A MOKSZ szeptember 10-én jelentette be, hogy mindkét eseményre budapesti helyszínnel pályázik. A nemzetközi szövetség (ISU) döntése értelmében a világbajnokságnak három év múlva a műkorcsolya fellegvárának számító Japán egyik nagyvárosa, Szaitama adhat otthont, a harmadik jelentkező Minszk volt.
Az Európa-bajnokságnak 2023-ban Helsinki lesz a házigazdája, de a finn és a magyar fővároson kívül Jereván, Minszk, Szófia, Ostrava, Essen és Torino is pályázott.
Műkorcsolyában hétszer – 1895-ben, 1909-ben, 1955-ben, 1963-ban, 1984-ben, 2004-ben és 2014-ben – adott otthont az Eb-nek Magyarország, míg vb-t háromszor – 1935-ben, 1939-ben és 1988-ban – rendezett. A világbajnokság nyolcadik alkalommal kerül megrendezésre Japánban, Szaitama harmadszor lesz házigazda.
A magyar szövetség korábban a 2022-es vb-re is pályázott, de azt Montpellier kapta meg.
Az ISU azt is bejelentette, hogy 2023-ban a gyorskorcsolya Európa-bajnokság a norvégiai Hamarban, a világbajnokság pedig a hollandiai Heerenveenben lesz. A rövidpályás gyorskorcsolyázók Európa-bajnokságát Torino, a világbajnokságát pedig Gdansk nyerte el.
A magyarországi politikai fordulat hírére a Sepsi OSK és FK Csíkszereda vezetői tiszta vizet öntöttek a pohárba klubjaik jövőjét illetően. A klubvezetők a stabilitásra hivatkozva igyekeznek megnyugtatni a szurkolókat.
Továbbra is rendkívül kiélezett a jégkorong Erste Liga döntője, a harmadik mérkőzésen is hosszabbításra volt a szükség a Gyergyói Hoki Klub és a Brassói Corona között. A fordulatos csatából a címvédő jött ki győztesen és átvette a vezetést összesítésben.
Közzétette a levélszavazatok pártonkénti megoszlását a Nemzeti Választási Iroda: a magyar országgyűlési választáson összesen 256 233 érvényes levélszavazatot adtak le.
Kedden reggel pontban kilenc órakor megérkezett a végrehajtó a nagyváradi premontrei templomhoz, ahol a Fejes Rudolf Anzelm apáttal szolidarizáló hívek fogadták. Ez sem akadályozta meg abban, hogy mise közben, csendőrök kíséretében behatoljon a templomba.
Meg kell várni, hogy mi a viszonya az új magyar kormánynak a határon túli magyarokhoz, milyen nemzetpolitikája van, nekünk ahhoz kell viszonyulnunk – jelentette ki a Krónikának Kelemen Hunor.
Azt a Daciát, amely már 1999 óta nem a sajátja, hanem a Renault-csoporté, amely egyre inkább külföldi gyártósorokban gondolkodik.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!