Pénzügyi áttörés a Szuperligában: rekordösszeg az utánpótlásra, csökkenő adósságok
Bár az összesített pénzügyi mérleg még mindig negatív – 65 millió lej (13 millió euró) veszteséget jelentettek – ez 69 millió lejes javulást mutat 2023-hoz képest. A pozitív irányt több tényező is befolyásolta, köztük a felélénkült átigazolási piac, amely 92 millió lejes (18 millió eurós) bevételt termelt – ez 68 millióval több, mint az előző évben.
Nőtt a bevétel, csökkent az adósság
A csapatok összes bevétele 570 millió lejre (114 millió euróra) emelkedett, ami 81 millióval haladja meg a 2023-as szintet. Az emelkedés minden bevételi forrást érintett: jegyeladás, szponzoráció, reklám, UEFA-támogatások és állami pénzek.
Érdekesség, hogy 2019-hez képest – a járvány előtti utolsó „normál” évhez – 68 százalékos növekedést láthattunk (340 millió lejről 570 millió lejre nőtt az összeg).
A bevételi struktúra is átalakult: míg 2019-ben a tévés jogdíjakból kapták a legtöbb pénzt (35%), most a szponzoráció és reklám vezet (29%), majd a közvetítési díjak (22%) és a jegybevétel (16%).
A klubok összesen 448 millió lejt (90 millió eurót) költöttek bérekre – ez az üzemi bevételek 79%-át teszi ki. A működési költségek stabilan 270 millió lej (54 millió euró) körül maradtak, ami arra utal, hogy egyre jobban kontrollálják a kiadásokat.
Csökkenő adósság, erősödő tőke
A saját tőke továbbra is negatív (-193 millió lej/-38 millió euró), de az előző évhez képest 100 millió lejes javulás tapasztalható. A klubok összesített adóssága 4%-kal csökkent, és 773 millió lejre (155 millió euróra) mérséklődött. Az együttesek kevesebb hitelt vettek fel (350 millió lej), ugyanakkor előrehozott bevételek és támogatások formájában 250 millió lejt könyvelhettek el.
A játékoskeretek értéke is nőtt, ami az aktív játékospolitikát és a piaci értéknövekedést tükrözi.
Soha nem látott összeg az utánpótlásra
A 2024-es év egyik legpozitívabb fejleménye az utánpótlásra irányuló befektetések növekedése volt: a Szuperliga csapatai összesen 65 millió lejt (13,1 millió eurót) fordítottak az akadémiákra – csapatonként átlagosan 4 millió lejt (820 ezer eurót). Ez 14%-os növekedést jelent 2023-hoz képest, és 85%-kal többet, mint 2019-ben, amikor a klubonkénti átlag még csak 440 ezer euró volt.
A legnagyobb arányban öt gárda járult hozzá az akadémiák finanszírozásához: Rapid, Universitatea Craiova, Farul, FCSB és Sepsi – együtt a teljes keret 59%-át tették ki.
A klubok becslése szerint 2025-ben további 24%-os növekedés várható az utánpótlásra szánt keretekben. Ez jól mutatja, hogy az élvonalbeli egyesületek egyre komolyabban veszik a fenntartható fejlődést, és hosszú távon is a hazai fiatalokra építenék a román futball jövőjét.
Érintetlenek maradtak a kapuk a székelyföldi focicsapatok első élvonalbeli meccsén (videóval)
A sok helyzetet hozó első felvonást követően a Sepsi OSK uralta a második játékrészt a labdarúgó Szuperliga 5. fordulójának székely derbijén. Az FK Csíkszereda megszerezte első pontját.
Új vezetőt választottak a Kovászna megyei futballegyesület élére
Donciu Ștefan személyében új elnöke van a Kovászna Megyei Labdarúgó Egyesületnek, amelynek tisztújító közgyűlését szombaton délelőtt tartották Kovásznán. Az új sportvezetőt egyhangú szavazással választották meg.
Akár tíz fokot is eshet a hőmérséklet azon a napon, amikor elér ide is a lehűlés
Lehűl az idő hétfő estétől, kedden pedig sok helyen lehet esőre, viharokra számítani – közölték a meteorológusok.
Kiszáll a pártpolitikából az első erdélyi Tisza-sziget alapítója
Nem folytatja pártpolitikai szerepvállalását, sem a Romániai Magyar Egységpárt (RMEP) létrehozását Kátai István, az első erdélyi Tisza-sziget alapítója. Ezt ő maga jelentette be vasárnap egy, a Facebook-oldalán közzétett bejegyzésben.
Wellnessközponttal mentenék meg a nagy múltú erdélyi fürdővárost
Oláhszentgyörgy nagy múltú fürdőváros, egykori szállodái azonban vagy bezártak, vagy csak részben működnek. A helyi önkormányzat közberuházásokban látja az újjáéledés lehetőségét: korszerű gyógykezelő központot és wellnesskomplexumot hoznának létre.
Ha valaki azt gondolja, nem is olyan vészes ez a szárazság, gondolja át még egyszer…
… nem a Nap meg a szél a hibás a romániai energiakatasztrófáért, mutatják egy szakmai elemzés eredményei… és rendkívüli égi jelenségeket nézhet szerdán az ember, főleg, ha partiumi.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
