Nagy Attila: jövőt adtunk a romániai jégkorongnak

Beszélgetésünk elején Nagy Attila kiemelte, számára az idei volt eddig a legintenzívebb szezon. „Úgy érzem, a szövetség munkájában sikerült történelmet írnunk, és megmutattuk, hogy ebben az országban is lehet gyorsan, látványos eredményeket elérni – főleg szervezésben és a sportág fejlesztésében. A világbajnokság rendezése összességében sikeres volt, szinte minden meccs telt házas volt, és a Nemzetközi Jégkorongszövetség (NJSZ) külön is elismerte a munkánkat. Szeretném megköszönni a szervezésben résztvevő kollégáimnak a munkáját.

– foglalta össze a nemrég lezárult vébét.

A sepsiszentgyörgyi világbajnokság sikere és hatása

A torna szervezése kapcsán kifejtette, olyan stratégiát dolgoztak ki, amellyel nemcsak a törzsszurkolókat, hanem azokat is meg tudták szólítani, akik ritkán vagy még sosem voltak hokimeccsen.

„Először bérletrendszert vezettünk be – ez nagyon sikeres volt, húsz óra alatt több mint ezer bérlet kelt el. Ezután hetente új mérkőzésjegyeket tettünk elérhetővé, fokozatosan töltve fel a lelátókat, ennek köszönhetően szinte minden nap telt ház volt. Egyedül a szerda déli meccsen voltak kevesebben, de ott a sepsiszentgyörgyi korisulis gyerekekkel töltöttük meg a lelátót. Ez olyan jól sikerült, hogy utólag a brit szurkolótábor hivatalos levélben köszönte meg a gyerekeknek a szurkolást” – mesélte Nagy Attila. Hozzátette, a vb-re körülbelül harmincötezren látogattak ki, a legnagyobb külföldi szurkolótáborokat pedig a britek és a lengyelek adták.

Dezy, a sepsiszentgyörgyi vb hivatalos kabalafigurája és Nagy Attila
Fotó: Kiss Zsombor

Az elnök hangsúlyozta, hogy a Sepsi Arénában megrendezett világbajnokság kiemelkedő jelentőségű volt a hazai jégkorong számára, sportpolitikai, infrastrukturális és utánpótlás-fejlesztési szempontból egyaránt.

„A romániai hoki az elmúlt tíz évben meglehetősen gyenge szinten állt. Mielőtt átvettük volna a szövetség irányítását, alig történt előrelépés: nem voltak közvetítések, hiányzott a marketing, így a komoly támogatók sem jelentek meg. Márpedig pénz nélkül nem lehet sportot szervezni vagy fejleszteni.

– emelte ki Nagy.

A szövetség elnöke külön hangsúlyozta a sajtó és a médiapartnerek szerepét is, akik a megnövekedett médiafigyelemmel hatalmas lendületet adtak a sportág népszerűsítésének. Véleménye szerint ezt a lendületet kötelező tovább vinni.

Fotó: Borbély Fanni

Apróságokon múlhatott a bennmaradás – válogatott kudarc és utánpótlásdilemmák

A romániai jégkorong-válogatott a divízió I/A csoportból való kiesésével kapcsolatban az elnök elmondta, hogy a vébé előtt még mindenki bizakodó volt. „A tavalyi, bolzanói világbajnokság minden idők legsikeresebb szereplése volt három megnyert mérkőzéssel. Az akkori sikerekből kiindulva idén mindenki bizakodó volt: reméltük a bennmaradást, sőt még az éremszerzés vagy akár a feljutás is szóba került.

Mégsem sikerült kiharcolni a bennmaradást. Hideg fejjel visszanézve azt mondom, néhány apróságon múlhatott, amin, ha változtatunk, talán sikerül bennmaradni” – értékelt Nagy.

Az ifjúságiak divízió 2-es ezüstérmével kapcsolatban visszafogottan, de bizakodón nyilatkozott. „Jelenleg az U20-as és U17-es korosztályokban létszámgondjaink vannak, éppen csak teljesítjük a nemzetközi szövetség részvételi feltételeit. Vannak tehetséges játékosaink, akiket hamarosan a válogatottba is be lehet építeni, de áttörő eredményekre még nem számítok a következő 4–5 évben” – fogalmazott.

