Történelmi csíki siker született a hongkongi bowling-világbajnokságon: a Balázs-Bécsi–Mihai Dragnia romániai páros aranyérmet nyert és elhódította a sportág legrangosabb címét. Máté még a helyszínről idézte fel élményeit a Székely Sportnak.

Történelmi csíki siker a bowling-világbajnokságon: aranyérmet nyert a Dragnia–Balázs-Bécsi páros

– Rendkívül sikeres évet zársz, milyennek láttad az idei teljesítményed?

– Mint minden szezonban, akárcsak más sportolóknál, az eredményeimben egyérértelműen voltak hullámvölgyek, viszont teljes mértékben úgy gondolom, hogy nagyon sikeres évet zárok, és elégedett vagyok az idei teljesítményemmel.

– Mennyire lehet párhuzamot vonni a vb-címetek és Csíkszereda, illetve a helyszín, Hongkong méretei között? Mit jelképez ez számodra?

– Amikor megérkeztem Csíkszeredából ebbe a hatalmas városba, Hongkongba, kicsit úgy éreztem magam, mint a népmese hőse, aki elindult szerencsét próbálni, hogy elnyerje a királyságot.

– Milyen érzés az, hogy a bowlingban gyakorlatilag felértél a világ tetejére?

– Hihetetlenül boldog vagyok, hogy idén összejött a világbajnoki cím, érzem, hogy ez hatalmas mérföldkő a karrieremben. Ez talán a legnagyobb verseny, ahol az országok összemérik magukat.

– Mi az, amit mindenképpen szeretnél még elérni? Mire vágysz leginkább a pályafutásod jelenlegi szakaszában?

– Az egyik nagy álmom az egyéni világbajnoki cím, és remélem, hogy ez a mostani eredmény egy lépés afelé is, hogy eljuthassak az amerikai profiligába, és hivatásszerű bowlingjátékos legyek.

– Mesélj kicsit a versenyről: helyezzük az olvasókat a döntő pillanataiba, mi zajlott benned akkor?

– A döntőben nem helyeztünk akkora nyomást magunkra a csapattársammal, mert amikor már bebiztosítottuk az érmet, megfogadtuk, hogy akármi történik innentől, mi leszünk a legboldogabbak a pódiumon.

Fotó: Pinti Attila

– Mikor éreztétek először, hogy ez már meglehet, hogy a világbajnoki arany valóban elérhető közelségbe került?

– A páros kvalifikációban éreztük először, hogy megvalósulhat az aranyérem, amikor másodikként jutottunk tovább az első 24-be, és mindketten úgy gondoltuk, hogy a másnap nem lehet olyan tényező, amely befolyásolni tudná a teljesítményünket a pályán.

– Mit emelnél ki erről a világversenyről? Mi volt a legnehezebb pont, ami igazán próbára tett?

– A legnehezebb pillanat talán a svédek elleni rádobásos gurítás volt, amikor a kvalifikáció utáni lépésben a csoportban ugyanannyi pontszámot szereztünk, és egy plusz játékot kellett vívnunk egymás ellen. Ez döntötte el, ki jut tovább az elődöntőbe, ami lényegében már egy érmet jelentett.

– Mit gondolsz, mi volt az a tényező, technikai vagy mentális, ami a döntőben igazán különbséget jelentett köztetek és az ellenfelek között?

– Talán a legfontosabb tényező egy taktikai döntés volt közöttünk. A bowlingban óriási előnyt jelent, ha egy csapatban van balkezes játékos, mert a pálya folyamatosan változó olajozása mellett a balkezesek általában kevesebben vannak, így könnyebben tudnak alkalmazkodni a körülményekhez.

Amikor átvettem a kapitányszerepet és én fejezhettem be a mérkőzést, ez végül döntőnek bizonyult, és nagyban hozzájárult ahhoz, hogy megnyerjük az utolsó meccset a németek ellen.

Fotó: Borbély Fanni

– Mit adott számodra a páros versenyzés? Miben volt más, mint az egyéni szereplés, és hogyan működött köztetek a kémia Dragnia Mihai-Alinnal?

– Az utolsó három dobásnál éreztem a leginkább, hogy ezt meg kell tennem elsősorban saját magamért, a csapattársamért és mindenkiért, aki eddig mellettem állt és támogatott. Dragniával már régóta kialakult köztünk ez a kémia, hiszen van két országos első és egy második helyünk felnőtt párosban, illetve egy ifjúsági európai aranyérmünk is. Úgyhogy ez a történet kicsit régebbre nyúlik vissza kettőnk között.

– Volt alkalmad felfedezni Hongkongot, vagy a versenyprogram erre nem nagyon adott lehetőséget?

– Sajnos nem volt alkalmam felfedezni a várost, mivel minden nap a bowlingteremben voltam reggeltől estig, még akkor is, amikor nem volt versenynap. Lehetőséget akartam teremteni magamnak, hogy tanulhassak mások játékából és stratégiáiból. Az egész felkészülési folyamat és ez a világbajnokság rengeteget adott, ezért szeretném megköszönni a támogatást elsősorban a szüleimnek, továbbá mindazoknak a személyeknek és vállalkozásoknak, akik biztosították a pénzügyi forrásokat, hogy eljuthassak erre a versenyre. Mindenkinek nagyon hálás vagyok.