Magyar úszás: Milák-csúcsok és az egyszemélyes csapat

A Milák Kristóf által szerzett egy arany és egy ezüst valószínűleg nemcsak a szurkolók elvárásait, hanem a magyar szakemberek előrejelzéseit, de még pesszimista jóslatait is alulmúlták. Sós Csaba szövetségi kapitány is úgy fogalmazott, hogy a csapattól több érmet remélt. De ezúttal is bebizonyosodott: amíg az Európa-bajnokságokon rendre tarolunk a versenyeken, addig az olimpián az ázsiai, amerikai és óceániai versenyzőkhöz képest nagy lemaradásban vagyunk. És még különösen kifogásokat sem kereshetünk, hiszen – amint Sós Csaba fogalmazott –,

ha létezik ország, amelyik a járvány ellenére zavartalanul készülhetett az ötkarikás játékokra, akkor az Magyarország.

A sportolók ugyanis minden lehetséges segítséget megkaptak.

A viszonylag gyengébb szereplést valamelyest árnyalja a tény, hogy 15 magyar versenyző 13 számban úszott döntőt, ebből három negyedik és három ötödik hely jött össze. Milák Kristóf 200 pillangón nyert aranyával pedig Magyarország különleges elit klubba került. Eddig csak ez az egy szakág hiányzott a medencés olimpiai aranyak sorából, így Magyarországnak most már gyorson, mellen, háton, pillangón, vegyesben és váltóban is van ötkarikás elsősége. Ezt korábban mindössze öt másik ország mondhatta el magáról.

Üröm az örömben, hogy a riói kiváló eredményeknek még a közelébe sem tudott férkőzni Hosszú Katinka.

Ahogy a londoni olimpián csalódást okozott, úgy most is valami hasonló érzés kavaroghat a szurkolók lelkében. Ámbár köztudott, a bajai lány felkészülése elsősorban a rengeteg versenyen való részvételből állt össze, a járvány miatt azonban minderre nem nyílt lehetősége, a versenyek nagy részét ugyanis a pandémia miatt törölték. De akár úgy is fogalmazhatnánk – kissé sarkítva –, hogy ha nincs Tusup, nincs eredmény. Igaz ugyan, hogy az egykori álompár válását követően a magyar társadalom visszakapta a mosolygósabb, kevésbé feszült Katinkát, aki már nem szól be a szövetségnek, Kiss Lászlónak, nem tépi össze a vezetőség által felkínált 12 millió forintos szerződést, ám ugyanakkor visszakapta a versenyekre már kevésbé felkészült Katinkát is. S annyit még hadd tegyünk hozzá: a 200 pillangótól utolsó pillanatban visszalépő Hosszú a riói önmagát idézte azzal, hogy Jakabos Zsuzsannától ismét elvette a lehetőséget az indulástól.

Persze részben Gyurta Danival is egyet lehet, sőt talán kell is érteni, aki szerint „egy sportolót nemcsak addig kell a tenyerünkön hordozni, amíg hazájának sorozatban szállítja az érmeket, hanem élete végéig, sőt még utána is”.

Ez történik különben Cseh Lacival, aki szinte másfél évtizedig nyerte az érmeket a magyar úszósportnak, vállán vitte a csapatot, de aki néhány éve már nem a régi énjét idézi. Ezért azonban még senki egy rossz szót nem mondott róla, hiszen nyilatkozataival, emberi méltóságával, kiváló karakterével nemcsak barátai, hanem ellenfelei (ellenségei talán nincsenek is) tiszteletét is kivívta. A 200 m vegyes döntője után az aranyérmet megnyerő kínai úszó nem hiába hajolt meg Cseh László előtt. Mint ahogy tette gondolatban mindenki, aki végigkövette Cseh László majdnem két évtizedes pályafutását. Lehet ugyan, hogy Hosszú Katinka háromszoros olimpiai bajnok, de talán utolsó úszását követően kevesebben hajolnak majd meg előtte, hiszen soha nem fog csehlászlói magasságokba emelkedni.

És hogy visszatérjünk az úszók csalódást keltő szereplésére: valószínű, hogy a világbajnok Kapás Boglárkától vagy a „namostvégremegmutatom” Kenderesi Tamástól is többet lehetett várni. Üde színfolt volt viszont a harmadik olimpiáján döntőbe kerülő, a legnehezebb számban 32 évesen negyedik helyet szerző Verrasztó Dávid, az ötödik helyen célba érő váltónk, vagy a fiatal Telegdy Ádám szintén ötödik helyezése is.

Ilyen körülmények között a magyar úszósport legnagyobb sztárja egyedül maradt: Milák Kristóf által ismét egyszemélyessé vált a csapatunk. Ő legalább kitett magáért, s a sokak által neki előre odaítélt 200 m pillangó után, amelyet olimpiai csúccsal nyert, a 100 m pillangón is emlékezetes csatát vívott. S bár „csak ezüstöt úszott” – új Európa-rekordot döntve – Caeleb Dresselnek világcsúcsot kellett úsznia ahhoz, hogy a magyart megelőzze.

„Most jobb voltam nála, de előbb-utóbb úgyis meg fog előzni” – nyilatkozta az amerikai klasszis. Akinek nyilván igaza van, hiszen Milák Kristóf még csak 21 éves, az úszók pedig férfiaknál – Sós Csaba szövetségi kapitány szerint – 24 éves korukra teljesednek ki.

Milák tehát három év múlva tölti a 24-et, akkor pedig 2024-et írunk, szemünket pedig Párizsra vetjük. Reméljük, akkor majd több érmet szerzünk, s a csapat sem lesz egyszemélyes.