Becze Tihamér: mi hatalmas hátránnyal indulunk minden szezon előtt

A tavalyi emlékezetes döntő után a Sportklub szurkolói izgatottan várják, mit hoz a következő idény. A csapatkapitány szerint a szezon ismét nehéznek ígérkezik, de a keret tagjai most is elszántan küzdenek majd a kék-fehérek sikeréért.

– Ön szerint mi a tanulsága a tavalyi szezonnak, és ez mire lehet elég a következőkben?

– Soha nem lehet tudni, hogy hol végződik a szezon, hiszen elég nehezen indultunk a légiósok nélkül. Miután csatlakoztak hozzánk, nehezen vagy lassabban sajátították el az edző nézeteit a liga többi csapatához képest, akik időben meg tudták kezdeni a felkészülést. Minden csúszott, és úgy néz ki, idén is hasonló szezonkezdetnek nézünk elébe.

December környékén láttam, hogy beérett a történet, akkor pedig jött egy nagyon nehéz hullámvölgy, rosszul esett, hogy mindig csak egy-két góllal vesztettünk, mert belülről mindig azt éreztem, hogy megvannak a mérkőzések.

Fotó: Borbély Fanni

– Hogy látja, melyek a klub legnagyobb kihívásai, amelyekkel a következő szezon során szembe kell néznie?

– Rengeteg kihívás van – mivel a csapat a Sportminisztérium alá tartozik –, de a legnagyobb minden évben az anyagi háttér megteremtése, ami nem egyszerű történet. A csapat kialakítása is kifejezetten nehézkes, mivel még tartoznak korábbi játékosoknak – ezáltal nehezebben tudunk igazolni.

Hálásak vagyunk a Székelyföldi Jégkorong Akadémiának, de most már évek óta csak szeptember elejére tudunk jeget készíteni a Vákárban. Ezek mind olyan kihívások, amikkel tudomásom szerint más klubok nem küzdenek, ezért mi hatalmas hátránnyal indulunk minden szezon előtt.

Fotó: Orbán László

– Az Ön tapasztalata és a többi csapat ismeretében, hogy látja, ha így marad, mire lesz elég ez a jelenlegi keret?

– A múlt szezon megtanított, hogy erre nincs jó válasz. Ha tavaly ilyenkor beszélünk erről, akkor azt válaszoltam volna, hogy nem sokra. Bízni, dolgozni kell, viszont az nem titok, hogy így nagyon nehéz lesz megismételni a tavalyi évet, megint felépíteni és összehozni egy második, vagy akár első helyet.

Persze ennek a körülményeit meg a nehézségeket nem részletezném, de nem hiszem, hogy ilyen körülmények között két egymást követő évben ezt könnyedén meg lehet ismételni.

Fotó: Borbély Fanni

– Mi lesz a legnehezebb azok alapján, amit jelenleg ismerünk: a többi csapat, az átalakult szabályok... Meddig jutnak majd Ön szerint?

– Tőlünk meghatározó játékosok távoztak. Őket pótolni kell, de mivel a román az egy zárt piac, erre most már esélyünk sincs. Az újonnan érkezett fiatalokban rejlő esélyeket és potenciált majd az edzők értékelik. Hoztunk pár légióst, viszont az, hogy ők milyen kvalitásúak, majd akkor derül ki, amikor felkapcsolják a lámpákat a Vákárban. Nagyon nehéz dolgunk van, a keret egyértelműen vékonyabb az elmúlt évekhez képest. Hogy mit tartogat a jövő, arra pedig térjünk vissza márciusban.

– A tavalyi szezonban egy beszélgetésünk során említette, hogy a légiósok nem sokat tettek hozzá az akkori teljesítményhez. Ezt a kritikát az akkori tapasztalatai alapján fogalmazta meg. Mire számít így, hogy a nyár folyamán többen távoztak a hazaiak közül is?

– Csapatkapitányként számomra fájó, hiszen összeraktunk egy olyan magot, ami húzta az egész csapatot. A munka nagy részét a hazaiak tették bele tavaly, kimagasló légiós teljesítmény nem volt, mint például korábban, hogy csak néhány példát említsek: Václav Novák, Lubomir Hurtaj, vagy Radim Valchar idejében, amikor még voltak ilyen kvalitású játékosaink, akik valóban húzóerőként tettek a csapatért. Tavalyról igazából két légióst emelnék ki, ők tényleg a liga szintjén játszottak: Antonín Honejsek és a kis hátvédünk, Kurt Davis.

Fotó: Borbély Fanni

– Apropó távozók… Ön szerint ki lesz a vezetőedző a 2025–2026-os idényben? Azért kérdezem ezt, mert Kevin Constantine-nal kapcsolatban hivatalosan semmit nem közölt a vezetőség, és a napokban Antal István neve is felmerült, aki állítólag a csapattal edz.

