A 2024-es teremlabdarúgó-világbajnokság európai selejtezőjének első szakaszában sem a romániai, sem a magyar válogatott nem volt érdekelt, az előselejtezőben ugyanis csak alacsonyabban rangsorolt együttesek szerepeltek.
A második szakaszban a 36 csapatot 12 darab hármas csoportba sorsolták, ebben a körben a válogatottak oda-visszavágós rendszerben játszanak, és a csoportgyőztesek, valamint a négy legjobb csoportmásodik közvetlenül továbbjut a 2023-ban rendezendő 20 csapatos elitkörbe. A maradék nyolc csoportmásodik közül rájátszás után négy további együttes is tagja lesz majd az elitkörnek.
Mind a romániai, mind a magyar válogatott a második kalapból várta a sorsolást. A Kacsó Endre által felkészített piros-sárga-kék gárda az elsőből a finneket, a harmadikból a dánokat kapta.
A székelyudvarhelyi születésű Bíró Attilát is a soraiban tudó magyarok a horvátokkal és az izraeliekkel küzdenek meg.
A világbajnokságra az elitkör hat vagy hét csapata jut ki, attól függően, hogy mely ország lesz 2024-ben a torna házigazdája.
A magyar válogatott 1989-ben tagja volt az első futsal-világbajnokság mezőnyének, azóta egyetlen vb-re sem jutottak ki. A román válogatott még egyszer sem szerepelt vébén.
Elhagyta a játékteret, az öltöző előtt ütést kapott a Csíkszentsimoni KSK játékosa az Agyagfalvi Lendület elleni mérkőzésen. A Székelyudvarhelyi Roseal a második meccsén nem jelent meg kellő létszámban.
A Román Jégkorong-szövetség elnöke, Nagy Attila szerint az új szövetségi kapitány, Ron Pasco érkezésével szorosabbá válhat a válogatottak együttműködése, miközben Marosvásárhely újabb fontos lépést tehet a jégkorong meghonosítása felé.
Súlyos vasúti baleset történt csütörtökön délután a Tusnád községi Csíkverebesen, a vasúti megálló közelében. Egy motorkerékpár ütközött egy vonattal, a balesetben két fiatal fiú vesztette életét.
Az elmúlt napokban egy emberként mozdult meg a kalotaszegi közösség, hogy segítsen egy közel kétéves, daganatos betegséggel küzdő körösfői kisfiúnak, akinek egy barcelonai kórházban most esélye lehet a gyógyulásra.
Soós Sándorral, a „Györgyfalva-modell” ötletgazdájával és fő „kivitelezőjével” beszélgettünk a magyar utcanevekről, a közigazgatási bravúrról, a román–magyar együttélés működőképes receptjéről.
A két világháború közötti erdélyi magyar eugenika védekező jellegű volt, míg a román expanzív, terjeszkedő – mondja az Oxford Brookes Egyetem professzora, akivel a Transilvania Nemzetközi Könyvfesztiválon beszélgettünk.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!