A kétszeres labdarúgó román bajnok örök álmát alussza a csíkszeredai temetőben. Bakucz László 1950-ban az aradi ITA, 1955-ben pedig a Bukaresti Dinamo tagjaként lett román bajnok labdarúgásban. A múlt század második felében Csíkszeredában élt, itt érte a halál 1996-ban.
Október végén, Halottak napja előtt arról írtunk, hogy csíkszeredai Kalász lakótelepi temető kapujára felhívás került, amelyben a lejárt vagy szerződéssel nem rendelkező parcellák helyzetét ismertették a hozzátartozókkal. Ezek között szerepelt Băcuț Vasile, aki Bakucz Lászlóként született 1931-ben. A Nagyváradról induló, Aradon át Bukarestbe jutó sportember futballistaként éveken át játszott a román élvonalban, élete utolsó évtizedeit Székelyföldön töltötte, csíkszeredai csapatokat edzett.
– emlékezett vissza egyik volt tanítványa.
Cikkünkre reagálva, az UTA vezetősége, személyesen Mészár Sándor projektmenedzser kereste meg a Székelyhon szerkesztőségét, felajánlva, hogy az UTA megvásárolja a sírt vagy kifizeti az illetéket. Meg is kerestük a csíkszeredai Polgármesteri Hivatal illetékes osztályát, ahol biztosítottak, hogy Bakucz sírjával kapcsolatban minden megoldódott, jelentkezett egy hozzátartozó, ki van fizetve minden illeték.
Az 1940-es évek végén került Nagyváradról Aradra Bakucz I. György, akit behívtak a válogatottba is, és később a Bukaresti Dinamo játékosa lett. Bakucz I. 28 alkalommal volt román válogatott.
Hasonló utat tett meg öccse, Bakucz II. László, aki előbb Aradon nyert bajnoki címet az ITA-val, majd 1955-ben tagja volt a romániai futballtörténelemben először aranyérmes Bukaresti Dinamo csapatának. Az 1950-es évektől kezdődően a politikai hatalom egyre hangsúlyosabban beleszólt a sportba, odafigyelt a nemzetiségi összetételre, a klubok kénytelenek voltak úgy javítani az „arányokon”, hogy „hangzás” alapján átírták a neveket. Így lett Szatmáriból Sătmăreanu, Kovácsból Covaci, Sepsyből Sepci, Bakuczból pedig Băcuț.
Bakucz II. László tagja volt az 1950-ben román bajnoki címet szerző aradi együttesnek, az ITA-nak. Az 1950-es aradi bajnokcsapat: Márky Sándor, Katranicz József – Vass Mózes, Farmati Zoltán, Bakucz II. László, Páll Béla, Reinhardt János, Silviu Boitoș, Andrei Mercea, Mihai Carpineț, Virgil Huzum, Kapás József, Pecsovszky József, Nicolae Dumitrescu, Kovács Sándor, Tipei Adalbert, Ladislau Ristin. Edző: Dvorzsák Ferenc.
Az 1960-as évek elején Bakucz László újra Arad színeiben futballozott, az 1968-as megyésítés utáni években Hargita megyébe került, a visszaemlékezők szerint Fazekas Lajos, a Román Kommunista Párt Hargita megyei első titkára hívta, hozta Székelyföldre. Egy rövid ideig Székelyudvarhelyen is volt edző, de több mint húsz évet Csíkszereda futballcsapatait készítette fel.
Pályafutása során sokadszor vállalta el mélyponton lévő csapat irányítását a rutinos székelyudvarhelyi szakember. László Csaba a Székely Sportnak elmúlt egy évnyi szünetéről és az albániai kinevezés hátteréről is mesélt.
A vendégek játékosa két mérkőzésre szóló eltiltást kapott, miután fejre, illetve nyakra irányuló támadásért végleges fegyelmi büntetéssel sújtották a Csíkszeredai Sportklub elleni jégkorong Erste Liga-mérkőzésen.
Késsel támadt egy tanárnőre és megsebesítette egyik diáktársát is egy hetedik osztályos tanuló a besztercei Ștefan cel Mare-iskolában. A támadó diákot a rendőrök tartóztatták fel.
Heves vitát váltott ki Tarr Zoltán bejelentése, miszerint a magyar kormány 110 millió forinttal támogatja a szilágycsehi református templom leomlott tornyának újjáépítését.
Egy hetedikes tanuló késsel támadt egy tanárnőre, és megsebesített egy másik diákot hétfő reggel a besztercei Ștefan cel Mare Általános Iskolában. A támadó állítólag egy hatodikos gyermeket akart megsebesíteni, mivel az más vallású.
Nem úgy van az, hogy egy „független” illető valamire rámutat, hogy az propaganda, és akkor az propaganda.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!