„Soha többé nem szeretnénk négy hónap alatt világbajnokságot szervezni, rettentően nehéz. Gyakorlatilag egy nap alatt lett eldöntve, hogy Magyarország képes ennyi idő alatt összehozni egy ilyen eseményt. Ez nagyon komoly teljesítmény, soha egyetlen ország sem tudott ilyen rövid idő alatt vébét szervezni. Nagyon sok olyan ember segített, akinek nem volt az első hónapban munkaszerződése és fizetése. Megvoltak a kellő szakemberek, a megfelelő tervek, így nem volt kérdés, hogy Magyarország képes erre” – mondta Wladár Sándor, a Magyar Úszószövetség elnöke.
Az 59 éves vezető hozzátette, hogy nem az volt a céljuk, hogy a 2017-eshez hasonlót alkossanak, hanem egy teljesen más struktúrára épült az esemény. Ő úgy érzi, hogy mindenki elégedett volt és minden igényt sikerült kielégíteniük. Ráadásul nem lépték át a tervezett költségvetést sem.
„Egy nagyon feszített tempójú szervezés volt. A vízilabdát négy városban egy időben kellett lebonyolítanunk. Egészen szenzációs létesítményeink vannak, így sikerült ezt jól kivitelezni, bár ehhez kellett az is, hogy éjjel-nappal dolgoztunk.
– elevenítette fel Vári Attila, a Magyar Vízilabda-szövetség elnöke.
Hozzátette, hogy a történelem során többször is elképesztő eredményt ért már el a magyar vízilabda-válogatott, ez pedig nem véletlen. Mindig keményen zajlott a felkészülés, odatették magukat.
„Fontos tényező az, hogy a magyar vízilabdázók mindig bátor célokat tűztek ki maguknak. Ennek van egy olyan hozadéka, hogy néha csalódás a második hely is.
Ugyanez elmondható a Magyar Vízilabda-szövetségről is, volt bátorsága bevállalni, hogy négy hónap alatt megszervezzen egy ilyes eseményt, és sikerült. Hihetetlen” – fejtette ki véleményét Gór-Nagy Miklós.
A világbajnok vízilabdázó a karrierjével kapcsolatban elmondta, mindennel elégedett, úgy érzi rendre a legjobb döntéseket hozta és ha lenne lehetősége módosítani, akkor sem csinálna másképp semmit.
„Mindig van feljebb, így folytatnunk kell a munkát. A csapat célja az, hogy mindig nyerjen. Hazai világbajnokságon elbuktunk egy döntőt, ami azért fájt. A szurkolók mindvégig nagyszerűen drukkoltak, mellettünk álltak.
– árulta el Bíró Attila, a magyar női vízilabda-válogatott szövetségi kapitánya.
„Rengeteg uszoda épült 2010 óta, van tanuszoda program, ami üzemel az ország több területén. Itt a vízilabdázók és úszók egyaránt feltudnak készülni, ez nagy előrelépésnek nevezhető. Több városban is sikerült építkezni, ami leginkább a következő egy-két generációnak jelent nagy lehetőséget. Bízunk benne, hogy minél több tehetséges sportolót sikerült kinevelni, mert mindig szükség van az utánpótlásra” – mondta Dala Tamás, kétszeres Európa-bajnoki ezüstérmes magyar vízilabdázó, olimpikon.
A beszélgetés során szóba került az erdélyi úszás is. Nagyrészt mindenki egyetértett abban, hogy Csíkszeredában és Sepsiszentgyörgyön is érdemes lenne komolyabb hangsúlyt fektetni, tehetséges fiatalok után kutatni, már csak azért is, mert megfelelő uszodák állnak a gyerekek rendelkezésére.
Meglepetés vendégként a társalgás során jelen volt Darnyi Tamás is, a négyszeres olimpiai magyar úszó. „A 2024-es párizsi olimpián újabb sikerekre számíthatunk. A cél egyértelműen az lesz, hogy minél több érmet szerezzenek a sportolóink magyar színekben. Úgy gondolom mindig is jól teljesítettünk a történelem során, a magyar úszókkal és sportolókkal mindig számolni kellett. Az utóbbi időben ismét úgy tűnik, hogy egyre erősebbek vagyunk, ez mindenképp jó előjel” – fejtette ki.
Elhagyta a játékteret, az öltöző előtt ütést kapott a Csíkszentsimoni KSK játékosa az Agyagfalvi Lendület elleni mérkőzésen. A Székelyudvarhelyi Roseal a második meccsén nem jelent meg kellő létszámban.
Hosszú szünet után tért vissza a klubfutball, a Sepsi OSK pénteken este közel 7000 szurkoló előtt az éllovas Dinamót fogadta a labdarúgó Szuperligában. A helyzetekben gazdag meccset a vendégszurkolók magyarellenes skandálásai sötétítették be.
Súlyos vasúti baleset történt csütörtökön délután a Tusnád községi Csíkverebesen, a vasúti megálló közelében. Egy motorkerékpár ütközött egy vonattal, a balesetben két fiatal fiú vesztette életét.
Az elmúlt napokban egy emberként mozdult meg a kalotaszegi közösség, hogy segítsen egy közel kétéves, daganatos betegséggel küzdő körösfői kisfiúnak, akinek egy barcelonai kórházban most esélye lehet a gyógyulásra.
Soós Sándorral, a „Györgyfalva-modell” ötletgazdájával és fő „kivitelezőjével” beszélgettünk a magyar utcanevekről, a közigazgatási bravúrról, a román–magyar együttélés működőképes receptjéről.
A két világháború közötti erdélyi magyar eugenika védekező jellegű volt, míg a román expanzív, terjeszkedő – mondja az Oxford Brookes Egyetem professzora, akivel a Transilvania Nemzetközi Könyvfesztiválon beszélgettünk.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!