Magyarország Csíkszeredai Főkonzulátusa a közeledő olimpia apropóján rendezte a könyvbemutatót, amelyen Becze Zoltán: Erdélyi székelyek és magyarok a nyári olimpiai játékokon című kötetét ismertették. A kötet a szerző nyolc évvel ezelőtt megjelent munkájának újrakiadása, bővített, kiegészített változata.
A Lázár-ház dísztermében megtartott eseményen a résztvevőket dr. Farkas Balázs első beosztott konzul köszöntötte, a szerző beszélgetőpartnere pedig Szucher Ervin marosvásárhelyi újságíró volt.
Becze Zoltán könyve tükröt nyújt az 1896 és 2016 között megrendezett nyári olimpiák erdélyi és székelyföldi szerepléséről, megtudhatjuk – többek között – melyik erdélyi magyar sportoló melyik olimpián melyik ország színeiben állt rajthoz.
A sok színes képpel illusztrált kiadványban a szerző számos, a bemutatott sportolókkal kapcsolatos saját történeteit is leírta, de részletek olvashatók a sportolókkal készített interjúkból is.
Élmény volt a könyvbemutatón levetített, szintén Becze Zoltán által készített filmeket megnézni, amelyen a hat olimpiai és paralimpiai székely aranyérmes – Keresztes Lajos és Lőrincz Márton birkózók, Hazai Kálmán és Molnár Endre vízilabdázók, Szabó Katalin tornász és Novák Károly Eduárd kerékpározó – közül Keresztes, Lőrincz, Molnár és Novák a vetítővásznon keresztül szimbolikusan a jelenbe érkezett.
Jó hírek érkeztek a Sepsi OSK háza tájáról: Daniel Vîrtej ismét együtt készül a csapattal, az edzéseken pedig hosszú idő után Sigér Dávid is feltűnt.
Lovasíjászatban, lovasbirkózásban és tenge iluban is kipróbálták magukat a székelyföldi sportolók a Kirgizisztánban megrendezett 6. Nomád Világjátékokon. Az eredmények mellett elsősorban felbecsülhetetlen tapasztalatokkal tértek haza.
A rendőrök elfogtak Konstanca, Dâmbovița, Buzău és Brăila megyében négy román állampolgárt, akiket a dán hatóságok európai elfogatóparancs alapján egy honfitársuk meggyilkolása miatt kerestek.
Magyarellenes indulattal kérte számon a szélsőségesen nacionalista AUR nagyváradi politikusa, miért szerepel a magyar felirat a román fölött a Szent Anna-tónál máködő látogatóközpontnál, „ha román költségvetési pénzekből jött létre”.
A román zászló megcsókolásának elutasítása tetemes bírságot vonna maga után, és a trikolórról elnevezett tér kialakítását is kötelezővé tenné egy, a Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) által kezdeményezett törvénytervezet.
„Tudom: az AUR-nak, az AfD-nek, Trumpnak, Putyinnak, az oltástagadásnak, a funkcionális analfabetizmusnak, a tudományellenességnek nem kellene léteznie, mivel a felvilágosodás óta olyan irányba tereljük a világot, hogy ezek ne létezzenek. De léteznek.”
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!