Az aradiak megkoszorúzták Bakucz sírját
A kétszeres labdarúgó román bajnok örök álmát alussza a csíkszeredai temetőben. Bakucz László 1950-ban az aradi ITA, 1955-ben pedig a Bukaresti Dinamo tagjaként lett román bajnok labdarúgásban. A múlt század második felében Csíkszeredában élt, itt érte a halál 1996-ban.
Október végén, Halottak napja előtt arról írtunk, hogy csíkszeredai Kalász lakótelepi temető kapujára felhívás került, amelyben a lejárt vagy szerződéssel nem rendelkező parcellák helyzetét ismertették a hozzátartozókkal. Ezek között szerepelt Băcuț Vasile, aki Bakucz Lászlóként született 1931-ben. A Nagyváradról induló, Aradon át Bukarestbe jutó sportember futballistaként éveken át játszott a román élvonalban, élete utolsó évtizedeit Székelyföldön töltötte, csíkszeredai csapatokat edzett.
– emlékezett vissza egyik volt tanítványa.
Cikkünkre reagálva, az UTA vezetősége, személyesen Mészár Sándor projektmenedzser kereste meg a Székelyhon szerkesztőségét, felajánlva, hogy az UTA megvásárolja a sírt vagy kifizeti az illetéket. Meg is kerestük a csíkszeredai Polgármesteri Hivatal illetékes osztályát, ahol biztosítottak, hogy Bakucz sírjával kapcsolatban minden megoldódott, jelentkezett egy hozzátartozó, ki van fizetve minden illeték.
Bakuczék útja
Az 1940-es évek végén került Nagyváradról Aradra Bakucz I. György, akit behívtak a válogatottba is, és később a Bukaresti Dinamo játékosa lett. Bakucz I. 28 alkalommal volt román válogatott.
Hasonló utat tett meg öccse, Bakucz II. László, aki előbb Aradon nyert bajnoki címet az ITA-val, majd 1955-ben tagja volt a romániai futballtörténelemben először aranyérmes Bukaresti Dinamo csapatának. Az 1950-es évektől kezdődően a politikai hatalom egyre hangsúlyosabban beleszólt a sportba, odafigyelt a nemzetiségi összetételre, a klubok kénytelenek voltak úgy javítani az „arányokon”, hogy „hangzás” alapján átírták a neveket. Így lett Szatmáriból Sătmăreanu, Kovácsból Covaci, Sepsyből Sepci, Bakuczból pedig Băcuț.
Bakucz II. László tagja volt az 1950-ben román bajnoki címet szerző aradi együttesnek, az ITA-nak. Az 1950-es aradi bajnokcsapat: Márky Sándor, Katranicz József – Vass Mózes, Farmati Zoltán, Bakucz II. László, Páll Béla, Reinhardt János, Silviu Boitoș, Andrei Mercea, Mihai Carpineț, Virgil Huzum, Kapás József, Pecsovszky József, Nicolae Dumitrescu, Kovács Sándor, Tipei Adalbert, Ladislau Ristin. Edző: Dvorzsák Ferenc.
Az 1960-as évek elején Bakucz László újra Arad színeiben futballozott, az 1968-as megyésítés utáni években Hargita megyébe került, a visszaemlékezők szerint Fazekas Lajos, a Román Kommunista Párt Hargita megyei első titkára hívta, hozta Székelyföldre. Egy rövid ideig Székelyudvarhelyen is volt edző, de több mint húsz évet Csíkszereda futballcsapatait készítette fel.
Mi lesz veled, székely foci? Szondy és Diószegi tiszta vizet öntött a pohárba
A magyarországi politikai fordulat hírére a Sepsi OSK és FK Csíkszereda vezetői tiszta vizet öntöttek a pohárba klubjaik jövőjét illetően. A klubvezetők a stabilitásra hivatkozva igyekeznek megnyugtatni a szurkolókat.
Ezúttal sem bírtak egymással, újra ráadásban döntött a GYHK és a Corona
Továbbra is rendkívül kiélezett a jégkorong Erste Liga döntője, a harmadik mérkőzésen is hosszabbításra volt a szükség a Gyergyói Hoki Klub és a Brassói Corona között. A fordulatos csatából a címvédő jött ki győztesen és átvette a vezetést összesítésben.
Így oszlottak meg a külhoni magyarok levélszavazatai a pártok között
Közzétette a levélszavazatok pártonkénti megoszlását a Nemzeti Választási Iroda: a magyar országgyűlési választáson összesen 256 233 érvényes levélszavazatot adtak le.
Nagyváradi premontrei-ügy: mise közben érkezett a végrehajtó, drámai órák a templomban
Kedden reggel pontban kilenc órakor megérkezett a végrehajtó a nagyváradi premontrei templomhoz, ahol a Fejes Rudolf Anzelm apáttal szolidarizáló hívek fogadták. Ez sem akadályozta meg abban, hogy mise közben, csendőrök kíséretében behatoljon a templomba.
„Nem kell hamut szórnom a fejemre”. Kelemen Hunor a Tisza és az RMDSZ viszonyáról, a magyar–magyar kapcsolatokról
Meg kell várni, hogy mi a viszonya az új magyar kormánynak a határon túli magyarokhoz, milyen nemzetpolitikája van, nekünk ahhoz kell viszonyulnunk – jelentette ki a Krónikának Kelemen Hunor.
Mi marad a román gazdaságnak, ha már a saját autóját is végképp elveszíti?
Azt a Daciát, amely már 1999 óta nem a sajátja, hanem a Renault-csoporté, amely egyre inkább külföldi gyártósorokban gondolkodik.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
