Piruettek és dupla Axel: életük a műkorcsolya (videóval)

A műkorcsolyázók gyönyörű ruhákban, kecses mozdulatokkal zenére mutatnak be olyan precíz technikai elemeket, mint az ugrások, forgások, lépéssorozatok, amelyeknek az esztétikus előadása is nagy hangsúlyt kap. A sportág nagyfokú koncentrációt, szorgalmat és folyamatos gyakorlást igényel, de kitartásból, céltudatosságból nincs hiány a KSE műkorcsolya-szakosztályánál:

közel 70 gyerek edz rendszeresen a Deme László Műjégpályán, a fővárosi születésű Elena Codruța Moiseanu szakértői felügyelete, illetve Hosszú Izabella segédlete mellett.

„A műkorcsolya-szakosztály 2014–2015-ben alakult, én 2017-ben szülőként csatlakoztam a csapathoz. A kislányom akkor kezdett el korcsolyázni, ekkor még nem volt fedett műjégpályánk, görkorcsolyával kezdtünk.

Nagy-Rozsnyai Lotti. Nagy álma, hogy olimpián szerepeljen
Fotó: KSE műkorcsolya-szakosztály/Dénes Botond

2018-ban, a műjégpálya átadása után maradtam segítőként a külföldi edzőnő mellett, adminisztrációs dolgokban segítettem neki. Majd egy évvel később az ő ötletére elkezdtem segédedzőként dolgozni, mivel kellett valaki, aki megtanítja az alapokat a kezdőknek” – elevenítette fel a kezdeteket Hosszú Izabella, aki azóta már a szakosztály vezetőjeként tevékenykedik, illetve továbbra is ellátja a segédedzői feladatokat.

Négy csoportra osztva foglalkoznak a gyerekekkel: magas szintű versenykategóriás, rekreációs versenykategóriás, haladó rekreációs és kezdő csapatokban gyakorolhatnak.

Bárkit megtanítanak korcsolyázni

„A legkisebb növendékünk 3 és féléves, nem szabunk alsó korhatárt, ha a kicsik azt az 50 percet kibírják anya, apa nélkül, mi nyitottak vagyunk, mindenkit megtanítunk korcsolyázni az alapoktól kezdve. Ugyanígy felső korhatár sincs, mindenkit tudása alapján sorolunk be a csoportokba” – sorolja Hosszú Izabella. – „Voltak is emiatt problémáink, az edzőváltás után egyik-másik csoport összetétele változott. Codruța Moiseanu végtelen profizmussal fordult a gyerekeink felé, kissé nehéz volt az elején, mivel nem voltunk ehhez hozzászokva, de nyitottak voltunk és úgy érzem, rengeteget fejlődtünk azóta”.

Különlegesen fejleszti a kreativitást és a mozgáskoordinációt
Fotó: KSE műkorcsolya-szakosztály/Dénes Botond

A versenykategóriás sportolók az országos versenyeken kívül nemzetközi megmérettetéseken is indulnak, de a rekreációs és a kezdő kategóriáknak is rendeznek különböző kupakiírásokat országszerte.

Kriszta a kezdetektől tagja a csapatnak

Czipa Kriszta a kezdetektől fogva tagja a csapatnak, kitartó edzésmunkájának és komolyságának köszönhetően mára már edzéseken is besegít, ha a szükség úgy hozza.

Czipa Kriszta és Szász Ingrid már az edzéseken is besegítenek
Fotó: KSE műkorcsolya-szakosztály/Dénes Botond

„Hatéves voltam, amikor egy közönségkorcsolyázás alkalmával megláttam a plakátot, amelyen műkorcsolyázókat toboroztak, azóta rendszeresen járok edzésekre, versenyekre.

Néha, amikor az edzőnő nem lehet jelen, mert épp külföldön van versenyen, Szász Ingrid csapattársammal szoktunk segíteni Izának az edzésekben, próbálunk átadni mindent, amit mi már megtanultunk” – közölte a 15 éves műkorcsolyázó.

Lotti és a dupla Axel

Nemzetközi színtéren leginkább Nagy-Rozsnyai Lotti hallatott eddig magáról, a kilencéves reménység célorientáltságának, elszántságának és tehetségének köszönhetően tartja a lépést a külföldi mezőnnyel. Az előző szezonban megnyerte az európai kritérium-versenysorozatot, és erre a 2024–2025-ös idényben is minden esélye megvan.

