Károlyi Béla 1942-ben született Kolozsváron. Pályafutása elején kidolgozta a romániai központi tornászképzés rendszerét, majd a többszörös olimpiai bajnok Nadia Comăneci edzőjeként vált ismertté, valamint ő készítette fel a román tornászcsapatot az 1980-as olimpiai játékokra is. Ebben az évben két aranyat, három ezüstöt és két bronzot hoztak haza Moszkvából.
Feleségével, a székelyudvarhelyi származású Erőss Mártával 1981-ben költöztek ki az Amerikai Egyesült Államokba, ahol szintén átalakították a torna edzőképzést, jelentős nemzetközi sikereket értek el együtt. Mindketten az amerikai női tornász válogatott élén dolgoztak. Rengeteg elismerésben részesültek, habár sokszor szóba került, hogy mennyire kemények és szigorúak voltak a sportolókkal.
2016-ban a Magyar Sportújságírók Szövetsége (MSÚSZ) által kiírt 58. szavazáson életműdíjat kapott, ezzel is elismerve azt, hogy mindent egybevetve tanítványai kilenc olimpiai bajnoki címet nyertek tornában.
Az utóbbi időszakban Károlyi Béla egészségügyi állapota folyamatosan romlott, már a szeretteit sem ismerte fel. Életének utolsó szakaszát Alabama államban, Huntsville városában töltötte, feleségével és lányának családjával együtt.
Elhagyta a játékteret, az öltöző előtt ütést kapott a Csíkszentsimoni KSK játékosa az Agyagfalvi Lendület elleni mérkőzésen. A Székelyudvarhelyi Roseal a második meccsén nem jelent meg kellő létszámban.
Hosszú szünet után tért vissza a klubfutball, a Sepsi OSK pénteken este közel 7000 szurkoló előtt az éllovas Dinamót fogadta a labdarúgó Szuperligában. A helyzetekben gazdag meccset a vendégszurkolók magyarellenes skandálásai sötétítették be.
Súlyos vasúti baleset történt csütörtökön délután a Tusnád községi Csíkverebesen, a vasúti megálló közelében. Egy motorkerékpár ütközött egy vonattal, a balesetben két fiatal fiú vesztette életét.
Az elmúlt napokban egy emberként mozdult meg a kalotaszegi közösség, hogy segítsen egy közel kétéves, daganatos betegséggel küzdő körösfői kisfiúnak, akinek egy barcelonai kórházban most esélye lehet a gyógyulásra.
Soós Sándorral, a „Györgyfalva-modell” ötletgazdájával és fő „kivitelezőjével” beszélgettünk a magyar utcanevekről, a közigazgatási bravúrról, a román–magyar együttélés működőképes receptjéről.
A két világháború közötti erdélyi magyar eugenika védekező jellegű volt, míg a román expanzív, terjeszkedő – mondja az Oxford Brookes Egyetem professzora, akivel a Transilvania Nemzetközi Könyvfesztiválon beszélgettünk.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!