Részegh Tamás 1997. július 31-én született Csíkszeredában. Szülővárosában kezdett el jégkorongozni, tagja volt annak a válogatottnak, amely 2013-ban részt vett a Brassóban megrendezett Európai Ifjúsági Olimpiai Fesztiválon (EYOF). Középiskolás korában Szlovákiában és Csehországban csiszolódott, fejlődött, a Pozsonyi Ružinov és a Piráti Chomutov U18-as, illetve U20-as együtteseinek volt a játékosa. Ezt követően Székesfehérváron hokizott, majd 2017–2018-as szezonban hazatért szülővárosába, amelynek csapatát két éves miskolci kitérő után jelenleg is erősíti.
– Milyennek ítéli az önök számára lezárult Erste ligás idényt szakmai szempontból? Melyek a 2023–2024-es szezon legfontosabb pozitívumai, illetve negatívumai?
– Összességében egy vegyes idény volt. Egy csomó rossz dolog jött szembe a szezon során, ami ha akartuk, ha nem valamilyen szinten csak befolyásolt. De minden ilyen nehézség ellenére úgy gondolom, ez a csapat maximálisan kihozta magából azt, ami benne volt. Ugye a szezont egy tízmeccses vereségi szériával kezdtük, egy hónap után az utolsó két helyen voltunk a tabellán, amivel jelentős hátrányba kerültünk a jobb helyezésekért folytatott küzdelemben, és hát ki tudja mi lett volna, ha sikerül jobb pozícióról kezdeni a rájátszást.
Többek között elveszítettük az első számú centerünket (Jeremy Welsh – szerk. megj.), akinek távozása a csapaton belüli szerepe miatt nagy érvágás volt nekünk. Igazi hangulatember volt, többen a csapat lelkének is nevezték, picit üres volt az öltöző nélküle a távozását követő hetekben. Nagyon sajnáltuk, hogy így alakultak a dolgok, de biztosan senkinek nem volt célja az, hogy ő a szezon legfontosabb időszaka előtt itt hagyjon bennünket. Csak sajnálni tudom tényleg, hogy így alakultak a dolgok vele.
Mindenképpen megemlíteném a szurkolóinkat is, akik ismét velünk voltak az egész szezonban, de a rájátszásban páratlan, csodás hangulatú mérkőzéseket teremtettek, számos felejthetetlen pillanatunk volt, idegenben és hazai környezetben is. Azokért a percekért megérte ezt végig csinálni. Sokat jelentett nekünk, köszönjük szépen nekik!
– Több pályán kívüli téma foglalkoztatta a közvéleményt, a szurkolókat a Csíkszeredai Sportklub kapcsán. A szezon eleji bizonytalanság; a keret alakulásáról és a nyári alapozásról a szurkolók nem kaptak semmilyen információt; volt a Kevin Constantine ügy, illetve játékosok rejtélyes eltűnése. Mi a véleménye ezekről?
– Igen. Sajnos az idei szezonban több dolog szólt a pályán kívüli dolgokról, mint a jégen történtekről, és ez nagyon szomorú mindenkire nézve. Háttérbe szorult a hoki, maga a játék. Az, amiért mi játékosok, szurkolók, támogatók szeretjük ezt a sportot, az kevésbé volt jelen és így sok esetben elvesztette a varázsát.
– A szurkolók és Papp Előd, a klub vezetőségi tagja is nyilvánosan szóvá tették a több, Sportklubot hátrányba hozott játékvezetői hibát, tévedést. Erről mi a véleménye, mennyire befolyásolta a csapat morálját, teljesítményét?
– Ez az egyetlen dolog, ami nem szabadna befolyásolja és nem is befolyásolta a csapat teljesítményét. Az, hogy a szurkolók és a hivatalos személyek a médiában mit tesznek szóvá, vagy mihez szólnak hozzá, az nem a mi dolgunk, és úgy gondolom nem is befolyásolt minket egyáltalán. A szurkolók mindenhol szurkolók, egyformán szóvá teszik a véleményüket a világ bármely pontján, tehát nem hiszem, hogy ennek óriási jelentőséget kellene tulajdonítani. Az pedig, ahogyan a mi szurkolóink különösen most kifejezték nemtetszésüket, szerintem is túllépett egy határt, de az előzményeket ismerve, sajnos várható volt ez a megnyilvánulás is, így teljesen érthető számomra, mivel mindenkit nagyon rosszul érintett mindaz, ami történt.
