A magyar kézilabda-válogatott a világbajnokság küszöbén, a klubok az európai elit közelében

A válogatott és a klubcsapatok történetei együtt adják ki a képet: egy olyan rendszerét, amely stabilan ott van Európa élmezőnyének közelében, de a legfelső polchoz vezető utolsó lépés továbbra is nehezen megugorható.

Válogatott: egy párharc, ami több mint vb-selejtező

A magyar férfi kéziválogatott számára a Szerbia elleni vb-selejtező nem egyszerű kvalifikációs párharc, hanem hosszabb távú folyamat egyik kulcspontja is. A tét ugyanis nemcsak a világbajnoki szereplés, hanem azon keresztül az olimpiai selejtezőkhöz vezető út is. Chema Rodríguez szövetségi kapitány szerint a párharc teljesen nyílt, ugyanakkor rendkívül nehéz: „a lehetséges csapatok közül talán a legerősebb ellenfelet kaptuk, de azt gondolom, ők is hasonlóan nyilatkoznak rólunk. Fej-fej melletti párharcra számítok.”

A spanyol szakember hangsúlyozta, hogy a niši idegenbeli mérkőzés kulcsszerepű lesz, ahol a hangulat és a közeg is komoly tényező. A cél az, hogy a visszavágóra nyitott maradjon a továbbjutás. A válogatott keretében több hiányzó és kérdés is van. Bodó Richárd sérülés miatt nem áll rendelkezésre, ugyanakkor több fiatal játékos – például Szita, Pergel és Győri – is szerepet kaphat. A kapusposzt stabilitását a szakvezetés külön kiemeli: Palasics Kristóf és Bartucz László az elmúlt világversenyeken is megbízható teljesítményt nyújtott.

Fazekas Gergő szerint a szerbek ereje nem kérdés, de a magyar csapat is képes lehet felülmúlni őket: „egy-egy meccsen bárkit meg tudnak verni, de mi is képesek vagyunk erre, ha a maximumot hozzuk.” Bánhidi Bence csapatkapitány pedig a mentalitás fontosságát emelte ki: szerinte a kulcs az, hogy a csapat csak saját magára koncentráljon, függetlenül a külső körülményektől.

Fotó: MTI/Illyés Tibor

A világbajnoki selejtező első mérkőzését május 14-én Nisben rendezik 19 órától, a visszavágóra három nappal később Veszprémben kerül sor 18.30-tól. A párharc győztese jut ki a 2027 januárjában Németországban sorra kerülő férfi világbajnokságra.

Szeged: a Magdeburg megmutatta az európai realitást

A Pick Szeged számára a Bajnokok Ligája negyeddöntője ismét kemény valóságteszt volt: a címvédő Magdeburg ellen a magyar csapat összességében 15 gólos különbséggel maradt alul. A párharc első meccsén még voltak fellángolások, de a második félidőben már egyértelműen kijött a különbség. A visszavágón Németországban a Szeged nem tudta közel tartani magát a topkategóriához. A Magdeburg jelenleg a modern klubkézilabda egyik mintacsapata: Bennet Wiegert vezetésével éveken át épített rendszer működik, amely a Bundesliga és a BL kettős terhelésében is kiemelkedő szinten teljesít.

Sebastian Frimmel szegedi szélső utólag elismerte: a hazai meccs gyenge periódusa döntötte el a párharcot. A szegedi oldalon ugyanakkor a jövőre is építenek: a fiatalítás és az új játékosok beépítése (például Rosta Miklós visszatérése és az irányítóposzt erősítése) hosszabb távon új alapot adhat. A kérdés inkább az, hogy ez elég lesz-e ahhoz, hogy a klub újra közel kerüljön a Final Four-szinthez.

Veszprém: még mindig hiányzik az áttörés

A Veszprém esetében a történet ismét fájdalmasan ismerős: a Final Four kapujáig vezető út ezúttal is elérhető közelségbe került, de a Füchse Berlin elleni párharc hetespárbajban eldőlt. Már sokadik alkalommal mondják Veszprémben azt, hogy majd jövőre. Az Európa második legnagyobb költségvetésével működő klub azonban rendre elbukja a magasra tett lécet. Nemhogy az évek óta áhított BL-t nem nyer meg, de néhány éve még a legjobb négybe sem jut be. Pedig a vezetőség folyamatosan szerződteti a sztárokat. Ráadásul a tavaly még Xavi Pascual sztáredzőt is kivásárolta a Dinamótól

. Az eredmény pedig ugyanaz maradt: a nemzetközi topjátékosokból álló csapat – amelyben csupán Ligetvári Patrik képviseli a magyar színeket – a Final Four előszobájában megtorpant. A különbséget ezúttal egy világklasszis játékos jelentette: Mathias Gidsel teljesítménye döntő faktor volt, aki mindkét meccsen extra szintet képviselt. A dán játékos az utóbbi világversenyek gólkirálya és legjobb játékosa volt, az olimpiai-, világ- és Európa-bajnok dán válogatott sztárja.

