Sokáig úgy tűnt, hogy korlátozott számban, de a szurkolók is látogathatják a seregszemle mérkőzéseit – a csarnokok befogadóképességének 20 százalékát használhatták volna – , a szervezők azonban vasárnap úgy döntöttek, hogy végül mégis zárt kapuk mögött rendezik meg a vb-t, ezzel
eleget tettek a kézilabdázók kérésének, akik szerint a közönség előtti találkozókkal felesleges veszélynek tették volna ki őket.
Mint ismert, az európai játékos-szakszervezet, az EHPU, amelynek nyolc ország a tagja, az európai válogatottak csapatkapitányai és játékosai nevében korábban levélben hívta fel Hasszan Musztafa, a Nemzetközi Kézilabda-szövetség (IHF) elnökének figyelmét arra, hogy a jelenlegi járványhelyzetben kockázatos szurkolók előtt játszani a világbajnokság mérkőzéseit.
A férfi világbajnokságok történetében az egyiptomi tornán vesz részt először 32 együttes. A január 13-tól 31-ig tartó seregszemén a magyar válogatott a gízai A csoportban a Zöld-foki-szigetekkel, Uruguayjal és Németországgal találkozik, a négyesből az első három helyezett jut tovább a középdöntőbe.
Elhagyta a játékteret, az öltöző előtt ütést kapott a Csíkszentsimoni KSK játékosa az Agyagfalvi Lendület elleni mérkőzésen. A Székelyudvarhelyi Roseal a második meccsén nem jelent meg kellő létszámban.
Hosszú szünet után tért vissza a klubfutball, a Sepsi OSK pénteken este közel 7000 szurkoló előtt az éllovas Dinamót fogadta a labdarúgó Szuperligában. A helyzetekben gazdag meccset a vendégszurkolók magyarellenes skandálásai sötétítették be.
Súlyos vasúti baleset történt csütörtökön délután a Tusnád községi Csíkverebesen, a vasúti megálló közelében. Egy motorkerékpár ütközött egy vonattal, a balesetben két fiatal fiú vesztette életét.
Az elmúlt napokban egy emberként mozdult meg a kalotaszegi közösség, hogy segítsen egy közel kétéves, daganatos betegséggel küzdő körösfői kisfiúnak, akinek egy barcelonai kórházban most esélye lehet a gyógyulásra.
Soós Sándorral, a „Györgyfalva-modell” ötletgazdájával és fő „kivitelezőjével” beszélgettünk a magyar utcanevekről, a közigazgatási bravúrról, a román–magyar együttélés működőképes receptjéről.
A két világháború közötti erdélyi magyar eugenika védekező jellegű volt, míg a román expanzív, terjeszkedő – mondja az Oxford Brookes Egyetem professzora, akivel a Transilvania Nemzetközi Könyvfesztiválon beszélgettünk.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!