A nemzetközi szövetség pénteki sorsolása előtt már tudni lehetett, hogy 38 csapat nevezett a Szlovéniában és Izraelben sorra kerülő kontinenstornára. A két házigazda is játszik majd a kvalifikációban, de ők automatikusan ott lesznek az Eb-n, amelyre rajtuk kívül még 14 csapat jut ki. A 38 együttest tíz csoportba sorsolták, nyolc kvartettbe és két trióba.
A magyarok a világranglistán elfoglalt helyezésük révén a 4-es kalapba kerültek, ennek csapatait az 1-es (Spanyolország), az 5-ös (Románia) és a 8-as (Izland) kalap válogatottjaival sorsolták össze a C csoportban.
A spanyolok a júniusi Európa-bajnokságon hetedikek lettek, majd a tokiói olimpiát a hatodik helyen zárták. A románok a magyarokhoz hasonlóan lemaradtak az idei Eb-ről, az izlandiak pedig jobbára a kis országok tornáin indultak.
A tíz csoportelső mellett a négy legjobb csoportmásodik jut ki az Eb-re. A selejtezőkre 2021. november 7. és 15., 2022. november 20. és 28., valamint 2023. február 5. és 13. között kerül sor.
Elhagyta a játékteret, az öltöző előtt ütést kapott a Csíkszentsimoni KSK játékosa az Agyagfalvi Lendület elleni mérkőzésen. A Székelyudvarhelyi Roseal a második meccsén nem jelent meg kellő létszámban.
Hosszú szünet után tért vissza a klubfutball, a Sepsi OSK pénteken este közel 7000 szurkoló előtt az éllovas Dinamót fogadta a labdarúgó Szuperligában. A helyzetekben gazdag meccset a vendégszurkolók magyarellenes skandálásai sötétítették be.
Súlyos vasúti baleset történt csütörtökön délután a Tusnád községi Csíkverebesen, a vasúti megálló közelében. Egy motorkerékpár ütközött egy vonattal, a balesetben két fiatal fiú vesztette életét.
Az elmúlt napokban egy emberként mozdult meg a kalotaszegi közösség, hogy segítsen egy közel kétéves, daganatos betegséggel küzdő körösfői kisfiúnak, akinek egy barcelonai kórházban most esélye lehet a gyógyulásra.
Soós Sándorral, a „Györgyfalva-modell” ötletgazdájával és fő „kivitelezőjével” beszélgettünk a magyar utcanevekről, a közigazgatási bravúrról, a román–magyar együttélés működőképes receptjéről.
A két világháború közötti erdélyi magyar eugenika védekező jellegű volt, míg a román expanzív, terjeszkedő – mondja az Oxford Brookes Egyetem professzora, akivel a Transilvania Nemzetközi Könyvfesztiválon beszélgettünk.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!