Az egykori sportoló hamvait a fazekasságáról híres udvarhelyszéki község központjában, a 2022-ben felavatott szobránál helyezik el. Az újratemetést az idei október 23-i ünnepségek keretében rendezik. A szertartás részeként előbb október 22-én, kedden 17 órától a Páll Lajos Művelődési Otthonban megszervezik a Kárpát-medencei Sport Hagyományőrző Egyesület konferenciáját, majd október 23-án, szerdán 12 órától gyászszentmisét tartanak a helyi római katolikus templomban. Ezt követően a hamvakat tartalmazó urnát átviszik a bajnok szobrához, ahol emlékbeszédek hangzanak el, majd következik az urna bezárása az emlékkőbe. Az egyházi áldás után koszorúzással és a himnuszok eléneklésével zárul a szertartás.
Lőrincz Márton 1911-ben született Korondon, majd az 1930-as években Magyarországra menekült a Romániához tartozó térségből. A Magyar Athletikai Club birkózó szakosztályában tűnt fel, 1934-ben magyar bajnoki címet szerzett a légsúlyúak között. Az Európa-bajnokságokon szabadfogásban aranyérmet nyert. Az 1936-os berlini olimpián kötöttfogásban, légsúlyban nyerte el a 30. magyar olimpiai aranyérmet. Élete utolsó szakaszát Argentínában töltötte, 59 évesen, 1969. augusztus 1-jén hunyt el. Nyughelye Buenos Aires temetőjében volt, ahová hozzátartozók hiányában a város temettette el.
A Csíkszeredai Sportklub korábbi legendájával, a csapatot öt szezonon át erősítő Andrej Szergejevics Taratuhinnal beszélgettünk a jégkorong Erste Liga elődöntőjének negyedik mérkőzését megelőzően.
Vasárnap kora délután zárult a labdarúgó 2. Liga felsőházi rájátszásának nyitófordulója. Kisebb meglepetést okozott az FC Argeș.
A nyomozóhatóságok két férfi, akik közül egyik rendőr, előzetes letartóztatását kérték vasárnap a Temes megyei törvényszéken egy drogkereskedelemmel kapcsolatos ügyben.
A helyiek szerint éjszaka nincs bátorságuk átkelni azon a közúti hídon, amely a brassói régi kerülőúton található, mert olyan rossz állapotba került, hogy már életveszélyessé vált.
Áprilistól a mezőségi szórványban folytatja lelkészi szolgálatát Ballai Zoltán, miután a Kolozsvár Felsővárosi Református Egyházközség presbitériuma megvonta tőle a bizalmat.
Magyarország (a szomszédos országokkal ellentétben) egészen 1941. június 27-ikéig kimaradt lényegében a második világháborúból. Aztán történt valami, ami mindent megváltoztatott. De mi volt a valós oka a hadba szállásnak?
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!