A kétszeres labdarúgó román bajnok örök álmát alussza a csíkszeredai temetőben. Bakucz László 1950-ban az aradi ITA, 1955-ben pedig a Bukaresti Dinamo tagjaként lett román bajnok labdarúgásban. A múlt század második felében Csíkszeredában élt, itt érte a halál 1996-ban.
Október végén, Halottak napja előtt arról írtunk, hogy csíkszeredai Kalász lakótelepi temető kapujára felhívás került, amelyben a lejárt vagy szerződéssel nem rendelkező parcellák helyzetét ismertették a hozzátartozókkal. Ezek között szerepelt Băcuț Vasile, aki Bakucz Lászlóként született 1931-ben. A Nagyváradról induló, Aradon át Bukarestbe jutó sportember futballistaként éveken át játszott a román élvonalban, élete utolsó évtizedeit Székelyföldön töltötte, csíkszeredai csapatokat edzett.
– emlékezett vissza egyik volt tanítványa.
Cikkünkre reagálva, az UTA vezetősége, személyesen Mészár Sándor projektmenedzser kereste meg a Székelyhon szerkesztőségét, felajánlva, hogy az UTA megvásárolja a sírt vagy kifizeti az illetéket. Meg is kerestük a csíkszeredai Polgármesteri Hivatal illetékes osztályát, ahol biztosítottak, hogy Bakucz sírjával kapcsolatban minden megoldódott, jelentkezett egy hozzátartozó, ki van fizetve minden illeték.
Az 1940-es évek végén került Nagyváradról Aradra Bakucz I. György, akit behívtak a válogatottba is, és később a Bukaresti Dinamo játékosa lett. Bakucz I. 28 alkalommal volt román válogatott.
Hasonló utat tett meg öccse, Bakucz II. László, aki előbb Aradon nyert bajnoki címet az ITA-val, majd 1955-ben tagja volt a romániai futballtörténelemben először aranyérmes Bukaresti Dinamo csapatának. Az 1950-es évektől kezdődően a politikai hatalom egyre hangsúlyosabban beleszólt a sportba, odafigyelt a nemzetiségi összetételre, a klubok kénytelenek voltak úgy javítani az „arányokon”, hogy „hangzás” alapján átírták a neveket. Így lett Szatmáriból Sătmăreanu, Kovácsból Covaci, Sepsyből Sepci, Bakuczból pedig Băcuț.
Bakucz II. László tagja volt az 1950-ben román bajnoki címet szerző aradi együttesnek, az ITA-nak. Az 1950-es aradi bajnokcsapat: Márky Sándor, Katranicz József – Vass Mózes, Farmati Zoltán, Bakucz II. László, Páll Béla, Reinhardt János, Silviu Boitoș, Andrei Mercea, Mihai Carpineț, Virgil Huzum, Kapás József, Pecsovszky József, Nicolae Dumitrescu, Kovács Sándor, Tipei Adalbert, Ladislau Ristin. Edző: Dvorzsák Ferenc.
Az 1960-as évek elején Bakucz László újra Arad színeiben futballozott, az 1968-as megyésítés utáni években Hargita megyébe került, a visszaemlékezők szerint Fazekas Lajos, a Román Kommunista Párt Hargita megyei első titkára hívta, hozta Székelyföldre. Egy rövid ideig Székelyudvarhelyen is volt edző, de több mint húsz évet Csíkszereda futballcsapatait készítette fel.
Hosszú szünet után tért vissza a klubfutball, a Sepsi OSK pénteken este közel 7000 szurkoló előtt az éllovas Dinamót fogadta a labdarúgó Szuperligában. A helyzetekben gazdag meccset a vendégszurkolók magyarellenes skandálásai sötétítették be.
Marius Corbu szerezte a Ferencváros egyetlen gólját a Debrecen elleni 1–1-es döntetlennel végződött bajnoki mérkőzésen a magyar élvonalbeli labdarúgó-bajnokság kilencedik fordulójában.
Luxusfehérneműre, parfümökre, kozmetikumokra és több ezer lejes díszcserepekre költötték a közpénzt az Országos Meteorológiai Szolgálatnál. Diana Buzoianu ügyvivő környezetvédelmi miniszter lemondásra szólította fel az intézmény vezetőségét.
Soha nem volt még ennyire elfogadott és kedvelt a romániai magyar színjátszás a román szakma és közönség körében, mint most – ez derül ki az ötödik BukFeszt mérlegéből.
Nyilvánosan adott választ Böjte Csaba ferences szerzetes a Hunyad megyei Piskin tervezett ’48-as emlékhely kialakítására kapott magyar állami támogatással kapcsolatos kritikákra. A szerzetes büszke arra, amit a történelmi szentély megmentéséért tett.
A két világháború közötti erdélyi magyar eugenika védekező jellegű volt, míg a román expanzív, terjeszkedő – mondja az Oxford Brookes Egyetem professzora, akivel a Transilvania Nemzetközi Könyvfesztiválon beszélgettünk.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!