A MOKSZ szeptember 10-én jelentette be, hogy mindkét eseményre budapesti helyszínnel pályázik. A nemzetközi szövetség (ISU) döntése értelmében a világbajnokságnak három év múlva a műkorcsolya fellegvárának számító Japán egyik nagyvárosa, Szaitama adhat otthont, a harmadik jelentkező Minszk volt.
Az Európa-bajnokságnak 2023-ban Helsinki lesz a házigazdája, de a finn és a magyar fővároson kívül Jereván, Minszk, Szófia, Ostrava, Essen és Torino is pályázott.
Műkorcsolyában hétszer – 1895-ben, 1909-ben, 1955-ben, 1963-ban, 1984-ben, 2004-ben és 2014-ben – adott otthont az Eb-nek Magyarország, míg vb-t háromszor – 1935-ben, 1939-ben és 1988-ban – rendezett. A világbajnokság nyolcadik alkalommal kerül megrendezésre Japánban, Szaitama harmadszor lesz házigazda.
A magyar szövetség korábban a 2022-es vb-re is pályázott, de azt Montpellier kapta meg.
Az ISU azt is bejelentette, hogy 2023-ban a gyorskorcsolya Európa-bajnokság a norvégiai Hamarban, a világbajnokság pedig a hollandiai Heerenveenben lesz. A rövidpályás gyorskorcsolyázók Európa-bajnokságát Torino, a világbajnokságát pedig Gdansk nyerte el.
A hétvégi fordulót követően Lövéte vette át az Udvarhely körzeti labdarúgó-bajnokság A csoportjának vezetését. A játéknapon két, ritkán látható fordítás is történt, Homoródalmás és Oklánd hajtotta végre a nem mindennapi teljesítményt.
Véget ért a Nemzetek Ligájának „erőltetett menete”. A magyarok továbbra is harcban vannak az első két helyért, miközben a trikolórokat Hagi történelmi mélypontra lökte. Közben felmerül a kérdés: érdemes-e egymás után négy válogatott meccset lejátszani?
Súlyos vasúti baleset történt csütörtökön délután a Tusnád községi Csíkverebesen, a vasúti megálló közelében. Egy motorkerékpár ütközött egy vonattal, a balesetben két fiatal fiú vesztette életét.
Az elmúlt napokban egy emberként mozdult meg a kalotaszegi közösség, hogy segítsen egy közel kétéves, daganatos betegséggel küzdő körösfői kisfiúnak, akinek egy barcelonai kórházban most esélye lehet a gyógyulásra.
Soós Sándorral, a „Györgyfalva-modell” ötletgazdájával és fő „kivitelezőjével” beszélgettünk a magyar utcanevekről, a közigazgatási bravúrról, a román–magyar együttélés működőképes receptjéről.
A mi tájainkon ritkán fordul elő, hogy a kortárs vízió ne brutálisan, vagyis együgyűen tolakodjon be a (rég)múlt szövetébe. A kolozsvári Bogdánffy-ház egyike e ritka kivételeknek. És egyben a kincses város legszebb művészeti tere.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!