Fotó: Borbély Fanni

Hozzátette, hogy a 15 éves korosztálytól lefelé már sokkal bíztatóbb a kép: nő a létszám, erősebb az érdeklődés, így ha sikerül egy stabil fejlesztési struktúrát kiépíteni, akkor hosszabb távon jelentős előrelépésre van esély.

„A célunk világos, férfi és női vonalon is minden korosztályban szeretnénk a világ legjobb 20 nemzete közé kerülni. Jelenleg nagyjából a 20–25. hely között állunk” – zárta értékelését.

Jogi harcok, légiósstop és pénzszűke – hogyan áll most a szövetség?

Nagy Attila a szövetség munkájáról elmondta, bár az elmúlt időszakban több jogi és szervezeti nehézséggel is szembe kellett nézni, mára stabil a szövetség működése.

– jegyezte meg a szervezetet érintő kihívásokról.

A hazai klubok fejlődését, valamint a bajnokságban betöltött szerepüket illetően kiemelt egy, az elmúlt évben született fontos döntést. A romániai bajnokságban a légiósok számát hatról háromra csökkentették.

„Ez ugyan elsőre nem emelte a bajnokság színvonalát, de sokkal izgalmasabbá tette a meccseket. A kisebb csapatok is szorosabb eredményeket tudtak játszani a három nagy központ ellen, amelyek az Erste Ligában is szerepelnek és azért más szintet képviselnek. A cél ezzel az, hogy minél több hazai fiatalnak adjunk fejlődési lehetőséget a karrierjük építéséhez” – hangsúlyozta.

Nagy Attila: A Sepsi Arénában megrendezett világbajnokság kiemelkedő jelentőségű volt a hazai jégkorong számára
Fotó: Tuchiluș Alex

Eredményes elitképzés – a székelyföldi akadémiarendszer áttörése

A Székelyföldi Jégkorong Akadémia (SZJA) U18-as csapatának magyar bajnoki címe Nagy szerint kimagasló teljesítmény. „Az idény során legalább egyszer mindenkit megvertünk, ez óriási előrelépés, nagyon örülünk neki. Kezd beérni a munka: 2018 óta dolgozunk ezen, és most, három év elitképzés után látszik a befektetett energia eredménye. Természetesen ezek a generációk még nem teljesek, és az idény eleji gyergyói kiválás is új helyzetet teremtett. Több gyereket kellett kisebb központokból – Székelyudvarhelyről, Sepsiszentgyörgyről, Kézdivásárhelyről, Marosvásárhelyről – beépíteni.

Ezek a központok 2018 óta épülnek, és ma már képesek olyan játékosokat nevelni, akik megállják a helyüket az elitképzésben. Ez a legfontosabb: hogy mind a nyolc központ harmonikusan fejlődjön, és megfelelő minőségű munkát végezzünk, hogy idővel jó hazai játékosokkal tudjuk erősíteni a felnőtt csapatokat” – vázolta meglátásait az SZJA utánpótlásmunkája kapcsán. Az akadémia jövőbeli terveit illetően kifejtette, legfőbb céljuk továbbra is az elitképzés mellett az, hogy a központokat minél jobban megerősítsék.

– mesélte a kitűzött célokat.

Fotó: Borbély Fanni

Zárásként elmondta, hogy a különböző sportágak egy térségen belül ugyanabból a gyermeklétszámból építkeznek, ami komoly versenyhelyzetet teremt közöttük. 2017-ben még csak nagyjából 400 gyerek hokizott Székelyföldön, mostanra már több mint 1300-an vannak, ami a központok újjáépítésének köszönhető. Tény, hogy nőtt a verseny a sportágak között, főleg a labdarúgás térnyerésével, de ezt egészséges versenyként élik meg.

„A siker kulcsa, hogy a mi programunk gyerek-, család- és emberközpontú, nem a klasszikus »kemény« nevelést alkalmazzuk, hanem egy mentálisan is támogató környezetet biztosítunk. U13-ig például nincs eredményszámolás, mindenki egyforma játéklehetőséget kap, így a gyerek saját magához képest fejlődhet. Emellett ma már a jégkorong anyagilag sem jelent akkora terhet a családoknak: a felszerelésen kívül szinte mindent az akadémia és a partnerei finanszíroznak. A célunk, hogy a sportágnak olyan szellemiséget és környezetet adjunk, ami vonzó a gyerekek és a szülők számára is” – tette hozzá az elnök.