Bár az összesített pénzügyi mérleg még mindig negatív – 65 millió lej (13 millió euró) veszteséget jelentettek – ez 69 millió lejes javulást mutat 2023-hoz képest. A pozitív irányt több tényező is befolyásolta, köztük a felélénkült átigazolási piac, amely 92 millió lejes (18 millió eurós) bevételt termelt – ez 68 millióval több, mint az előző évben.
A csapatok összes bevétele 570 millió lejre (114 millió euróra) emelkedett, ami 81 millióval haladja meg a 2023-as szintet. Az emelkedés minden bevételi forrást érintett: jegyeladás, szponzoráció, reklám, UEFA-támogatások és állami pénzek.
Érdekesség, hogy 2019-hez képest – a járvány előtti utolsó „normál” évhez – 68 százalékos növekedést láthattunk (340 millió lejről 570 millió lejre nőtt az összeg).
A bevételi struktúra is átalakult: míg 2019-ben a tévés jogdíjakból kapták a legtöbb pénzt (35%), most a szponzoráció és reklám vezet (29%), majd a közvetítési díjak (22%) és a jegybevétel (16%).
A klubok összesen 448 millió lejt (90 millió eurót) költöttek bérekre – ez az üzemi bevételek 79%-át teszi ki. A működési költségek stabilan 270 millió lej (54 millió euró) körül maradtak, ami arra utal, hogy egyre jobban kontrollálják a kiadásokat.
A saját tőke továbbra is negatív (-193 millió lej/-38 millió euró), de az előző évhez képest 100 millió lejes javulás tapasztalható. A klubok összesített adóssága 4%-kal csökkent, és 773 millió lejre (155 millió euróra) mérséklődött. Az együttesek kevesebb hitelt vettek fel (350 millió lej), ugyanakkor előrehozott bevételek és támogatások formájában 250 millió lejt könyvelhettek el.
A játékoskeretek értéke is nőtt, ami az aktív játékospolitikát és a piaci értéknövekedést tükrözi.
A 2024-es év egyik legpozitívabb fejleménye az utánpótlásra irányuló befektetések növekedése volt: a Szuperliga csapatai összesen 65 millió lejt (13,1 millió eurót) fordítottak az akadémiákra – csapatonként átlagosan 4 millió lejt (820 ezer eurót). Ez 14%-os növekedést jelent 2023-hoz képest, és 85%-kal többet, mint 2019-ben, amikor a klubonkénti átlag még csak 440 ezer euró volt.
A legnagyobb arányban öt gárda járult hozzá az akadémiák finanszírozásához: Rapid, Universitatea Craiova, Farul, FCSB és Sepsi – együtt a teljes keret 59%-át tették ki.
A klubok becslése szerint 2025-ben további 24%-os növekedés várható az utánpótlásra szánt keretekben. Ez jól mutatja, hogy az élvonalbeli egyesületek egyre komolyabban veszik a fenntartható fejlődést, és hosszú távon is a hazai fiatalokra építenék a román futball jövőjét.
Közös megegyezéssel szerződést bontott az FK Csíkszereda és Szabó István vezetőedző – közölte csütörtökön a labdarúgó Szuperligában szereplő klub.
Hamar megtalálta a távozó Szabó István utódját az FK Csíkszereda: a klub csütörtök délután bejelentette, hogy a csapatot korábban négy éven át irányító Valentin Suciu visszatér a szuperligás együttes kispadjára.
Új történelmi csúcsot ért el az euró szerdán a lejjel szemben. A Román Nemzeti Bank 5,2788 lej/euró árfolyamot jelentett be szeptember 23-án, ami 1,41 banival magasabb az egy nappal korábbi értéknél.
Ha minden a tervek szerint halad, október elsejétől hatályba lép az új díjszabási rendszer a romániai országutak használatára vonatkozóan.
Heves vita alakult ki a képviselőházban az RMDSZ és az AUR képviselői között arról a törvénytervezetről, amely szerint a kisebbségeknek joguk van használni a közigazgatásban az anyanyelvüket azokon a településen is, ahol arányuk 20 százalék alá csökken.
Úgy tűnik, a nehéz időkben az egyébként demokratának, európainak vagy egyszerűen jól neveltnek tűnő román vezetők idegengyűlölővé válnak. Ennél az alakváltós politikai játéknál az AUR vérnackósága is jobb.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!