
Kedden hajnalban két román úszó is rajtkőre állt a tokiói olimpián. A 200 m gyorsúszás döntőjében David Popovici harmadikként fordult, az élmezőnnyel maradt az első százig. Jól hajrázott, nagyon szoros volt a vége, két századmásodperccel maradt le a dobogóról, a negyedik helyen zárt.
A román fiatal úszó, aki szeptemberben tölti be a 17. életévét remekül versenyzett, az 1:44:68-as ideje pedig egyben országos csúcs és ifi világrekord.
Negyedórára rá még egy román úszó volt érdekelt a 100 méteres hátúszás fináléban. Robert Glință jól is indított, sokáig együtt volt a mezőnnyel, a végét azonban nem bírta, végül nyolcadikként csapott célba.
Három magyar az elődöntőben úszott. Hosszú Katinka címvédőként a hetedik legjobb idővel bejutott a női 200 méteres vegyesúszás döntőjébe. A világcsúcstartó Hosszú futamában 2:10.22 perccel csak az ötödik helyen csapott célba, de a másik futamból csak ketten előzték meg, így biztosította helyét a fináléban.
A 200 méteres pillangóúszás szerdai döntőjében két magyarnak is szurkolhatunk: Milák Kristóf toronymagasan a legjobb, Kenderesi Tamás pedig az 5. idővel jutott be a fináléba. Ezen döntőket szerdán rendezik.
Tovább tart az ünneplés a Sepsi OSK-nál, amely szombaton matematikailag is kiharcolta a visszajutást a Szuperligába. A sorsdöntő összecsapást követően a háromszékiek saját nevelésű játékosa, Batzula Hunor, valamint a gólgyáros, Ignacio Heras is értékelt.
A Sepsi OSK feljutásától hangos a magyar és a román sportsajtó, a híradások középpontjában a klub közismert elnöke, Diószegi László áll, aki nem tudta palástolni abbéli örömét, hogy másodszor is sikerült kiharcolni az élvonalbeli tagságot.
A fejlesztési minisztérium 2024-es kimutatása szerint Székelyföldön Borszék áll a legjobban a szegénységi index alapján, miközben több településen jóval nehezebbek a mindennapok. Az interaktív térkép a jelentős különbségeket is láthatóvá teszi.
Legalább egy hónapot tartó útfelújítási munkálatok kezdődtek az A1-es dél-erdélyi autópálya „medvealagutas” szakasza híján terelőútként használt országúton, ami rendszerint óriási dugókat okoz az amúgy is túlterhelt, szerpentines aszfaltcsíkon.
,,Ez egy következmények nélküli ország, ahol mindent ellopnak” – mondogatta az utóbbi időben szomszédom magyarországi unokatestvére, akiről utólag kiderült, hogy jobban él, mint sokan közülünk Erdélyben.
Kommentelünk, tehát szarban vagyunk. Elmagyarázom, miért.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!