Jencsik Katalin 1946. július 31-én született Szatmárnémetiben. Egyéni világbajnok, kétszeres olimpiai bronzérmes, kétszeres vb-ezüstérmes és hatszoros vb-bronzérmes tőrvívóként vonult be neve a sportág hallhatatlanjai közé.
Idézünk férjének, Stahl István szatmári sportújságírónak – Szatmári pengék című könyvéből: „ … a legendás mesternél, Csipler Sándornál kezdett el vívni 14 évesen. Az első sikerekre nem kellett sokat várni, hiszen 1964-ben, 18 éves korában már országos bajnokságot nyert, ezután Gyulai Ilonával és Tasi Zsuzsával Bukarestbe kellett igazolniuk.
A következő évben ifjúsági világbajnokságot nyert, és még ugyanebben az évben a párizsi felnőtt világbajnokságon ezüstérmet szerzett a román női tőrcsapat tagjaként, ezt a csapatot Gyulai Ilona, Szabó Olga, Stahl Katalin, Ana Pascu és Maria Vicol alkotta.
Stahl-Jencsik Katalin 1980-ban vonult vissza a versenyzéstől, csodálatra méltó pályafutása alatt öt olimpián indult, korszakának egyik legmeghatározóbb vívónője volt.
A legnagyobb sikert a magyar fővárosban, egy magyar színekben induló vívónőt, Bóbis Ildikót megelőzve érte el: 1975-ben a budapesti világbajnokságon egyéni világbajnoki címet szerzett. Stahl Jencsik Katalin életének 63. évében, 2009. november 26-án, hosszú szenvedés után hunyt el”.
Stahl Katalin a második szatmári sportoló, akit az egyik legrangosabb elismerésben részesített egy szakági nemzetközi szövetség. Az első az egykori kiváló tőrvívó Kuki Péter volt.
A romániai vívás nyolc sportolója került be eddig a Nemzetközi Vívó-Szövetség (FIE) hírességinek a csarnokában: Laura Badea-Cârlescu, Mihai Covaliu, Papp János, Szabó-Orbán Olga, Ana Pascu, Szabó-Lázár Réka, Kuki Péter és Stahl-Jencsik Katalin.
Jó pár meglepetésszerű eredményt könyveltünk el az Udvarhely körzeti labdarúgó-bajnokság legutóbbi játéknapján. Siménfalva bravúros győzelmet aratott, Farkaslaka nyolc mérkőzés után nyert újból.
Az első meccslabdát beütötte a Gyergyói Hoki Klub, negyedik győzelmét is megszerezte a DVTK Jegesmedvék ellen az Erste Liga elődöntőben. 4:1-es összesítéssel továbbjutva készülhet a döntőre.
A vágott bárány átlagára 45 és 60 lej között mozog kilogrammonként Székelyföld piacain. Míg Gyergyószéken már 45 lejért is találni húst, Sepsiszentgyörgyön mélyebben a zsebükbe kell nyúlniuk a vásárlóknak a 60 lejes egységár miatt.
A bárányhúsból készült étkek sok erdélyi család húsvéti ünnepi menüsorozatának elmaradhatatlan alkotóelemei: ilyen a bárányfejleves, töltött bárány, vagy a belsőségekből készülő bárányfasírt.
Kiemelt figyelemmel reagált a román sajtó arra a hírre, hogy Magyarország aranykészletei immár nagyobbak, mint a Bukarest által felhalmozottak.
Ha csak egy rövid videót nézne meg arról, hogy miként működik az ország, és mekkora munka a megreformálása, akkor ez legyen az.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!