Nem lesz 2023-ban műkorcsolya világ- és Európa-bajnokság Budapesten
A MOKSZ szeptember 10-én jelentette be, hogy mindkét eseményre budapesti helyszínnel pályázik. A nemzetközi szövetség (ISU) döntése értelmében a világbajnokságnak három év múlva a műkorcsolya fellegvárának számító Japán egyik nagyvárosa, Szaitama adhat otthont, a harmadik jelentkező Minszk volt.
Az Európa-bajnokságnak 2023-ban Helsinki lesz a házigazdája, de a finn és a magyar fővároson kívül Jereván, Minszk, Szófia, Ostrava, Essen és Torino is pályázott.
Műkorcsolyában hétszer – 1895-ben, 1909-ben, 1955-ben, 1963-ban, 1984-ben, 2004-ben és 2014-ben – adott otthont az Eb-nek Magyarország, míg vb-t háromszor – 1935-ben, 1939-ben és 1988-ban – rendezett. A világbajnokság nyolcadik alkalommal kerül megrendezésre Japánban, Szaitama harmadszor lesz házigazda.
A magyar szövetség korábban a 2022-es vb-re is pályázott, de azt Montpellier kapta meg.
Az ISU azt is bejelentette, hogy 2023-ban a gyorskorcsolya Európa-bajnokság a norvégiai Hamarban, a világbajnokság pedig a hollandiai Heerenveenben lesz. A rövidpályás gyorskorcsolyázók Európa-bajnokságát Torino, a világbajnokságát pedig Gdansk nyerte el.
Ultimátum helyett pontkényszer, a Sepsi OSK elnöke széthúzást lát az öltözőben
Az öt bajnoki óta nyeretlen Sepsi OSK elnöke, Diószegi László elégedetlen csapata játékával. Leszögezte, a gyenge eredmények miatt a jövőben elkerülhetetlenné válhat az edzőváltás. Szerinte a hátterében öltözői széthúzás állhat.
Romániát választotta a német utánpótlás-válogatott támadó
A Nemzetközi Labdarúgó-szövetség (FIFA) hivatalosan engedélyezte David Creța számára a válogatottváltást, így a TSG Hoffenheim 18 éves támadója ezentúl a román labdarúgó-válogatottban szerepelhet.
Bíró Barna Botond: mindkét fél hibás a Madarasi-Hargitán kialakult helyzetért
Bíró Barna Botond Hargita megyei tanácselnök szerint mindkét fél hibázott azzal, hogy engedte veszélybe kerülni az idei síszezont a Madarasi-Hargitán, ahol a sípályákat üzemeltető Bagolykő Kft. és a kápolnásfalvi közbirtokosság között vita alakult ki.
Ki is próbálkozik lejáratással? Avagy miért nem elég függetlenként tetszelegni
Van az erdélyi magyar sajtónak (is) egy szelete, amelyik előszeretettel állítja magáról, hogy független, ezt a státust önmeghatározásként használja, ami értelmezése szerint automatikusan maga után vonja a szakmaiság és az igazmondás nonpluszultráját.
Ügynökakták: neves erdélyi születésű művész ismerte el, hogy állambiztonsági ügynök volt
Neves erdélyi születésű művészről derült ki, hogy az állambiztonságnak jelentett: Korniss Péter Kossuth-díjas fotográfus a Válasz Online-nak elismerte, hogy 1957 és 1966 között „Pál” fedőnéven szerepelt az állambiztonság hálózatában.
Igen, meg kell végre állítani a szélsőséges influenszerek közösségi médiás ámokfutását!
Marian Godină nagyon jól tette, hogy beperelte Dan Tanasă képviselő urat. Aztán azt is nagyon jól tette, hogy újra beperelte. Reméljük, nem fog leállni…
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
