Az aradiak megkoszorúzták Bakucz sírját
A kétszeres labdarúgó román bajnok örök álmát alussza a csíkszeredai temetőben. Bakucz László 1950-ban az aradi ITA, 1955-ben pedig a Bukaresti Dinamo tagjaként lett román bajnok labdarúgásban. A múlt század második felében Csíkszeredában élt, itt érte a halál 1996-ban.
Október végén, Halottak napja előtt arról írtunk, hogy csíkszeredai Kalász lakótelepi temető kapujára felhívás került, amelyben a lejárt vagy szerződéssel nem rendelkező parcellák helyzetét ismertették a hozzátartozókkal. Ezek között szerepelt Băcuț Vasile, aki Bakucz Lászlóként született 1931-ben. A Nagyváradról induló, Aradon át Bukarestbe jutó sportember futballistaként éveken át játszott a román élvonalban, élete utolsó évtizedeit Székelyföldön töltötte, csíkszeredai csapatokat edzett.
– emlékezett vissza egyik volt tanítványa.
Cikkünkre reagálva, az UTA vezetősége, személyesen Mészár Sándor projektmenedzser kereste meg a Székelyhon szerkesztőségét, felajánlva, hogy az UTA megvásárolja a sírt vagy kifizeti az illetéket. Meg is kerestük a csíkszeredai Polgármesteri Hivatal illetékes osztályát, ahol biztosítottak, hogy Bakucz sírjával kapcsolatban minden megoldódott, jelentkezett egy hozzátartozó, ki van fizetve minden illeték.
Bakuczék útja
Az 1940-es évek végén került Nagyváradról Aradra Bakucz I. György, akit behívtak a válogatottba is, és később a Bukaresti Dinamo játékosa lett. Bakucz I. 28 alkalommal volt román válogatott.
Hasonló utat tett meg öccse, Bakucz II. László, aki előbb Aradon nyert bajnoki címet az ITA-val, majd 1955-ben tagja volt a romániai futballtörténelemben először aranyérmes Bukaresti Dinamo csapatának. Az 1950-es évektől kezdődően a politikai hatalom egyre hangsúlyosabban beleszólt a sportba, odafigyelt a nemzetiségi összetételre, a klubok kénytelenek voltak úgy javítani az „arányokon”, hogy „hangzás” alapján átírták a neveket. Így lett Szatmáriból Sătmăreanu, Kovácsból Covaci, Sepsyből Sepci, Bakuczból pedig Băcuț.
Bakucz II. László tagja volt az 1950-ben román bajnoki címet szerző aradi együttesnek, az ITA-nak. Az 1950-es aradi bajnokcsapat: Márky Sándor, Katranicz József – Vass Mózes, Farmati Zoltán, Bakucz II. László, Páll Béla, Reinhardt János, Silviu Boitoș, Andrei Mercea, Mihai Carpineț, Virgil Huzum, Kapás József, Pecsovszky József, Nicolae Dumitrescu, Kovács Sándor, Tipei Adalbert, Ladislau Ristin. Edző: Dvorzsák Ferenc.
Az 1960-as évek elején Bakucz László újra Arad színeiben futballozott, az 1968-as megyésítés utáni években Hargita megyébe került, a visszaemlékezők szerint Fazekas Lajos, a Román Kommunista Párt Hargita megyei első titkára hívta, hozta Székelyföldre. Egy rövid ideig Székelyudvarhelyen is volt edző, de több mint húsz évet Csíkszereda futballcsapatait készítette fel.
Ignacio Heras maradna: az első osztályban akarok játszani ezzel a csapattal
Tovább tart az ünneplés a Sepsi OSK-nál, amely szombaton matematikailag is kiharcolta a visszajutást a Szuperligába. A sorsdöntő összecsapást követően a háromszékiek saját nevelésű játékosa, Batzula Hunor, valamint a gólgyáros, Ignacio Heras is értékelt.
A sportsajtóban Diószegi a sztár, a feljutás mellett Marius Ștefănescu visszatéréséről is cikkeznek
A Sepsi OSK feljutásától hangos a magyar és a román sportsajtó, a híradások középpontjában a klub közismert elnöke, Diószegi László áll, aki nem tudta palástolni abbéli örömét, hogy másodszor is sikerült kiharcolni az élvonalbeli tagságot.
Egy kisvárosban a legjobb az életszínvonal Székelyföld-szerte
A fejlesztési minisztérium 2024-es kimutatása szerint Székelyföldön Borszék áll a legjobban a szegénységi index alapján, miközben több településen jóval nehezebbek a mindennapok. Az interaktív térkép a jelentős különbségeket is láthatóvá teszi.
Ismét pokollá válhat az utazás Erdély és Magyarország között
Legalább egy hónapot tartó útfelújítási munkálatok kezdődtek az A1-es dél-erdélyi autópálya „medvealagutas” szakasza híján terelőútként használt országúton, ami rendszerint óriási dugókat okoz az amúgy is túlterhelt, szerpentines aszfaltcsíkon.
Nyomor vagy jólét? – Erdélyből nézve másképp fest Magyarország
,,Ez egy következmények nélküli ország, ahol mindent ellopnak” – mondogatta az utóbbi időben szomszédom magyarországi unokatestvére, akiről utólag kiderült, hogy jobban él, mint sokan közülünk Erdélyben.
Így élünk mi: virtuális gyalázkodásaink, a véleménydemokrácia és a populizmus
Kommentelünk, tehát szarban vagyunk. Elmagyarázom, miért.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
