Persze tudom, akik ilyenek, azok nagyrészt „fotelszurkolók”, vagy olyan drukkerek, akik csak akkor szorítanak a magyar válogatottnak, amikor az nyer, esetleg olyan személyek, akik vajmi keveset értenek ehhez a sporthoz.
A csoportmeccsek ideje alatt azonban én is megdöbbentem Chema Rodriguez egyik kijelentésén. A magyar csapat spanyol szövetségi kapitánya ugyanis
a makedónok elleni gyengébben sikerült mérkőzést követően kijelentette: már hónapok óta a hollandok ellen készülünk, a csoportban az lesz a döntő számunkra.
Miért döbbentem meg? „Normális” edző ilyet azért ritkán jelent ki – legyen az bármilyen sportág. Mert nem tudhatja, mi lesz az eredmény. Ha ugyanis mégsem sikerül nyerni – és hát ez benne van a pakliban –, azonnal lecsaphatnak rá a rosszakarók. „Ezért kellett ennyit készülni?” „Jobb lett volna, ha a makedónok elleni meccsre is felkészülnek.” „Hát a vb nem egy meccsből áll” – mondhatták volna talán joggal is a kritikusok.
A meccsen azonban minden úgy történt, ahogy azt az öltözőben eltervezték. Megállították a világ egyik legdinamikusabb és legjobb irányítóját (a PSG színeiben játszó Steins mestert),
a gyors kézilabdát játszó hollandokat sikerült lelassítani, számos hibára késztetni és – amit előzőleg kevesen hittünk volna – magabiztosan legyőzni.
Ez igen – bólogattam magamban elismerően. Chema mester biztos volt a dolgában és a fiúkban is, ha ki merte mondani még az összecsapás előtt, hogy „fel vagyunk készülve a hollandokra”. Merthogy valóban úgy történt. A spanyol szakember tette mindezt úgy, hogy tudatában volt: egyénileg a hollandok több poszton is sokkal jobbak a magyar játékosoknál. Ráadásul az ellenfél csapatát nem akárki, hanem a legendás svéd Staffan Olsson irányítja.
Éppen ezért már nem igazán aggódtam az osztrák meccs előtt. És bár a játék végig kiegyensúlyozott volt, hosszú ideig szoros eredményt láthattunk a kijelzőn, a végeredmény magáért beszélt. Már nem is csodálkoztam azon, amikor Chema elmondta:
tudtuk, hogy két kulcsmérkőzésünk van a legjobb nyolcba kerüléshez, a holland és az osztrák, így ezekre összpontosítottunk a leginkább.
A cél tehát teljesítve van, nem is akárhogyan. Hiszen Szita Zoliék úgy jutottak tovább a csoportból, majd a középdöntőből, hogy csak a franciáktól szenvedtek vereséget. E mellett pedig azt is látni kell, hogy jelentős hagyományokkal, sok esetben jobb kerettel rendelkező országok estek ki a negyeddöntőből (lásd a norvégokat, spanyolokat, a svédeket vagy éppen a szlovéneket).
Persze tudom, a sorsolás is közrejátszott mindehhez, hiszen ezúttal a magyarok – a párizsi olimpiával ellentétben – nem a „halálcsoportba” kerültek, hanem egy könnyebb ágra. De hát így is sikerült az, ami kevés országnak:
zsinórban egymás után háromszor lehetünk ott a világ legjobb nyolc csapata között. És mindezt Chema Rodrigueznek is köszönhetően.
Nem mellesleg az ő munkájának lehet betudni az olimpiai kvalifikációt és a történelmi ötödik helyet az Eb-n, nem feledkezve meg természetesen a fiúkról, akik minden alkalommal igyekeznek betartani az edző által kitervelt taktikát.
Kedden a házigazda horvátokkal csapunk össze az elődöntőbe kerülésért. Akik ismerik a balkáni ország keretét, játékosait, akik látták, milyen hangulat uralkodik a teltházas zágrábi arénában, akik tudatában vannak, hogy ilyenkor a bírók sem az ellenfelet segítik egy-egy döntéssel (lásd a horvát–szlovén sorsdöntő középdöntő meccs hajráját), azok nem igazán lehetnek optimisták.
Ráadásul a volt veszprémi, majd szegedi kedvenc, Mirko Alilovic, aki kapusként 12 évet húzott le Magyarországon,
nagyképűen kijelentette: könnyű meccs vár a horvátokra, mert a magyarok gyengélkednek, a franciáktól tízzel kaptak ki (a rend kedvéért amúgy „csak” hét volt a különbség), a hazaiaknak pedig minden poszton jobb játékosai vannak.
Mi adhat motivációt Bánhidi Bencének és társainak, ha nem ez? – tehetnénk fel a kérdést. Hát nem ez. Chema ugyanis újságírói kérdésre válaszolva elmondta, teljesítették a minimális elvárást, a csapat azonban többre vágyik, legalább elődöntőt akar játszani, ezért dolgozott olyan sokat. Az összecsapásra pedig fel van készülve.
Hát akkor bízzunk benne!
Az FK Csíkszereda bravúros pontszerzése a bajnoki címvédő FCSB ellen jó témát adott a román sportsajtónak. A szaklapok kivétel nélkül bukaresti rémálomról és szégyenről cikkeznek, kiemelve, hogy a piros-kékek még az újoncokat sem voltak képesek legyőzni.
Már nem Liviu Ciobotariu a Petrolul Ploiești labdarúgócsapatának vezetőedzője, a gyenge szezonrajt miatt a klub felbontotta a szerződését.
Megtalálta a rendőrség azt a kézdivásárhelyi 16 éves lányt, akinek eltűnéséről még április 11-én értesítették a rendőrséget, de mindeddig nem tudták, hol lehet.
Az MI6, azaz a brit külföldi hírszerzés műve lehetett a szerdai lengyelországi dróntámadás, valamint az, hogy szombaton egy orosz drón belépett Románia légterébe – legalábbis ezt állítja egy orosz illetékes.
Tömegverekedés tört ki a HelloJets légitársaság Tel-Avivból Bukarestbe tartó járatán hétfőre virradóra – közölte a román határrendészet.
A parlament folyosóin menekült a riporter kérdései elől a luxus Mercit vezető képviselő. Az erdélyi tájakat népszerűsítő Charlie Ottley állampolgársági dossziéját öt éve tologatják a hivatalokban.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!