Fotó: MTI/Hegedüs Róbert

A Veszprém ugyan nem játszott rosszul, de a párharc képe alapján a Berlinben maradt több tartalék, míg a magyar csapat gyakorlatilag a maximumát hozta. Ez a különbség pedig a legmagasabb szinten gyakran döntő. A bakonyi klubnál ugyanakkor már a jövőre összpontosítanak, ahol a cél egyértelmű: visszajutni a kölni Final Fourba, ahol 2022 után újra reális lehet a szereplés.

Kérdés, hogy a vezetőség – amely ismét sztárjátékosok garmadáját igyekszik Veszprémbe csalogatni – törekvése az ősszel kezdődő idényben eredménnyel is párosul-e, vagy jövő ilyenkor ismét azt mondják: hát majd jövőre. Az biztos, hogy a szurkolóknak már nagyon kezd elegük lenni a sikertelenségi sorozatból. Többen úgy vélik, hogy a nyugati bajnokságokból szerződő sztárjátékosok elsősorban a jó fizetésekért érkeznek Magyarországra, és nem azért, hogy a klub sikeréért minden megtegyenek.

Tatabánya: történelmi eredmény, új magyar sikersztori

Az utóbbi időszak egyik legnagyobb pozitív története a Tatabánya nevéhez fűződik, amely drámai párharcban jutott be az Európa-kupa döntőjébe. A boszniai Izviđač Ljubuški elleni visszavágón 37–34-es győzelem kellett a továbbjutáshoz, ami összesítésben egygólos sikert jelentett. A mérkőzés nemcsak sportértékében, hanem érzelmi töltetében is különleges volt: a két szurkolótábor közösen támogatta a súlyos betegséggel küzdő Josip Šaracot, ami ritka példája a kézilabda közösségi erejének. A Tatabánya ezzel története első nemzetközi kupadöntőjére készül, ami új szintet jelent a klub számára.

Amíg a Veszprémnél csupán Ligetvári Patrik magyar, a Szegednél négy-öt magyar van a keretben, addig a Tót Edmond által irányított Tatabányánál (akihez jövőre a válogatott Bodó Richárd is csatlakozik) hét magyar játszik. Érdekesség, hogy a tatabányaiak legutóbbi idegenbeli sikeréhez nagymértékben hozzájárult a román Grigoras is, aki 9 góllal vette ki a részét a győzelemből.
Egy rendszer, ami közel van, de még nem a csúcson

A magyar férfi kézilabda jelenlegi helyzete jól kirajzolódik a három történetből: a válogatott stabil, de még nem elit szintű nemzetközi szereplő, a Szeged és a Veszprém rendszeresen a BL-negyeddöntő környékén mozog, de a Final Fourhoz hiányzik az extra minőség és stabilitás, a Tatabánya pedig azt mutatja, hogy a második vonalban is van előrelépési lehetőség és nemzetközi áttörés. A következő évek legfontosabb kérdése nem az, hogy a magyar kézilabda versenyképes-e Európában – mert a világversenyeken való rendszeres részvétel azt mutatja, hogy igen –, hanem az, hogy képes-e a „majdnem” helyzetből ténylegesen szintet lépni.

Fotó: Magyar férfi kézilabda-válogatott

Könnyű csoportban az Eb-selejtezősorozatban

A magyar férfi kézilabda-válogatott egy korábbi sorsoláson Feröerrel, Montenegróval és Koszovóval került egy csoportba az Európa-bajnokság selejtezősorozatában. A következő kontinenstornát 2028-ban három helyszínen, Svájcban, Spanyolországban és Portugáliában rendezik. A tornán a három házigazdán kívül a címvédő Dánia részvétele már biztos, a többi csapatnak a maradék húsz helyért kell majd megküzdenie. A selejtező csoportmeccseire 2026 októbere és 2027 májusa között kerül sor, a tornára a nyolc négyes első két helyezettje, valamint a négy legjobb harmadik jut ki. A torna helyszínei Madrid, Valencia, Zürich és Lisszabon lesznek.

A magyar válogatott egyébként az idei Európa-bajnokság selejtezőcsoportjában Montenegró, Finnország és Szlovákia, azt megelőzően pedig Svájc, Grúzia és Litvánia csapatait kapta, mindkét alkalommal a négyes első helyén végzett, és jutott ki az aktuális kontinensviadalra. Hazánk nemzeti együttese legutóbb a 2018-as Eb selejtezőjében nem végzett a csoport élén, akkor éppen a most címvédő Dánia előzte meg.

Fotó: Magyar Kézilabda-szövetség