Magyarország Csíkszeredai Főkonzulátusa a közeledő olimpia apropóján rendezte a könyvbemutatót, amelyen Becze Zoltán: Erdélyi székelyek és magyarok a nyári olimpiai játékokon című kötetét ismertették. A kötet a szerző nyolc évvel ezelőtt megjelent munkájának újrakiadása, bővített, kiegészített változata.
A Lázár-ház dísztermében megtartott eseményen a résztvevőket dr. Farkas Balázs első beosztott konzul köszöntötte, a szerző beszélgetőpartnere pedig Szucher Ervin marosvásárhelyi újságíró volt.
Becze Zoltán könyve tükröt nyújt az 1896 és 2016 között megrendezett nyári olimpiák erdélyi és székelyföldi szerepléséről, megtudhatjuk – többek között – melyik erdélyi magyar sportoló melyik olimpián melyik ország színeiben állt rajthoz.
A sok színes képpel illusztrált kiadványban a szerző számos, a bemutatott sportolókkal kapcsolatos saját történeteit is leírta, de részletek olvashatók a sportolókkal készített interjúkból is.
Élmény volt a könyvbemutatón levetített, szintén Becze Zoltán által készített filmeket megnézni, amelyen a hat olimpiai és paralimpiai székely aranyérmes – Keresztes Lajos és Lőrincz Márton birkózók, Hazai Kálmán és Molnár Endre vízilabdázók, Szabó Katalin tornász és Novák Károly Eduárd kerékpározó – közül Keresztes, Lőrincz, Molnár és Novák a vetítővásznon keresztül szimbolikusan a jelenbe érkezett.
Tovább tart az ünneplés a Sepsi OSK-nál, amely szombaton matematikailag is kiharcolta a visszajutást a Szuperligába. A sorsdöntő összecsapást követően a háromszékiek saját nevelésű játékosa, Batzula Hunor, valamint a gólgyáros, Ignacio Heras is értékelt.
A Sepsi OSK feljutásától hangos a magyar és a román sportsajtó, a híradások középpontjában a klub közismert elnöke, Diószegi László áll, aki nem tudta palástolni abbéli örömét, hogy másodszor is sikerült kiharcolni az élvonalbeli tagságot.
A fejlesztési minisztérium 2024-es kimutatása szerint Székelyföldön Borszék áll a legjobban a szegénységi index alapján, miközben több településen jóval nehezebbek a mindennapok. Az interaktív térkép a jelentős különbségeket is láthatóvá teszi.
Legalább egy hónapot tartó útfelújítási munkálatok kezdődtek az A1-es dél-erdélyi autópálya „medvealagutas” szakasza híján terelőútként használt országúton, ami rendszerint óriási dugókat okoz az amúgy is túlterhelt, szerpentines aszfaltcsíkon.
,,Ez egy következmények nélküli ország, ahol mindent ellopnak” – mondogatta az utóbbi időben szomszédom magyarországi unokatestvére, akiről utólag kiderült, hogy jobban él, mint sokan közülünk Erdélyben.
Kommentelünk, tehát szarban vagyunk. Elmagyarázom, miért.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!