A műkorcsolya egy rendkívül különleges sportág, amely elegánsan ötvözi a művészetet és az atlétikát
Fotó: KSE műkorcsolya-szakosztály/Dénes Botond

Lottinak a korcsolyázás az élete, hatalmas mosollyal rója a köröket a jégen és játszi könnyedséggel hajtja végre a legnehezebb mozdulatokat is, például a maximális nyújtással és nagy fordulatszámmal végzett piruettet, a Bielmannt.

„Ötéves koromban kezdtem el korcsolyázni, úgy, hogy az elején még nem is akartam. A szüleimmel sokat jártunk közönségkorcsolyázásra és nagyon megtetszett, ezért megkértem anyát, hogy írasson be” – meséli a kis jégpillangó, hozzáfűzve, hogy

az ugrásokat szereti a legjobban, kedvence a legnehezebb ugrásnak számító Axel, amelyből jelenleg a duplát ugorja.

Amúgy a tripla Axel még a négyfordulatosokkal is versenyre kel, kevesen vannak, akik végre tudják hajtani. Lotti nagy álma, hogy a négyfordulatos ugrásokat is elsajátítsa és hogy kijusson az olimpiára.

Ebben nem kis lemondások árán támogatják a szülei, Nagy-Rozsnyai István és Annamária.

Szász Ingrid kűr közben
Fotó: KSE műkorcsolya-szakosztály/Dénes Botond

„Egy versenysportoló szülőjének lenni – meg egyáltalán szülőnek lenni – nagyon nagy kihívás, egyrészt megterhelő amiatt, hogy mindketten dolgozunk, van civil szakmánk, másrészt a szabadidőnket teljesen leköti az, hogy megpróbáljuk megszervezni az ő tevékenységeit, és nem utolsósorban anyagilag is nagy terheket ró a családra.

Mivel nincs annyi szabadságunk, mint amennyi időszakot le kell födni, ezért felváltva szoktuk elkísérni, emiatt az utóbbi két évben lemondtunk a nagy közös családi vakációzásokról” – részletezi Lotti édesanyja, aki szerint a legnagyobb nehézséget az jelenti számukra, hogy a nyári periódusban jég hiányában nincsen edzéslehetőség.

Gondot okoz a nyári jéghiány

„Az egyik legnagyobb probléma az, hogy május közepétől augusztus végéig – talán a karcfalvi kivételével – nincs nyitva jégpálya az országban.

– fogalmaz Annamária, hozzátéve, hogy a kiutazásokhoz és felkészüléshez szükséges költségek nagyrészét ők finanszírozzák, bár időnként kapnak ehhez szponzori támogatásokat is.

A büszke édesanya szerint igyekeznek mindenben támogatni a lányukat, vele együtt örülnek a sikereinek, és bátorítják a nehezebb pillanatokban.

A kecses mozdulatok, a gyönyörű ruhák és a zene összhatása magával ragadó élményt nyújt
Fotó: KSE műkorcsolya-szakosztály/Dénes Botond

„Nem szoktunk nagy ügyet csinálni abból, ha leesik, vagy nem sikerül úgy a programja, ahogy szerette volna, igyekszünk arra koncentrálni, hogy mit lehet kiküszöbölni. Számunkra is új ez a helyzet, a versenyek nagyon sok olyan szituációt hoznak, amikkel azelőtt nem szembesültünk, nem mindig döntöttünk jól adott pillanatban, amíg megtanultuk, hogyan tud a legjobban koncentrálni, mennyi idővel a verseny előtt kell a pályára lépni, mit kell csinálni, hogy neki a legjobb legyen. Az a jó, hogy nagyon szeret versenyezni, nincs benne az a drukk, aminek hatására sokan gyengébben teljesítenek éles helyzetben. Lotti az esetek nagy részében jobban teljesít versenyen, mint edzéseken” – összegez az édesanyja.

Lottinak a korcsolyázás az élete, hatalmas mosollyal rója a köröket a jégen és játszi könnyedséggel hajtja végre a legnehezebb mozdulatokat is
Fotó: Dénes Botond