Sokáig úgy tűnt, hogy korlátozott számban, de a szurkolók is látogathatják a seregszemle mérkőzéseit – a csarnokok befogadóképességének 20 százalékát használhatták volna – , a szervezők azonban vasárnap úgy döntöttek, hogy végül mégis zárt kapuk mögött rendezik meg a vb-t, ezzel
eleget tettek a kézilabdázók kérésének, akik szerint a közönség előtti találkozókkal felesleges veszélynek tették volna ki őket.
Mint ismert, az európai játékos-szakszervezet, az EHPU, amelynek nyolc ország a tagja, az európai válogatottak csapatkapitányai és játékosai nevében korábban levélben hívta fel Hasszan Musztafa, a Nemzetközi Kézilabda-szövetség (IHF) elnökének figyelmét arra, hogy a jelenlegi járványhelyzetben kockázatos szurkolók előtt játszani a világbajnokság mérkőzéseit.
A férfi világbajnokságok történetében az egyiptomi tornán vesz részt először 32 együttes. A január 13-tól 31-ig tartó seregszemén a magyar válogatott a gízai A csoportban a Zöld-foki-szigetekkel, Uruguayjal és Németországgal találkozik, a négyesből az első három helyezett jut tovább a középdöntőbe.
A magyarországi politikai fordulat hírére a Sepsi OSK és FK Csíkszereda vezetői tiszta vizet öntöttek a pohárba klubjaik jövőjét illetően. A klubvezetők a stabilitásra hivatkozva igyekeznek megnyugtatni a szurkolókat.
Mindhárom párharcot élőben lehet követni a képernyőn a Kézdivásárhelyen kezdődő U18-as divízió II/A jégkorong-világbajnokság nyitónapján, a házigazda Románia az esti programban Nagy-Britannia ellen játszik.
Közzétette a levélszavazatok pártonkénti megoszlását a Nemzeti Választási Iroda: a magyar országgyűlési választáson összesen 256 233 érvényes levélszavazatot adtak le.
Kedden reggel pontban kilenc órakor megérkezett a végrehajtó a nagyváradi premontrei templomhoz, ahol a Fejes Rudolf Anzelm apáttal szolidarizáló hívek fogadták. Ez sem akadályozta meg abban, hogy mise közben, csendőrök kíséretében behatoljon a templomba.
Meg kell várni, hogy mi a viszonya az új magyar kormánynak a határon túli magyarokhoz, milyen nemzetpolitikája van, nekünk ahhoz kell viszonyulnunk – jelentette ki a Krónikának Kelemen Hunor.
Az áldozatszerepet felnagyító narratíva elfedi azt a tényt, hogy a román társadalom nem monokróm jobbágytömeg volt, hanem egy dinamikusan rétegződő, felemelkedő közösség. MCC történész-kerekasztal 5.0.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!