A sztereotípiák a pálya szélére szorítják a női sportolókat

Egyetlen árva nő sincs a világ 100 legjobban fizetett sportolója között, derült ki nemrég a Sportico által összeállított listából. Az amerikai teniszcsillag, Coco Gauff volt a legjobban kereső női sportoló 2024-ben a maga 30,4 millió dollárjával, de még így is mindig több mint 7 millió dollárral lemaradt a minimum 37,5 millió dolláros határösszegtől, amivel bekerülhetett volna a top 100-ba. Amúgy a 260 millió dollárt zsebre vágó Cristiano Ronaldo a legjobban fizetett sportoló.

Leszögezhetjük tehát, hogy a sport hagyományosan férfiak uralta ágazat, ahol a nemek közti egyenlőség tekintetében történő előrelépést akadályozza a nőiességről és férfiasságról alkotott társadalmi felfogás, amely a sportot gyakran „férfiasnak” tartott vonásokkal társítja, mint a fizikai erő és a gyorsaság, vagy épp a nagyfokú versenyszellem.

Az uralkodó nemi sztereotípiák nemcsak a nők sporttevékenységekben való részvételére vannak hatással, hanem eredményeik háttérbe szorítására is, mivel a hangsúly a képességeik helyett gyakran a külsejükre, nőiességükre helyeződik.

Ez pedig óriási szakadékot eredményez a bérezésben is. Egy 2021-es tanulmány szerint a férfi és női sportolók közötti bérkülönbség rendkívül jelentős: a férfiak átlagosan háromszor annyit keresnek, mint női társaik. Ez a különbség különösen nagy a csapatsportágakban, például a labdarúgásban, kosárlabdában vagy a jégkorongban.

A bajnoki címvédőnél tett kitérő fiaskóba torkollott
Fotó: Iordache Elis&George Stan

Nőként nehezebb megélni a sportból

Biszak Boglárka, a Kézdivásárhelyi SE kosárlabdázója szerint aggasztóan nagy a bérkülönbség a két nem között.

„Romániában a kosárlabdarendszer nincs úgy kiépítve, hogy élhető legyen nekünk nőknek is. A férfiaknak jóval könnyebb olyan szempontból, hogy sokkal nagyobb összegeket zsebelnek be szezon közben, és itt nemcsak a fizetésekre, hanem a győzelmi bónuszokra is gondolok, ami simán biztosítja megélhetésüket a két idény közötti nyári periódusban. Sőt, gyakran olyan szerződést kapnak, amiben a nyári időszak is fedve van.

– részletezte Biszak Boglárka felsőháromszéki kosárlabdázó, aki karrierje során megfordult már Kolozsváron, Szatmárnémetiben, Aradon és Konstancán is.

Boglárka kisgyermekkora óta kosárlabdázik, ám női sportolóként úgy érzi, munkájáért nem kapja meg azt az elismerést, ami járna.

„Ugyanazoknak a feltételeknek kell megfelelni nekünk is, ugyanúgy edzünk, hétvégénként meccseket játszunk. És nemcsak a bérkülönbségek zavarók. A női sportok kevesebb figyelmet kapnak a médiában és a közvélemény szemében, ami csökkenti a szponzorálási lehetőségeket, emiatt kevesebb pénz folyik a női szakágba, ami ugye szorosan összefügg a bérezéssel és végsősoron a teljesítményünk alulértékeléséhez vezet.

– vélekedik a többszörös válogatott kosaras.

Tavaly Araddal ezüstérmes lett a női Nemzeti Ligában
Fotó: Bordás Lóránt Krisztián

„Na de gyereket, ki szül?”

Véleménye szerint ugyancsak nehéz megfelelni azoknak a társadalmi elvárásoknak és sztereotípiáknak, amelyek azt sugallják, hogy a sportolás férfiaknak való, a nőknek pedig másfajta szerepet szánnak, ami plusz lelki terhet jelent számukra.

„Nem beszélve arról, hogy mennyi kritika éri a nőket, és nemcsak a pályán nyújtott teljesítményük, hanem külsejük és életvitelük alapján. „Férfias test és ehhez hasonlókkal dobálóznak, ami adott helyzetben testképzavart is tud okozni, és egy plusz mentális terhet ró ránk, amit el kell viselni” – teszi hozzá.

