– Hogyan gondolsz vissza a Székelyudvarhelyen eltöltött évekre?
– Három évesen kezdtem focizni, 15 éves koromig a Székelyudvarhely FC játékosa voltam. Nagyon jó szívvel gondolok vissza az ott eltöltött időszakra. Igaz, hogy nagybátyám (Dusinszki Zoltán, a Székelyföld Labdarúgó Akadémia sportigazgatója – szerk. megj.) miatt kezdtem el a labdarúgást, ő volt az első edzőm, de Kis Lajos volt velem a legtöbbet kiskoromban, nagyon sokat tanultam tőle. Akárcsak Botorok Jánostól, aki Kis Lajossal együtt rengeteg versenyre vitt el minket gyerekkorunkban. Majd amikor már érettebbek, 14-15 évesek voltunk, akkor Demény Norbert irányított minket. Nagyon boldogan gondolok vissza azokra az időkre.
– Fiatalon kerültél át a Székelyföld Labdarúgó Akadémiához.
– Egy évet töltöttem az akadémiánál Csíkszeredában, ahol nagyon sokat tanultam. Az ottani időszak első felében Kurucsai Milán volt az edzőm a saját korosztályomban, majd a második félévben felkerültem az egy évvel idősebbekhez, ahol Bajkó Barna volt a tréner, mindkettőjüktől nagyon sok tudást kaptam.
– Milyen érzés volt, amikor leigazolt a Puskás Akadémia, és a felcsúti utánpótlásba kerültél?
– Már kiskorom óta ez volt az egyik célom. Minden Tamás Nándorral kezdődött, ő megmutatta, hogy ki lehet jutni a Puskás Akadémiához. Legbelül úgy készültem, hogy ha bekerülök Csíkszeredába az akadémiára, akkor onnan kijuthatok a Puskáshoz. Ezért dolgoztam, tettem meg mindent.
– Egymás után vetted az akadályokat.
– Habár lehet úgy tűnik, hogy gyorsan jöttek ezek a lépcsőfokok, fokozatosan történt minden.
Hiszen most már nem minden félévben történik új dolog velem, ezt kellett én is megtanulnom, elfogadnom és türelmesnek lennem.
– Hogyan alakult pályafutásod a Puskás Akadémiánál?
– Az első évemet az U17-ben töltöttem, pár meccsen feljátszottam az U19-esekhez. Aztán felkerültem a nagyokhoz, majd a Puskás Suzuki Kupa után a Puskás Akadémia második csapatában találtam magam. Kis Márton volt az első edzőm, nagyon megértő volt velem, sokat segített nekem és a szüleimnek is. Amikor az NB3-ba kerültem, Nagy Ádám edző volt az, aki beavatott a felnőtt foci rejtelmeibe, ő mutatta meg, hogyan is működik az egész. Egy teljesen új világ nyílt meg számomra.
– Hogyan küzdöttél meg a honvággyal?
Amikor van lehetőségem, hazajárok, a családom pedig ahogy tud, meglátogat itt, hogy minél többször lássuk egymást.
– Mindig is a középpályán volt a helyed?
– Jelenleg támadó középpályás vagyok, 8-as és 10-es szoktam lenni, de a felnőtt csapatnál a szélen is számolnak velem. Gyerekkoromban is végig a középpályán voltam, nagyon jól érzem ott magam.
– Milyen volt, amikor megtudtad, hogy az NB1-es csapatnál is számolnak veled?
– Nagyon meglepett, amikor megtudtam, hogy a téli felkészülést a nagyokkal végzem. Az NB3-as szezon kezdetén azt nyilatkoztam, az a célom, hogy a felnőtt csapattal eddzek és bemutatkozzak az élvonalban.
– Előbb bekerültél a felnőtt keretbe, majd tétmeccsen is bemutatkoztál.
– Eddig kétszer kaptam lehetőséget az NB1-ben, ez februárban-márciusban volt. A téli és nyári felkészülések során az edzőmeccseken több szerepet kaptam. Nyilván az elején megviseli az embert, mivel új a helyzet. Alacsonyabb szinten és utánpótlásban rendszeresen játékban voltam.
– A napokban hosszú távra szóló szerződést kötöttél a klubbal.
