Szezont értékelt az FK Csíkszereda és a Székelyföld Labdarúgó Akadémia elnöke

– Péntek óta eltelt néhány nap, így volt idő az értékelésre. Kérem ossza meg a Csíki Hírlap olvasóival, hogy hogyan látta az U17-es elit csapat elvesztett kupadöntőjét, illetve a harmadik ligás csapat Stiința Miroslava elleni vereségét.

Nem jutott fel az FK Csíkszereda

Hazai pályán 1–0-s vereséget szenvedett az FK Csíkszereda a román labdarúgó 3. Liga 1. csoportjának feljutási rangadóján a Știința Miroslava együttesétől.

– Az elmúlt péntek volt az FK Csíkszereda számára a kijózanodás napja. Aznap délelőtt az U17-es elit csapatunk játszott a Román Kupa-döntőben. Ez a csapat tavasszal nagyon jó eredményeket ért el, olyannyira, hogy néhányukat felhívtuk a nagy csapatba. A pénteki kupadöntőre – ami pénzdíjas, tehát óriási odaadással játszott minden U17-es csapat – győzni mentünk Voluntari-ba, de kihagytuk a helyzeteinket, s elbuktuk a döntőt. Fontos kiemelni, hogy

a 2000-es korosztályunk az első akadémiai csoportunk, tehát a mi útmutatásaink alapján fejlődtek.

Ebből a csapatból megy a Puskás Akadémiára két fiatal, a felnőtt csapatunkba ugyancsak kettő, a többieknek pedig azzal a tudattal kell pályára lépniük ősszel, hogy meg kell nyerniük az U19-es bajnokságot. Nem lesz könnyű, azt viszont már most elmondhatom, hogy egyértelmű célunk, hogy az U19-es korosztályban is ott legyünk Románia tetején. Ez ugyebár idén nem sikerült.

– Térjünk át a C ligában szereplő csapatuk pénteki teljesítményére. Olvasóink jelentős része tudja, hogy Bajkó Barnáék pénteken veszítettek a Stiința Miroslava ellen, így elúszott a ligaváltás.

– A szurkolókat nyilván a felnőtt csapat érdekli a legjobban. Ez a második év, amikor kacérkodtunk a B ligába való feljutással. Most, adott pillanatban szinte mindenki – én is – biztosra vette, hogy feljutunk. Mivel miénk volt a legnagyobb költségvetés, és miénk volt a legerősebb keret, ezért a szakmai vezetést és a játékosokat kell hibáztatni, mert ők voltak, akik elszúrták. Ez viszont nem lenne a teljes igazság. Az elmúlt napokban elemeztük a szezont, és láthattuk, hogy a két nagy ellenfél, Szászhermány és Miroslava ellen két-két meccset játszottunk, ebből viszont egyet sem sikerült megnyerni.

Voltak olyan történések, amik alapján azt mondom, hogy ehhez a feljutáshoz idén mi kevesek voltunk.

Nem akarok belemenni a részletekbe, de furcsa tény, hogy a két utolsó hazai meccsünkre az ellenfél kérte és kapta a bírókat, ez szerintem Európában egyedülálló. A Miroslava elleni bírói páros például, akiket a vendégek rendeltek – mint ahogyan a pincértől rendelünk a vendéglőben –, szóval azok nem adtak meg nekünk egy szabályos gólt (mindezt a videoelemzés alapján merem ilyen határozottan kijelenteni), de ezek a tényezők is azt jelentik, hogy kevesek voltunk. Azt mondtam Ilyés Róbertéknek, és most az olvasóknak is, hogy emlékezzünk vissza, amikor évekkel ezelőtt az osztályozón kikaptunk Marosludastól Brassóban, mindenki biztos volt benne, hogy feljutunk – „Most vagy soha”, kiabálták a szurkolók –, azt elbuktuk. Akkor többen azt mondták nekem, hogy ez a csíkszeredai labdarúgás vége. Nem volt igazuk. Visszatérve az idei szezonra, le kell vonjuk azt a következtetést, bármennyire is fáj, hogy kevesek voltunk hozzá.

A csapat gerincét megtartjuk, viszont aki nem teljesített, annak megköszönjük eddigi munkáját.

A következő idényben ugyancsak a feljutás a cél. Most előre elmondom, ezúttal sem lesz könnyű. Zárójelben hozzáteszem, hogy a kudarcok mellett, a különböző korosztályos válogatottakba két hete tizenegy játékosunkat hívták be. Ez az itt folyó szakmai munkának olyan szintű elismerése, ami után azt mondom, hogy ha a román korosztályos válogatottak elismerik, amit itt dolgozunk, akkor annyira ne legyünk mi se szomorúak.

