rendelkező parcellák helyzetét ismertették a hozzátartozókkal. Ezek között szerepelt Băcuț Vasile, aki Bakucz Lászlóként született 1931-ben. A Nagyváradról induló, Aradon át Bukarestbe jutó sportember futballistaként éveken át játszott a román élvonalban, élete utolsó évtizedeit Székelyföldön töltötte, csíkszeredai csapatokat edzett.
– emlékezett vissza egyik volt tanítványa.
Cikkünkre reagálva, az UTA vezetősége, személyesen Mészár Sándor projektmenedzser kereste meg a Székelyhon szerkesztőségét, felajánlva, hogy az UTA megvásárolja a sírt vagy kifizeti az illetéket. Meg is kerestük a csíkszeredai Polgármesteri Hivatal illetékes osztályát, ahol biztosítottak, hogy Bakucz sírjával kapcsolatban minden megoldódott, jelentkezett egy hozzátartozó, ki van fizetve minden illeték.
Bakuczék útja
Az 1940-es évek végén került Nagyváradról Aradra Bakucz I. György, akit behívtak a válogatottba is, és később a Bukaresti Dinamo játékosa lett. Bakucz I. 28 alkalommal volt román válogatott.
Hasonló utat tett meg öccse, Bakucz II. László, aki előbb Aradon nyert bajnoki címet az ITA-val, majd 1955-ben tagja volt a romániai futballtörténelemben először aranyérmes Bukaresti Dinamo csapatának. Az 1950-es évektől kezdődően a politikai hatalom egyre hangsúlyosabban beleszólt a sportba, odafigyelt a nemzetiségi összetételre, a klubok kénytelenek voltak úgy javítani az „arányokon”, hogy „hangzás” alapján átírták a neveket. Így lett Szatmáriból Sătmăreanu, Kovácsból Covaci, Sepsyből Sepci, Bakuczból pedig Băcuț.
Bakucz II. László tagja volt az 1950-ben román bajnoki címet szerző aradi együttesnek, az ITA-nak. Az 1950-es aradi bajnokcsapat: Márky Sándor, Katranicz József – Vass Mózes, Farmati Zoltán, Bakucz II. László, Páll Béla, Reinhardt János, Silviu Boitoș, Andrei Mercea, Mihai Carpineț, Virgil Huzum, Kapás József, Pecsovszky József, Nicolae Dumitrescu, Kovács Sándor, Tipei Adalbert, Ladislau Ristin. Edző: Dvorzsák Ferenc.
Az 1960-as évek elején Bakucz László újra Arad színeiben futballozott, az 1968-as megyésítés utáni években Hargita megyébe került, a visszaemlékezők szerint Fazekas Lajos, a Román Kommunista Párt Hargita megyei első titkára hívta, hozta Székelyföldre. Egy rövid ideig Székelyudvarhelyen is volt edző, de több mint húsz évet Csíkszereda futballcsapatait készítette fel.
Példátlan összeomlások és fordítások az Udvarhely körzetiben
A hétvégi fordulót követően Lövéte vette át az Udvarhely körzeti labdarúgó-bajnokság A csoportjának vezetését. A játéknapon két, ritkán látható fordítás is történt, Homoródalmás és Oklánd hajtotta végre a nem mindennapi teljesítményt.
Nemzetek Ligája: magyar remények, zuhanóban a románok
Véget ért a Nemzetek Ligájának „erőltetett menete”. A magyarok továbbra is harcban vannak az első két helyért, miközben a trikolórokat Hagi történelmi mélypontra lökte. Közben felmerül a kérdés: érdemes-e egymás után négy válogatott meccset lejátszani?
Vonat gázolt el egy motorkerékpárt Csíkverebesen – két tizenéves fiú életét vesztette
Súlyos vasúti baleset történt csütörtökön délután a Tusnád községi Csíkverebesen, a vasúti megálló közelében. Egy motorkerékpár ütközött egy vonattal, a balesetben két fiatal fiú vesztette életét.
Ádám gyógyulásáért példátlan összefogás bontakozott ki Kalotaszegen
Az elmúlt napokban egy emberként mozdult meg a kalotaszegi közösség, hogy segítsen egy közel kétéves, daganatos betegséggel küzdő körösfői kisfiúnak, akinek egy barcelonai kórházban most esélye lehet a gyógyulásra.
Hagyományos magyar utcanevek kerülnek a román személyibe – és még magyar többség sem kell hozzá
Soós Sándorral, a „Györgyfalva-modell” ötletgazdájával és fő „kivitelezőjével” beszélgettünk a magyar utcanevekről, a közigazgatási bravúrról, a román–magyar együttélés működőképes receptjéről.
Ahol múlt és jelen egymásba simul: a kulturális központtá változtatott Bogdánffy-ház
A mi tájainkon ritkán fordul elő, hogy a kortárs vízió ne brutálisan, vagyis együgyűen tolakodjon be a (rég)múlt szövetébe. A kolozsvári Bogdánffy-ház egyike e ritka kivételeknek. És egyben a kincses város legszebb művészeti tere.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
