A MOKSZ szeptember 10-én jelentette be, hogy mindkét eseményre budapesti helyszínnel pályázik. A nemzetközi szövetség (ISU) döntése értelmében a világbajnokságnak három év múlva a műkorcsolya fellegvárának számító Japán egyik nagyvárosa, Szaitama adhat otthont, a harmadik jelentkező Minszk volt.
Az Európa-bajnokságnak 2023-ban Helsinki lesz a házigazdája, de a finn és a magyar fővároson kívül Jereván, Minszk, Szófia, Ostrava, Essen és Torino is pályázott.
Műkorcsolyában hétszer – 1895-ben, 1909-ben, 1955-ben, 1963-ban, 1984-ben, 2004-ben és 2014-ben – adott otthont az Eb-nek Magyarország, míg vb-t háromszor – 1935-ben, 1939-ben és 1988-ban – rendezett. A világbajnokság nyolcadik alkalommal kerül megrendezésre Japánban, Szaitama harmadszor lesz házigazda.
A magyar szövetség korábban a 2022-es vb-re is pályázott, de azt Montpellier kapta meg.
Az ISU azt is bejelentette, hogy 2023-ban a gyorskorcsolya Európa-bajnokság a norvégiai Hamarban, a világbajnokság pedig a hollandiai Heerenveenben lesz. A rövidpályás gyorskorcsolyázók Európa-bajnokságát Torino, a világbajnokságát pedig Gdansk nyerte el.
A tapasztalt támadó a 2025–2026-os idényben kölcsönben szerepelt az élvonalbeli Aradi UTA együttesénél, ahol sikerült letennie a névjegyét. A piros-fehér mezes klub nem habozott, és aktiválta a szerződésében szereplő opciót.
A Bukaresti Dinamo és az FC Botoșani érdeklődése ellenére Denis Haruț a Sepsi OSK-nál folytathatja pályafutását. A 27 éves középhátvéd szerződése június 30-án lejár, azonban a játékos elárulta, hogy hamarosan új megállapodást írhat alá a klubbal.
Felháborító jelenetet örökített meg egy névtelen felhasználó a csíksomlyói nyeregben a pünkösdi búcsút követően.
Szerdáig tartott a Fejes Rudolf Anzelm nagyváradi premontrei apátnak kitűzött kilakoltatás határidejének „meghosszabbítása”: az önkormányzat munkásai hajnalban áttörték a még el nem foglalt helyiségekkel szomszédos falat.
Lemondásra szólította fel hétfőn a kulturális minisztert Csoma Botond, az RMDSZ képviselőházi frakcióvezetője.
Az 1989 előtti korszak Romániájában a rockzenei szcéna jóval fejletlenebb volt, mint Nyugaton vagy akár Magyarországon. Ennek a korszaknak a kutatásáról beszélgettünk Fodor János rocktörténésszel, a BBTE adjunktusával.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!