A klasszikus nemi szerep-elvárások is zavarók tudnak lenni az élsportolók esetében, amely alapján a nők önmegvalósításának csúcsának a gyerekszülésnek kellene lennie, de a szülés utáni visszatérésben semmi segítséget nem nyújtanak nekik, gyakorta nem is várják vissza őket a pályára.

„Elmondhatom, hogy eddigi karrierem során a szerződéseimbe bele volt foglalva, hogy azonnali hatállyal felfüggesztik azokat, ha idény közben terhesség lépne fel – más normálisabb munkahelyeken ez fizetett szabadságot jelent, ám a sportolói közösségekben gyakorlatilag munka nélkül maradnál” – jegyzi meg keserűen a 25 éves sportoló.

Konstancán megjárta, nem sieti el a következő lépést

Biszak Boglárka felidézte azt a botrányos esetet, amikor az év elején Garmisch-Paterkirchenben rendezett síugró világkupa forduló selejtezőjét a férfiaknál az osztrák Jan Hörl nyerte, a nőknél pedig Selina Freitag. Ugyanazért az eredményért előbbi 3 ezer svájci frankot, utóbbi pedig egy tusfürdőt, sampont és négy törülközőt tartalmazó kozmetikai csomagot kapott, ami természetesen nagy felháborodást váltott ki, ennek hatására utólag wellness utalvánnyal is „megörvendeztették” a női versenyzőt.

A román válogatott oszlopos tagja elmondta, a bajnoki címvédő Konstancát épp az anyagi nehézségek miatt volt kénytelen elhagyni.

„Nehéz erről nyilatkozni, bajnoki ezüstérmesként Aradról nagy álmokkal, célokkal igazoltam a bajnokcsapathoz, rosszul érintett mindenkit, hogy így szétesett a klub.

– idézi fel a nehézségeket.

„Ezért is döntöttem úgy, hogy jobb lesz nekem egy kicsit itthon a Kézdivásárhelyi SE-nél, és nem sietem el, jobban fontolóra veszem a következő lépést” – fogalmazott a nevelőegyesületéhez való visszatérésről.

Geréd Erika (jobbról) számára a labdarúgás egyenlő a szabadsággal, azzal, hogy minden nap azt csinálhatja, amit a legjobban szeret
Fotó: FK Csíkszereda

Könnyebb kitűnni, de be kell érni kevesebbel

Geréd Erika, az FK Csíkszereda labdarúgója is úgy látja, hogy nem ugyanaz az elismerés jár ugyanazért az elvégzett munkáért.

„Úgy gondolom, minden sportoló ugyanannyi munkát kell belefektessen választott sportágába, nemtől függetlenül. Az érvényesülés inkább azon múlik, hogy mennyire tehetséges és elkötelezett az adott sportoló.

Ennek ellenére sajnos elmondhatjuk, hogy bár relatív könnyű top csapatokba bekerülni, de sem a feltételek, sem az elismerés, sem az anyagiak nem ugyanazok, mint a férfiaknál – fejtette ki véleményét a 25 éves focista.

Geréd Erika szerint a különbségeket nagyobb anyagi ráfordítással lehetne áthidalni.

Geréd Erika megtalálta számításait Csíkszeredában
Fotó: FK Csíkszereda

„Ha jelentős mértékben növelnék a költségvetést a nőknél is, akkor jóval többen éreznék, hogy van jövőjük a sportban és nem hagynák abba idő előtt pályafutásukat, tehetséges sportolókat lehetne igazolni, ami növelné a színvonalat.

– fogalmazott a többszörös román válogatott labdarúgó, aki nagyon örül annak, hogy a Diósgyőrtől „hazaigazolt”.

„Jó érzés itthon lenni Hargita megyében, hiányoztak a családtagok, a barátaim, de sok új barátra leltem a csapattársaim között is, illetve úgy érzem, sportolóként is tudtam fejlődni, mióta az FK Csíkszeredához kerültem” – szögezte le, hozzátéve, számára a labdarúgás egyenlő a szabadsággal, azzal, hogy minden nap azt csinálhatja, amit a legjobban szeret.