Az egykori sportoló hamvait a fazekasságáról híres udvarhelyszéki község központjában, a 2022-ben felavatott szobránál helyezik el. Az újratemetést az idei október 23-i ünnepségek keretében rendezik. A szertartás részeként előbb október 22-én, kedden 17 órától a Páll Lajos Művelődési Otthonban megszervezik a Kárpát-medencei Sport Hagyományőrző Egyesület konferenciáját, majd október 23-án, szerdán 12 órától gyászszentmisét tartanak a helyi római katolikus templomban. Ezt követően a hamvakat tartalmazó urnát átviszik a bajnok szobrához, ahol emlékbeszédek hangzanak el, majd következik az urna bezárása az emlékkőbe. Az egyházi áldás után koszorúzással és a himnuszok eléneklésével zárul a szertartás.
Lőrincz Márton 1911-ben született Korondon, majd az 1930-as években Magyarországra menekült a Romániához tartozó térségből. A Magyar Athletikai Club birkózó szakosztályában tűnt fel, 1934-ben magyar bajnoki címet szerzett a légsúlyúak között. Az Európa-bajnokságokon szabadfogásban aranyérmet nyert. Az 1936-os berlini olimpián kötöttfogásban, légsúlyban nyerte el a 30. magyar olimpiai aranyérmet. Élete utolsó szakaszát Argentínában töltötte, 59 évesen, 1969. augusztus 1-jén hunyt el. Nyughelye Buenos Aires temetőjében volt, ahová hozzátartozók hiányában a város temettette el.
Közös megegyezéssel szerződést bontott az FK Csíkszereda és Szabó István vezetőedző – közölte csütörtökön a labdarúgó Szuperligában szereplő klub.
Az egy nappal korábbi parádés Sportklub-győzelem után ezúttal a miskolci DVTK Jegesmedvék látogattak a csíkszeredai Vákár Lajos Műjégpályára, az Erste Liga alapszakaszának keretében. A Hargita megyei együttes ezúttal is nagyszerű játékkal rukkolt elő.
Egy órán át garázdálkodott egy ismeretlen elkövető a csíkzsögödi MCRacing autóbontó udvarán: autószállítókat tört össze, járműveket rongált meg, áttörte a kerítést, majd egy forgalomból kivont autóval hajtott el.
Ha minden a tervek szerint halad, október elsejétől hatályba lép az új díjszabási rendszer a romániai országutak használatára vonatkozóan.
Heves vita alakult ki a képviselőházban az RMDSZ és az AUR képviselői között arról a törvénytervezetről, amely szerint a kisebbségeknek joguk van használni a közigazgatásban az anyanyelvüket azokon a településen is, ahol arányuk 20 százalék alá csökken.
Úgy tűnik, a nehéz időkben az egyébként demokratának, európainak vagy egyszerűen jól neveltnek tűnő román vezetők idegengyűlölővé válnak. Ennél az alakváltós politikai játéknál az AUR vérnackósága is jobb.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!