– Nagyon meglepett, hogy négy évre szeretnének aláírni velem, hiszen általában háromra szokták kötni a megállapodásokat. Nagyon jól esett, hogy hosszú távon számolnak velem, örömmel írtam alá. De ez is mutatja, hogy jó úton vagyok, a klub részéről ez egy pozitív visszajelzés a munkámmal szemben.
– Milyen a hangulat a csapatnál?
– Nyilván, ha a Vidi elleni bajnokit be tudtuk volna húzni (pénteken 2–2 lett a végeredmény a Fehérvár ellen, a Puskás kétszer is vezetett, a vendégek a hosszabbításban egyenlítettek – szerk. megj.), kiváló lenne a hangulat, de így is jól érezzük magunkat. Így maradt bennünk egy kis rossz érzés, de túltesszük magunkat ezen és pozitívan tekintünk előre.
– Milyen a kapcsolatod a Puskás Akadémia másik székelyföldi labdarúgójával, Corbu Mariusszal?
– Különleges. Róla eszembe jutott egy sztori: amikor ott voltam Csíkszeredában az akadémián, volt egy rosszabb időszakom, le voltam törve, hogy nem úgy sikerültek a dolgok, ahogy szerettem volna. Ő már itt volt a Puskásnál, és én írtam neki, úgy, hogy nem is ismertük egymást. Rögtön válaszolt.
Most pedig az, hogy a csapattársa lehetek, nagyon nagy megtiszteltetés számomra. Nagyon jó kapcsolatot ápolunk, közösek a tapasztalataink, nagyon sokat mesél ő is nekem, barátomnak nevezhetem.
– Rendesen bekerültél a magyar labdarúgás körforgásába, hiszen már pályára léphettél az U18-as nemzeti csapatban is.
– Jó pár évvel ezelőtt a székely válogatottal játszottunk egy barátságos mérkőzést a magyar nemzeti együttessel Csíkszeredában, azon a mérkőzésen nagyon jól ment a játék, 1–0-ra nyertünk. Utána behívtak, eddig ötször léptem pályára a címeres mezben. Az összetartásokon is rendszeresen ott vagyok, az utolsót viszont ki kellett hagynom egy bokasérülés miatt.
Most korosztályt váltottam, idén az U19-be még nem kaptam behívót, de remélem, hogy itt is számolnak velem.
– Most, hogy ismét szintet lépett a pályafutásod, milyen célok hajtanak előre?
De az már egy nagyon nehéz dolog, nem is szoktam ennyire távolba gondolkodni, mindig az előttem álló 1-2 évre koncentrálok, néha még az is sok.
– Követed a székelyföldi labdarúgást?
– Naprakész vagyok az otthoni focival, az előző klubjaim minden meccsét követem: az FK Csíkszereda találkozóit rendszeresen megnézem, míg a Székelyudvarhelyi FC összecsapásait szöveges közvetítésben olvasom el.
– Mi az üzeneted az akadémián pallérozódó fiataloknak?
– Azt, hogy dolgozzanak nagyon keményen. A csapatedzéseken kívül külön is,
Lejátszotta harmadik felkészülési mérkőzését a labdarúgó 2. Liga rajtjára hangoló Sepsiszentgyörgyi Sepsi OSK, szombaton délben a Ceahlăul Piatra Neamț vendége volt.
Kilátástalan helyzetben van az előző szezonban az élvonalból kiesett Gloria Buzău, a nagy tartozásokat felhalmozó labdarúgóklubot pontlevonással büntette a szövetség.
A gyanú szerint az orvos pénzt kért egy műtét elvégzéséért.
“I would like to speak with Romania’s new president as soon and as extensively as possible, because we have shared issues within the European Union, and the interests of Romanians and Hungarians often align," Prime Minister Viktor Orbán told Krónika.
Az országos hegyimentő-szolgálat szakemberei gyakorlati tanácsokat adnak arra vonatkozóan, hogy mi a teendő, ha vadállattal – elsősorban medvével – találkozik az ember, és kiemelik azt is, hogy hasonló esetekben mit nem szabad tenni.
Az ember igyekszik érteni, hogy a természetet óvni kell. És azt is, hogy az állatokat szeretni kell. De azt is meg kellene érteni, hogy jelen pillanatban nem az embernek kell mennie, hanem a medvének. Pont.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!