Bár az összesített pénzügyi mérleg még mindig negatív – 65 millió lej (13 millió euró) veszteséget jelentettek – ez 69 millió lejes javulást mutat 2023-hoz képest. A pozitív irányt több tényező is befolyásolta, köztük a felélénkült átigazolási piac, amely 92 millió lejes (18 millió eurós) bevételt termelt – ez 68 millióval több, mint az előző évben.
A csapatok összes bevétele 570 millió lejre (114 millió euróra) emelkedett, ami 81 millióval haladja meg a 2023-as szintet. Az emelkedés minden bevételi forrást érintett: jegyeladás, szponzoráció, reklám, UEFA-támogatások és állami pénzek.
Érdekesség, hogy 2019-hez képest – a járvány előtti utolsó „normál” évhez – 68 százalékos növekedést láthattunk (340 millió lejről 570 millió lejre nőtt az összeg).
A bevételi struktúra is átalakult: míg 2019-ben a tévés jogdíjakból kapták a legtöbb pénzt (35%), most a szponzoráció és reklám vezet (29%), majd a közvetítési díjak (22%) és a jegybevétel (16%).
A klubok összesen 448 millió lejt (90 millió eurót) költöttek bérekre – ez az üzemi bevételek 79%-át teszi ki. A működési költségek stabilan 270 millió lej (54 millió euró) körül maradtak, ami arra utal, hogy egyre jobban kontrollálják a kiadásokat.
A saját tőke továbbra is negatív (-193 millió lej/-38 millió euró), de az előző évhez képest 100 millió lejes javulás tapasztalható. A klubok összesített adóssága 4%-kal csökkent, és 773 millió lejre (155 millió euróra) mérséklődött. Az együttesek kevesebb hitelt vettek fel (350 millió lej), ugyanakkor előrehozott bevételek és támogatások formájában 250 millió lejt könyvelhettek el.
A játékoskeretek értéke is nőtt, ami az aktív játékospolitikát és a piaci értéknövekedést tükrözi.
A 2024-es év egyik legpozitívabb fejleménye az utánpótlásra irányuló befektetések növekedése volt: a Szuperliga csapatai összesen 65 millió lejt (13,1 millió eurót) fordítottak az akadémiákra – csapatonként átlagosan 4 millió lejt (820 ezer eurót). Ez 14%-os növekedést jelent 2023-hoz képest, és 85%-kal többet, mint 2019-ben, amikor a klubonkénti átlag még csak 440 ezer euró volt.
A legnagyobb arányban öt gárda járult hozzá az akadémiák finanszírozásához: Rapid, Universitatea Craiova, Farul, FCSB és Sepsi – együtt a teljes keret 59%-át tették ki.
A klubok becslése szerint 2025-ben további 24%-os növekedés várható az utánpótlásra szánt keretekben. Ez jól mutatja, hogy az élvonalbeli egyesületek egyre komolyabban veszik a fenntartható fejlődést, és hosszú távon is a hazai fiatalokra építenék a román futball jövőjét.
A sűrű köd ellenére végig izgalmas és helyzetekben gazdag mérkőzésen tartotta otthon a három pontot az FK Csíkszereda, amely a félpályáról kapott gólt az Unirea Slobozia ellen, de a hajrában sikerült visszavenni és végül megőrizni az előnyt.
A romániai kluboknak bő egy évük lesz felkészülni az új szabályra: 2026-tól minden csapatnak kötelező lesz legalább 40 százalékban hazai játékost szerepeltetni. A szakma megosztott, hogy ez jól jön, avagy rosszul sül el.
Alig több, mint egy hónap múlva alkalmazásba lép a gépjárműadózást szabályozó új törvény. Mi változik? Milyen tényezők alapján számítják ki az új gépjárműadót, kinek kedvez az új rendszer és milyen kategóriák esetében szűnik meg az adómentesség?
Minden eddigi fellépését túlszárnyaló koncertet tartott a nyáron a csíksomlyói nyeregben a gyergyószentmiklósi Bagossy Brothers Company. A Médiatár kisfilmje, a Bagossy a nyeregben megmutatja, hogyan épült fel ez a különleges est a háttérben.
Egy háromtagú román állampolgárságú bűnözői banda csaknem 4 millió forint értékű készpénzt és aranyat zsákmányolt az M5-ös autópálya Lajosmizsei pihenőjénél; a rablók külföldre menekültek, de amikor visszatértek Magyarországra, a rendőrök elfogták őket.
… jóformán neki se fogtak egy vasúti felüljárónak, máris összedőlt, elakadt a vonatközlekedés… akad olyan település Romániában, ahol folyóvíz nincs, de karácsonyi vásár naná, hogy van!
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!