Jencsik Katalin 1946. július 31-én született Szatmárnémetiben. Egyéni világbajnok, kétszeres olimpiai bronzérmes, kétszeres vb-ezüstérmes és hatszoros vb-bronzérmes tőrvívóként vonult be neve a sportág hallhatatlanjai közé.
Idézünk férjének, Stahl István szatmári sportújságírónak – Szatmári pengék című könyvéből: „ … a legendás mesternél, Csipler Sándornál kezdett el vívni 14 évesen. Az első sikerekre nem kellett sokat várni, hiszen 1964-ben, 18 éves korában már országos bajnokságot nyert, ezután Gyulai Ilonával és Tasi Zsuzsával Bukarestbe kellett igazolniuk.
A következő évben ifjúsági világbajnokságot nyert, és még ugyanebben az évben a párizsi felnőtt világbajnokságon ezüstérmet szerzett a román női tőrcsapat tagjaként, ezt a csapatot Gyulai Ilona, Szabó Olga, Stahl Katalin, Ana Pascu és Maria Vicol alkotta.
Stahl-Jencsik Katalin 1980-ban vonult vissza a versenyzéstől, csodálatra méltó pályafutása alatt öt olimpián indult, korszakának egyik legmeghatározóbb vívónője volt.
A legnagyobb sikert a magyar fővárosban, egy magyar színekben induló vívónőt, Bóbis Ildikót megelőzve érte el: 1975-ben a budapesti világbajnokságon egyéni világbajnoki címet szerzett. Stahl Jencsik Katalin életének 63. évében, 2009. november 26-án, hosszú szenvedés után hunyt el”.
Stahl Katalin a második szatmári sportoló, akit az egyik legrangosabb elismerésben részesített egy szakági nemzetközi szövetség. Az első az egykori kiváló tőrvívó Kuki Péter volt.
A romániai vívás nyolc sportolója került be eddig a Nemzetközi Vívó-Szövetség (FIE) hírességinek a csarnokában: Laura Badea-Cârlescu, Mihai Covaliu, Papp János, Szabó-Orbán Olga, Ana Pascu, Szabó-Lázár Réka, Kuki Péter és Stahl-Jencsik Katalin.
Megható pillanatokkal és nosztalgikus játékkal találkozott újra a csíki hoki egyik aranygenerációja. Az 1975–1976-os születésű játékosok nemcsak a múltat idézték fel, hanem elhunyt társaik előtt is tisztelegtek.
Felejthető első félidőt követően a második játékrészt rögtön góllal indította a Sepsi OSK a Bukaresti Steaua ellen. Közelebb kerültek a feljutáshoz, de akár a másodosztály megnyeréséhez is a piros-fehérek.
A gyorshajtásnak is van határa, ma minden bizonnyal ez 248 km/óra – ennyivel mértek be egy sofőrt a rendőrök szombaton délután az észak-erdélyi autópályán.
Az 1989-es rendszerváltás utáni évben megalapítottam a Wildt József Tudományos Társaságot, aminek céljai közt a matematikán kívül kulturális, történelmi örökségünk ápolása is szerepelt.
Az 1990-es rendszerváltoztatás óta tizedik alkalommal várják vasárnap országgyűlési választásokon a magyar választópolgárokat, miközben a könnyített honosítás bevezetése nyomán 2014 óta negyedszer a külhoni magyarok is élhetnek választójogukkal.
Az áldozatszerepet felnagyító narratíva elfedi azt a tényt, hogy a román társadalom nem monokróm jobbágytömeg volt, hanem egy dinamikusan rétegződő, felemelkedő közösség. MCC történész-kerekasztal 5.0.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!