Bár az összesített pénzügyi mérleg még mindig negatív – 65 millió lej (13 millió euró) veszteséget jelentettek – ez 69 millió lejes javulást mutat 2023-hoz képest. A pozitív irányt több tényező is befolyásolta, köztük a felélénkült átigazolási piac, amely 92 millió lejes (18 millió eurós) bevételt termelt – ez 68 millióval több, mint az előző évben.
A csapatok összes bevétele 570 millió lejre (114 millió euróra) emelkedett, ami 81 millióval haladja meg a 2023-as szintet. Az emelkedés minden bevételi forrást érintett: jegyeladás, szponzoráció, reklám, UEFA-támogatások és állami pénzek.
Érdekesség, hogy 2019-hez képest – a járvány előtti utolsó „normál” évhez – 68 százalékos növekedést láthattunk (340 millió lejről 570 millió lejre nőtt az összeg).
A bevételi struktúra is átalakult: míg 2019-ben a tévés jogdíjakból kapták a legtöbb pénzt (35%), most a szponzoráció és reklám vezet (29%), majd a közvetítési díjak (22%) és a jegybevétel (16%).
A klubok összesen 448 millió lejt (90 millió eurót) költöttek bérekre – ez az üzemi bevételek 79%-át teszi ki. A működési költségek stabilan 270 millió lej (54 millió euró) körül maradtak, ami arra utal, hogy egyre jobban kontrollálják a kiadásokat.
A saját tőke továbbra is negatív (-193 millió lej/-38 millió euró), de az előző évhez képest 100 millió lejes javulás tapasztalható. A klubok összesített adóssága 4%-kal csökkent, és 773 millió lejre (155 millió euróra) mérséklődött. Az együttesek kevesebb hitelt vettek fel (350 millió lej), ugyanakkor előrehozott bevételek és támogatások formájában 250 millió lejt könyvelhettek el.
A játékoskeretek értéke is nőtt, ami az aktív játékospolitikát és a piaci értéknövekedést tükrözi.
A 2024-es év egyik legpozitívabb fejleménye az utánpótlásra irányuló befektetések növekedése volt: a Szuperliga csapatai összesen 65 millió lejt (13,1 millió eurót) fordítottak az akadémiákra – csapatonként átlagosan 4 millió lejt (820 ezer eurót). Ez 14%-os növekedést jelent 2023-hoz képest, és 85%-kal többet, mint 2019-ben, amikor a klubonkénti átlag még csak 440 ezer euró volt.
A legnagyobb arányban öt gárda járult hozzá az akadémiák finanszírozásához: Rapid, Universitatea Craiova, Farul, FCSB és Sepsi – együtt a teljes keret 59%-át tették ki.
A klubok becslése szerint 2025-ben további 24%-os növekedés várható az utánpótlásra szánt keretekben. Ez jól mutatja, hogy az élvonalbeli egyesületek egyre komolyabban veszik a fenntartható fejlődést, és hosszú távon is a hazai fiatalokra építenék a román futball jövőjét.
A Hivatásos Labdarúgóliga (LPF) székházában szerdán délután kisorsolták a Szuperliga 2025–2026-os szezonjának menetrendjét. Az újonc FK Csíkszereda hazai pályán kezdi a bajnokságot, a Bukaresti Dinamót fogadja.
Feltűnő, hogy a következő szezonra készülve a Csíkszeredai Sportklub jégkorongcsapatának háza táján nagyon kevés a játékosmozgás. A többi együttesnél sorra jelentik be az új igazolásokat, míg a kék-fehéreknél inkább távozók vannak, mintsem érkezők.
Péntek reggeltől szombat éjszakáig az ország háromnegyed része elsőfokú (sárga jelzésű) riasztás alatt lesz fokozott légköri instabilitás miatt.
A parajdi katasztrófával kapcsolatban – amely kollektív trauma – némelyek azon töprengtek, hogy inkább ipari, vagy pedig természeti katasztrófáról van-e szó.
Pert nyert az Arad megyei prefektúra az egyetlen családnak visszaszolgáltatott partiumi falu, Zarándnádas ügyében.
… egy rendőrruhás egyetemi hallgató csalt a vizsgán, majd szétcsapott a felügyelő tanárok közt… és ha átmenő jegy kell a diáknak, menjen szépen sittet cipelni, ilyen is van, biza.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!