– Egy mondat erejéig azért térjünk ki arra, hogy lesz-e edzőváltás a nagy csapatnál?

– A szakmai stábban lesznek változások. Nem akarok most nevesíteni, mert a szakmai stáb munkájának elemzése később lesz. Az biztos, hogy lesz változás, és az is biztos, hogy a következő szezontól több edző fog nálunk dolgozni. Szezon végén egy félreértést tisztáznom kell: soha nem volt kérdés, hogy magyarországi vagy csíkszeredai edzők legyenek a csapatnál. Ez azért nem volt kérdés, mert jelen pillanatban egy olyan csíkszeredai futballedző sem él és alkot, akinek meg lenne a szükséges képesítése ahhoz, hogy felnőtt csapatot harmadosztályban eddzen. Valóban döntéskényszerben voltunk, hogy milyen irányban keressünk szakembert. Mivel nem kevés munkával értük el, hogy a Székelyföld Labdarúgó Akadémián 3500 gyermek kapja meg magyarul a képzést, ezért egyértelmű volt, hogy magyar anyanyelvű emberekhez fogunk fordulni. Egyébként én várom a legjobban, hogy legyen csíkszeredai illetőségű pro-licenszes és UEFA A-licenszes edző Csíkszeredában. Jelen pillanatban nincs.

– Amikor legutóbb beszélgettünk, szó volt arról, hogy további nagy beruházásokra lehet számítani Csíkszeredában. Kérem, hogy erre a kérdésre is térjünk vissza.

Két nagy beruházás között korszerű eredményjelzőt kapott a csíki stadion

Korszerű eredményjelzőt szereltek fel a csíkszeredai stadionnál. A közel 3000 eurós, ledes kijelzésű táblát újabb beruházások követik. De nem csak Csíkszeredában lesz bővítés, Csicsóban két edzőpályát épít az FK Csíkszereda.

– Az idény során a bázisunkról kiderült néhány dolog. Jelen pillanatban ezer ülőhelyet tudunk biztosítani, ez a döntő meccseken azonban már nem volt elég. Tehát nagyon megnőtt az érdeklődés a labdarúgás iránt Csíkszeredában (már az egyik korosztályos csapatunk is játszott telt ház előtt meccset), így tehát lépni kell. A bázist a következőképpen bővítjük: Madéfalván két edzőpályát építünk, továbbá nekilátunk a régi idők utolsó tanújaként fungáló csíkszeredai lelátó lebontásának, annak helyére egy új lelátót építünk, alatta pedig szolgálati lakásokat és rehabilitációs központot is kialakítunk. Nagyon szeretném, ha az alapozási munkálatok már szeptemberben elkezdődnének, de mivel a tervek még nincsenek készen, ezért nem dobálózók dátumokkal. Az viszont biztos, hogy ennek a beruházásnak jövőre nekifogunk. Ha az Isten is megsegít, annak építése sem fog másfél évnél tovább tartani.

– Néhány mondatban foglalja össze a gyerekcsapatok idei teljesítményét is.

– Két csapatunk még érdekelt a zónadöntőkben: a 2002-es korosztály hétvégén játszik döntő tornát, a 2004-esek pedig jövő hétvégén. Szeretnénk, ha két csapatból legalább az egyik bejutna az országos döntőbe. Mivel szinte minden figyelem a felnőtt csapatra irányult, ezért itt kell elmondanom, hogy alközpontot indítottunk gyerekeknek – csak Hargita megyéről beszélve – Csíkszentdomokoson, Madéfalván, Csíkszentmihályon, Csíkcsicsóban, tehát több száz gyermekkel nőtt a létszámunk. Itt jegyzem meg, hogy Csíkszeredában is építünk egy pályát csak gyerekeknek, ez az akadémia szomszédságában fog állni. Magyarországi és Barcelonából érkező edző tapasztalata is egybehangzóan az, hogy itt a szakmai munka minősége jó, mindenki csodájára jár annak, hogy a gyermekek mennyire elszántak, arról az elszántságról van szó, ami a székely gyerekeket jellemzi, ez pedig csak a délszlávoknál van meg. Összefoglalva azt mondom, hogy jó úton járunk, a csíkszeredai szurkolóknak pedig még nagyon sok öröme lesz a csíkszeredai labdarúgásban.