Kedden hajnalban két román úszó is rajtkőre állt a tokiói olimpián. A 200 m gyorsúszás döntőjében David Popovici harmadikként fordult, az élmezőnnyel maradt az első százig. Jól hajrázott, nagyon szoros volt a vége, két századmásodperccel maradt le a dobogóról, a negyedik helyen zárt.
A román fiatal úszó, aki szeptemberben tölti be a 17. életévét remekül versenyzett, az 1:44:68-as ideje pedig egyben országos csúcs és ifi világrekord.
Negyedórára rá még egy román úszó volt érdekelt a 100 méteres hátúszás fináléban. Robert Glință jól is indított, sokáig együtt volt a mezőnnyel, a végét azonban nem bírta, végül nyolcadikként csapott célba.
Három magyar az elődöntőben úszott. Hosszú Katinka címvédőként a hetedik legjobb idővel bejutott a női 200 méteres vegyesúszás döntőjébe. A világcsúcstartó Hosszú futamában 2:10.22 perccel csak az ötödik helyen csapott célba, de a másik futamból csak ketten előzték meg, így biztosította helyét a fináléban.
A 200 méteres pillangóúszás szerdai döntőjében két magyarnak is szurkolhatunk: Milák Kristóf toronymagasan a legjobb, Kenderesi Tamás pedig az 5. idővel jutott be a fináléba. Ezen döntőket szerdán rendezik.
Elhagyta a játékteret, az öltöző előtt ütést kapott a Csíkszentsimoni KSK játékosa az Agyagfalvi Lendület elleni mérkőzésen. A Székelyudvarhelyi Roseal a második meccsén nem jelent meg kellő létszámban.
A Román Jégkorong-szövetség elnöke, Nagy Attila szerint az új szövetségi kapitány, Ron Pasco érkezésével szorosabbá válhat a válogatottak együttműködése, miközben Marosvásárhely újabb fontos lépést tehet a jégkorong meghonosítása felé.
Súlyos vasúti baleset történt csütörtökön délután a Tusnád községi Csíkverebesen, a vasúti megálló közelében. Egy motorkerékpár ütközött egy vonattal, a balesetben két fiatal fiú vesztette életét.
Az elmúlt napokban egy emberként mozdult meg a kalotaszegi közösség, hogy segítsen egy közel kétéves, daganatos betegséggel küzdő körösfői kisfiúnak, akinek egy barcelonai kórházban most esélye lehet a gyógyulásra.
Soós Sándorral, a „Györgyfalva-modell” ötletgazdájával és fő „kivitelezőjével” beszélgettünk a magyar utcanevekről, a közigazgatási bravúrról, a román–magyar együttélés működőképes receptjéről.
A két világháború közötti erdélyi magyar eugenika védekező jellegű volt, míg a román expanzív, terjeszkedő – mondja az Oxford Brookes Egyetem professzora, akivel a Transilvania Nemzetközi Könyvfesztiválon beszélgettünk.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
