Jencsik Katalin 1946. július 31-én született Szatmárnémetiben. Egyéni világbajnok, kétszeres olimpiai bronzérmes, kétszeres vb-ezüstérmes és hatszoros vb-bronzérmes tőrvívóként vonult be neve a sportág hallhatatlanjai közé.
Idézünk férjének, Stahl István szatmári sportújságírónak – Szatmári pengék című könyvéből: „ … a legendás mesternél, Csipler Sándornál kezdett el vívni 14 évesen. Az első sikerekre nem kellett sokat várni, hiszen 1964-ben, 18 éves korában már országos bajnokságot nyert, ezután Gyulai Ilonával és Tasi Zsuzsával Bukarestbe kellett igazolniuk.
A következő évben ifjúsági világbajnokságot nyert, és még ugyanebben az évben a párizsi felnőtt világbajnokságon ezüstérmet szerzett a román női tőrcsapat tagjaként, ezt a csapatot Gyulai Ilona, Szabó Olga, Stahl Katalin, Ana Pascu és Maria Vicol alkotta.
Stahl-Jencsik Katalin 1980-ban vonult vissza a versenyzéstől, csodálatra méltó pályafutása alatt öt olimpián indult, korszakának egyik legmeghatározóbb vívónője volt.
A legnagyobb sikert a magyar fővárosban, egy magyar színekben induló vívónőt, Bóbis Ildikót megelőzve érte el: 1975-ben a budapesti világbajnokságon egyéni világbajnoki címet szerzett. Stahl Jencsik Katalin életének 63. évében, 2009. november 26-án, hosszú szenvedés után hunyt el”.
Stahl Katalin a második szatmári sportoló, akit az egyik legrangosabb elismerésben részesített egy szakági nemzetközi szövetség. Az első az egykori kiváló tőrvívó Kuki Péter volt.
A romániai vívás nyolc sportolója került be eddig a Nemzetközi Vívó-Szövetség (FIE) hírességinek a csarnokában: Laura Badea-Cârlescu, Mihai Covaliu, Papp János, Szabó-Orbán Olga, Ana Pascu, Szabó-Lázár Réka, Kuki Péter és Stahl-Jencsik Katalin.
Jó hírek érkeztek a Sepsi OSK háza tájáról: Daniel Vîrtej ismét együtt készül a csapattal, az edzéseken pedig hosszú idő után Sigér Dávid is feltűnt.
Lovasíjászatban, lovasbirkózásban és tenge iluban is kipróbálták magukat a székelyföldi sportolók a Kirgizisztánban megrendezett 6. Nomád Világjátékokon. Az eredmények mellett elsősorban felbecsülhetetlen tapasztalatokkal tértek haza.
A rendőrök elfogtak Konstanca, Dâmbovița, Buzău és Brăila megyében négy román állampolgárt, akiket a dán hatóságok európai elfogatóparancs alapján egy honfitársuk meggyilkolása miatt kerestek.
Magyarellenes indulattal kérte számon a szélsőségesen nacionalista AUR nagyváradi politikusa, miért szerepel a magyar felirat a román fölött a Szent Anna-tónál máködő látogatóközpontnál, „ha román költségvetési pénzekből jött létre”.
A román zászló megcsókolásának elutasítása tetemes bírságot vonna maga után, és a trikolórról elnevezett tér kialakítását is kötelezővé tenné egy, a Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) által kezdeményezett törvénytervezet.
„Tudom: az AUR-nak, az AfD-nek, Trumpnak, Putyinnak, az oltástagadásnak, a funkcionális analfabetizmusnak, a tudományellenességnek nem kellene léteznie, mivel a felvilágosodás óta olyan irányba tereljük a világot, hogy ezek ne létezzenek. De léteznek.”
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!