– Nem tudom, hogy mennyire publikus, illetve hogy áll ezzel a vezetőség. Amit tudok, az az, hogy jelenleg Ruczuj Gellért és Péter Róbert hivatalos edzőpáros vezeti az edzéseket.

És Kevinről úgy tudjuk, hogy szeptembertől van érvényes szerződése, és akkor várja vissza a vezetőség, ezt hallottuk mi is, ezzel kapcsolatban sincs semmilyen újdonság számunkra.

– Hogyan készül a klub a következő szezonra, mikor kezdődtek az edzések és mi várható a folytatásban? Úgy hallani, hogy jövő héten indulhatnak a hazai jeges edzések.

– A nyári pihenőt követően volt egy teljesítmény-felmérés, majd augusztus 4. óta a hazai mag együtt, jégen készül Karcfalván, és a héten csatlakozott a két új cseh légiós is. Ha jól tudom, jövő héten a finn és az orosz kapus is megérkezik. És igen, ha minden a tervek szerint halad, jövő hétfőtől birtokba vesszük a Vákár Lajost, már hűl a víz, fagy a jég.

Fotó: Borbély Fanni

– Mennyit jelent Önnek hazai jégen készülni?

– Sokat, hiszen nem épp kellemes minden nap ingázni, emiatt korai időpontban kelni. Karcfalván reggel 7.20-kor van edzésünk, ami elég korai, és azt jelenti, hogy 5.50-kor indulunk otthonról, ami nem egy ideális időpont. De mindenképpen köszönjük ezt a lehetőséget és az akadémia támogatását.

– Mindenki a szezonrajtot várja, de leginkább a szurkolók, amiből a Sportklubnak van a legtöbb. Mit üzen a szurkolótábornak az idénykezdetre?

– Először is köszönjük nekik a tavalyi és az azt megelőző évekbeli biztatást, támogatást. Nagyon nehéz szurkolók nélkül játszani.

Ezt sokszor tapasztaljuk, amikor idegenben, magyarországi csapatokkal találkozunk, félig vagy teljesen üres lelátókkal – ami nagyon demoralizáló.

Becze TIhamér: ha minden a tervek szeint halad, jövő hétfőtől birtokba vesszük a Vákár Lajost
Fotó: Orbán László

A hatodik meccsen, amikor eldőlt az Erste Liga, a szurkolóink úgy ünnepeltek minket, mintha mi nyertünk volna; szó szerint nem hagyták Gyergyót ünnepelni, ami számomra nagyon jóleső gesztus volt tőlük. A hasonló élményeket olyan emlékekként őrizzük, amit sose fogunk elfelejteni. Itt ragadnám meg az alkalmat, és kérem a szurkolóinkat, jöjjenek idén is és váltsanak bérletet, hiszen nagy szükségünk van rá.

Még soha nem láttam egy olyan Sportklub-játékost sem, amelyik ne tett volna meg mindent a csapatáért. Szurkolóink azzal is segítik a költségvetésünket, ha eljönnek, és bérletet, jegyeket váltanak.

– Azok közül, amit eddig elért, melyik a legkedvesebb győzelme?

– Talán a miskolci Erste Liga volt a legnagyobb, amit még megspékeltünk a Magyar Kupával, amikor a Volánt vertük meg idegenben. Az volt a legjelképesebb és a legjobb pillanat.

Nem éreztem, hogy a tavalyi keret ott lesz, de megcsináltuk. Emberfeletti hittel, inkább azt mondom, mindenki beletette a maximumot, húzta az igát. Nem voltak kiemelkedő egyéni teljesítmények, sokkal inkább a csapatmunka, ami előrevitt, és összejött.

Fotó: Orbán László

– Mi az, amit leginkább el szeretne érni a pályafutása során, és még nincs a tarsolyában?

– Ez egy jó kérdés. Ebbe soha nem gondoltam bele. Úgy tudom, hogy senkinek nincs hat Erste Liga-győzelme – az egykori MOL Ligával együtt –, egy páran tartunk ötnél.

– Szokott-e arra gondolni, hogy milyen lesz, amikor el kell köszönnie a profi jégkorongozói pályától, és készül-e az utána következő életszakaszra?

– Igen, úgy érzem, már nincs olyan messze tőlem ez a pillanat. Nyilván ezt még akár egy sérülés is befolyásolhatja, de most jól érzem magam. Természetesen készülök a visszavonulásra, van egy vállalkozásom, amit négy-öt éve vezetek, emellett akár a Sportklub életében is szívesen szerepet vállalnék, amennyiben lesz rá igény vagy lehetőség.

– Hogy látja, kék-fehér mezben fog visszavonulni, amikor eljön ennek az ideje?

– Igen, szeretnék innét visszavonulni, jövőre lejár a szerződésem, meglátjuk, hogy hogyan tovább. Úgy érzem, van még bennem egy-két év, de ez még a jövő zenéje.