Ugyanúgy a támogatók is ezért tesznek bele rengeteg pénzt, hogy megadják az esélyt a végső győzelemre.
Félreértés ne essék, egy olyan csapat jutott a döntőbe, amely teljesen megérdemelte, elvégre megnyerték az alapszakaszt, ami semmiképp nem véletlen, egész szezonban kiegyensúlyozottan teljesítettek. Nagyon jó csapatuk volt nekik is, de úgy gondolom, hogy itt a rájátszásban azzal a játékkal amit mutattunk, mi is legalább annyira megérdemeltük volna a továbbjutást, mint ők, és ha bizonyos dolgok másképp alakulnak, akkor talán mindkét csapatnak és szurkolóiknak másról maradt volna emlékezetes ez a párharc.
A játékvezetők döntéseit személy szerint nem szívesen kommentálnám. Természetesen voltak az én szememben is vitatható ítéletek, ahogyan másnak is. A nagyobb baj inkább azzal volt, hogy ami egyik oldalon igen, az a másik oldalon nem fért bele, ez többnyire megadott és meg nem adott gólokban nyilvánult meg. De a tényeken ez nem változtat semmit, előre kell tekinteni.
Úgy gondolom, hogy itt maga a személy nagyobb ellenszenvet váltott ki az emberekben egy idő után, mint maguk a vitatott döntések. Sokszor még, ha a döntések nem is voltak olyan súlyosak, mint amilyennek tűntek, sajnos az emberekben felgyűlt düh egyértelműen felnagyította azt.
– Mi kellene ahhoz, mi segítené a csíki csapatot abban, hogy a következő szezonban döntős lehessen az Erste Ligában?
– Esősorban tiszta fejek, újult erő és ambíció. Illetve sok más dolog, amikkel a szezon lejártával mindenképpen foglalkozni kellene. De egyelőre még sok a kérdőjel.
– Milyennek látta a Brassó elleni román bajnoki döntőt?
– Elsősorban egy söpréssel megnyert döntő után érkeztek, ami mentálisan, lelkileg nagyon sokat számít. Tele önbizalommal, két aranyéremmel a nyakukban kezdték a döntőt, nagyon motiváltak voltak, hogy százszázalékosan zárják a szezont.
Ezen kívül pedig apróságok döntöttek, kiemelném a speciális egységeket, különösen a Brassó emberelőnyét, amely látványosan jól működött és nagy hasznukra vált ezen a két meccsen.
Mi pedig sokszor sajnos előnyben nem lőttünk, hanem gólokat kaptunk és ez egy ilyen szoros párharcban döntő faktornak bizonyult, most az ő javukra. Emellett a helyzetkihasználásuk is átlagon felüli volt. De még így is úgy gondolom, hogy megvolt az esélyünk a győzelemre, az utolsó meccsen például nyolc perccel a vége előtt még két góllal vezettünk, aztán sajnos hamar megfordultak a dolgok, és a végén már nem volt meg az az átütőerő az egyenlítéshez, ami kellett volna. Összességében megérdemelten nyertek, kiváló szezonjuk volt, ezt el kell ismerni.
– Hogyan készültek a vasárnap este kezdődő bolzánói világbajnokságon?
– Öt napig közösen készültünk Brassóban, majd pénteken éjszaka indultunk a reptérre. Volt egy átmozgató edzésünk a szombati napon az utazást követően, és este egy rövid megnyitó ünnepségen vettünk részt. Vasárnap este már kezdődik az olaszok ellen a világbajnokság.
– Milyen esélyt lát a romániai, illetve a magyar válogatott számára a vébén?
– Mivel én a romániai válogatott tagja vagyok, így csak a mi szemszögünkből bocsátkoznék esélylatolgatásokba.
Szerintem a szlovén válogatott mindenképp kiemelkedik ebből a csoportból, az olaszok is erős kerettel állnak ki, ők valószínűleg fel fognak jutni, és ha tippelni kellene, a többi mérkőzésen viszont bármi megtörténhet. Nekünk főképpen a Magyarország, a Japán és a Dél-Korea elleni mérkőzésekre kell koncentrálnunk, ott van esélyünk pontokat szerezni. Minden bizonnyal jobb körülmények fognak körbevenni a világbajnokság idején, mint eddig, és ez sokat segít. Nekünk nem sok veszíteni valónk van, reméljük a legjobbakat.
A portál ezen funkcióinak használatához el kell fogadnia a sütiket.