Háborús hangulat uralkodik az európai csúcsfutballban, miután három topliga képviselői bejelentették, hogy már idéntől elindítanák az európai szuperligát. A zárt körű versenysorozatnak egyelőre 12 alapító tagja van, Angliából az Arsenal, a Chelsea, a Liverpool, a Manchester City, a Manchester United és a Tottenham Hotspur, Spanyolországból a Real Madrid, a Barcelona és az Atlético Madrid, Olaszországból pedig a Juventus, az Internazionale és az AC Milan venne részt a szuperligában, amely a Bajnokok Ligája alternatívájaként jönne létre.
Az Európai Labdarúgó Szövetség megelőzte a nagy bejelentést, és már vasárnap állásfoglalást tett közzé az említett országok tagszövetségeivel, illetve a három ligával (Premier League, La Liga és Serie A) közösen. Ebben azt írják, mindent megtesznek annak érdekében, hogy megakadályozzák ennek a „cinikus projektnek” a létrejöttét.
A kemény hangvételű közleményben az olvasható, hogy a szóban forgó egyesületek a kizárásukat kockáztatják az európai kupákból, illetve a nemzeti bajnokságokból, ugyanakkor azt is kilátásba helyezték, hogy a klubok játékosainak megtiltják a válogatottbeli szereplést.
Az UEFA megköszönte a német és francia kluboknak, hogy nem csatlakoztak a projekthez. A korábbi hírek alapján a Bajnokok Ligája-címvédő Bayern München, a Borussia Dortmund, az RB Leipzig, a tavalyi BL-döntős Paris Saint-Germain, a Lyon és a Marseille, ugyanakkor a Sevilla és Napoli is benevezett volna még a szuperligába.
Az új sorozat alapítói 20 csapatos mezőnnyel számolnak, két tízfős csoportot alakítanának ki, Az együttesek pedig oda-visszavágós rendszerben, a hétköznapokon mérkőznének meg. A csoportok első három helyezettjei egyenesen a negyeddöntőbe jutnának, míg a negyedik és ötödikek külön párharcot vívnának a nyolc közé kerülésért.
Az új sorozat 3,5 milliárd eurós bevételekkel kecsegtet az alapító tagok számára, a liga elnökének a Real Madrid első emberét, Florentino Perezt nevezték ki, míg két további klubvezető, Andrea Agnelli (Juventus) és Joe Glazer (Manchester United) az alelnöki pozíciót tölti be a liga vezetőségében.
Bár korábban arról szóltak a hírek, hogy a szuperliga legkorábban 2022-ben rajtolna, a tervek szerint a lehető leghamarabb már ősszel elindulhat az európai szuperliga...
Ezzel párhuzamosan az Európai Labdarúgó Szövetség végrehajtó bizottságának ülésén a Bajnokok Ligája megújításáról tárgyalnak a 2024-es esztendőtől kezdődően.
Meglepő igazolást hajthat végre a Bukaresti Steaua: sajtóértesülések szerint a másodosztályú fővárosi klub szerződteti Huszti Andrást, aki így a klub történetének első Magyarországról érkező magyar játékosa lehet.
Csütörtök délben jelentette be Kleinheisler László érkezését az FK Csíkszereda. Az ötvenháromszoros magyar válogatott középpályást első benyomásairól és céljairól kérdeztük.
Elégedetlenséget szült Parajdon az Erdélyt Moldvával összekötő A8-as autópálya Sóvárad és Gyergyóalfalu közötti szakaszának megépítéséhez szükséges területkisajátítások. Az is kiderült, hogy Parajd határában nem lehet majd felhajtani a sztrádára.
Két hónap sem telt el az újépítésű aradi híd használatba adása óta, de a járókelők és gépjárművezetők máris problémákat jeleztek a közel 166 millió leje létesítményen: a korlátok tövében porlad a beton, a kerékpársávon pedig hámlik a burkolatfestés.
Jövő év végére készülhet el a Székelyföldön is áthaladó Brassó–Bákó autópálya eredetileg idénre várt megvalósíthatósági tanulmánya.
Hunyadi János és Hunyadi Mátyás vagy Ioan de Hunedoara és Matia Corvinul? Az érintettek nem tudtak volna mit kezdeni ezzel a kérdéssel. Ismét összeültek a történészek az MCC kolozsvári képzési központjában.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!