Az egykori sportoló hamvait a fazekasságáról híres udvarhelyszéki község központjában, a 2022-ben felavatott szobránál helyezik el. Az újratemetést az idei október 23-i ünnepségek keretében rendezik. A szertartás részeként előbb október 22-én, kedden 17 órától a Páll Lajos Művelődési Otthonban megszervezik a Kárpát-medencei Sport Hagyományőrző Egyesület konferenciáját, majd október 23-án, szerdán 12 órától gyászszentmisét tartanak a helyi római katolikus templomban. Ezt követően a hamvakat tartalmazó urnát átviszik a bajnok szobrához, ahol emlékbeszédek hangzanak el, majd következik az urna bezárása az emlékkőbe. Az egyházi áldás után koszorúzással és a himnuszok eléneklésével zárul a szertartás.
Lőrincz Márton 1911-ben született Korondon, majd az 1930-as években Magyarországra menekült a Romániához tartozó térségből. A Magyar Athletikai Club birkózó szakosztályában tűnt fel, 1934-ben magyar bajnoki címet szerzett a légsúlyúak között. Az Európa-bajnokságokon szabadfogásban aranyérmet nyert. Az 1936-os berlini olimpián kötöttfogásban, légsúlyban nyerte el a 30. magyar olimpiai aranyérmet. Élete utolsó szakaszát Argentínában töltötte, 59 évesen, 1969. augusztus 1-jén hunyt el. Nyughelye Buenos Aires temetőjében volt, ahová hozzátartozók hiányában a város temettette el.
Korán véget ért a 2025–2026-os szezon a Csíkszeredai Sportklub számára, amely a tavalyi döntő után idén már a negyeddöntőben búcsúzott a jégkorong Erste Ligában. A kék-fehérek csapatkapitányát, Becze Tihamért a háttérről és a kérdéses jövőjéről kérdeztük.
Az első román–török vébéselejtező végén a félholdasok örülhettek, és nem is akárhogy: a férfi kézilabda-világbajnokság előselejtezőjében vasárnap este, ötgólos hátrányból idegenben harcolták ki az esélyesebb Románia ellen a továbbjutást.
Halálos kimenetelű vasúti baleset történt Csíkszeredában a Brassói út mellett vasárnap délután: egy lovas szekérrel a vonat elé hajtottak, egy személy a helyszínen meghalt.
Dr. Székely-Szentmiklósi István negyvenöt éve családorvos a Szilágyságban – pályája egyszerre jelent hivatást, alkalmazkodást és közösségi elköteleződést.
Puczi Béla cigány ember nem hősként indult útnak, de hőssé vált, a magyarokat 1990 márciusában megvédő férfi tette ma is nemzet- és jövőépítő – hangoztatta a Belügyminisztérium társadalmi esélyekért és roma kapcsolatokért felelős államtitkára.
Olyan jó nézni, amikor a román értelmiségi elit arról beszél, hogy ej, no, ezen az etnicizmuson túl kellene már lépni, hiszen mind európaiak vagyunk. Komolyan? Serios?
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!