A 2024-es teremlabdarúgó-világbajnokság európai selejtezőjének első szakaszában sem a romániai, sem a magyar válogatott nem volt érdekelt, az előselejtezőben ugyanis csak alacsonyabban rangsorolt együttesek szerepeltek.
A második szakaszban a 36 csapatot 12 darab hármas csoportba sorsolták, ebben a körben a válogatottak oda-visszavágós rendszerben játszanak, és a csoportgyőztesek, valamint a négy legjobb csoportmásodik közvetlenül továbbjut a 2023-ban rendezendő 20 csapatos elitkörbe. A maradék nyolc csoportmásodik közül rájátszás után négy további együttes is tagja lesz majd az elitkörnek.
Mind a romániai, mind a magyar válogatott a második kalapból várta a sorsolást. A Kacsó Endre által felkészített piros-sárga-kék gárda az elsőből a finneket, a harmadikból a dánokat kapta.
A székelyudvarhelyi születésű Bíró Attilát is a soraiban tudó magyarok a horvátokkal és az izraeliekkel küzdenek meg.
A világbajnokságra az elitkör hat vagy hét csapata jut ki, attól függően, hogy mely ország lesz 2024-ben a torna házigazdája.
A magyar válogatott 1989-ben tagja volt az első futsal-világbajnokság mezőnyének, azóta egyetlen vb-re sem jutottak ki. A román válogatott még egyszer sem szerepelt vébén.
Szombaton délután lezárult a 2. Liga alapszakasza, kialakult a felső- és alsóházi rájátszás mezőnye. A mindig jól értesült Emanuel Roșu sportújságíró pedig arra hívta fel a figyelmet, hogy a Bihar FC nem kaphat feljutási jogot a Szuperligába.
Rendkívül fontos három pontot szerzett Galacon az FK Csíkszereda, amely 3–2-re győzött az Oțelul ellen a Szuperliga alsóházi rájátszásának nyitányán. Ilyés Róbertet a meccs végén kiállította a játékvezető, a tréner mégis elégedetten értékelt.
Nicușor Dan román államfő is köszöntötte a romániai magyarokat a nemzeti ünnep alkalmából.
A magyar tudomány és kultúra képviselői munkájuk és alkotásaik által összefognak minket, erősítenek, építenek és gyarapítanak mindannyiunk javára – mondta Sulyok Tamás köztársasági elnök a Kossuth- és Széchenyi-díjak átadásán szombaton az Országházban.
Ismét benyújthatják a külhoni magyar oktatási intézményekbe járó diákok szülei a Szülőföldön magyarul program támogatási kérelmét. A 2025/2026-os tanévre diákonként bruttó 100 ezer forint jár, a jelentkezéseket elektronikus úton várják.
Ilyen, amikor az egyik állami intézmény akadályozza a másik működését, az államkasszából kieső pénzt pedig ártatlan polgárok zsebéből pótolják.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!