Megszüntetnék a hokisok elvándorlását

A Zsigmond Barna Pál, a Magyar Jégkorong Szövetség (MJSZ) vezetőségi tagja által moderált beszélgetésen részt vett a Székelyföldi Jégkorong Akadémiát (SZJA) működtető Mens Sana Alapítvány elnöke és ügyvezetője, Tánczos Barna, illetve Nagy Attila. A Csíkszeredai Sportklubot Póra Róbert vezetőségi tag képviselte, a további meghívott szakemberek: Ocskay Gábor (Székesfehérvár), Láday András (Ferencváros), Horváth László (Győr), Marton Tibor (MAC), Bedő Botond (Fehérvár) és Karsay Ferenc (Óbuda).

Nyitásként a meghívottak ismertették – röviden – az általuk képviselt klubok utánpótlás-nevelésének helyzetét. Az SZJA részéről Nagy Attila többek között elmondta, hogy régebben csak Csíkszereda és Gyergyószentmiklós volt az utánpótlás-nevelési hokis térképen, ma már nyolc központ működik. Tánczos Barna szerint:

Az utánpótláshoz három fontos alappillér szükséges: infrastruktúra, szakmai alap és gyerekek. Infrastrukturális szempontból folyamatosak az előrelépések. Ma öt pályánk van, ez őszre további kettővel bővül, hiszen Gyergyószentmiklós és Sepsiszentgyörgy is sátortetős pályát kap. A szakmai részen is voltak hiányosságok. Ezen változtattunk, és ma a rendszerben 40 edző dolgozik.

A gyereklétszám növelésére pedig az ősszel minden központban beinduló korisuliprogram nagy merítési lehetőséget fog biztosítani.”

Megállítani az elvándorlást

A beszélgetés második felében az elvándorlás kérdése került terítékre. A sort Tánczos Barna kezdte, aki megjegyezte, hogy az akadémia megvalósítása előtt Kelemen Hunor RMDSZ-elnök Orbán Viktornak, Magyarország miniszterelnökének épp azt hozta fel érvként, hogy előzzék meg a gyerekek családból való kiszakítását.

Fotó: Facebook/Székelyföldi Jégkorong Akadémia

„Erre kaptunk pénzt a magyar államtól, hogy ezt megállítsuk. A kivándorlás nem jó sem nekünk, sem a magyarországi csapatoknak. Fontos, hogy a gyereket nem szabad kiszakítani a családi környezetből. Majd párbeszéd indult az MJSZ-szel is. Előbb decemberben, amikor Székelyföldön járt az elnökség, majd Kijevben a világbajnokságon. Ezeken a beszélgetéseken egy szabályrendszer kidolgozása volt a téma, amely rendszerbe foglalná az átigazolásokat. A múlt héten sikerült elvi egyezségre jutni, ez most jóváhagyásra vár.

Első körben 9. osztályig meg lenne tiltva az átigazolás.

A nagyobb korosztályokra, az U16 és az U18-ra az átigazolási szabály még kidolgozás alatt áll. Számukra egy olyan rendszert támogatnánk, amely hasonlítana a draftrendszerhez” – mondta Tánczos.

A bejelentés kisebb vitát is kiváltott, de a hozzászólók egyetértettek abban, hogy az átigazolásokat mindenképp rendszerbe kell foglalni és szabályozni. Akár nevelési költségtérítéssel. Ezt már Ocskay Gábor fogalmazta meg. A magyarországi klubok képviselői viszont megjegyezték, hogy az ők utánpótlásuk is sokszor csorbul, hiszen az ők gyerekeiket is viszik külföldre.

Két fontos megállapítás is elhangzott Horváth Lászlótól, illetve Láday Andrástól, akik mindketten csíkszeredai születésűek.

Előbbi megjegyezte, hogy a székely hokiban az elvándorlás nem ok, hanem okozat, míg utóbbi hozzátette, hogy a feltételrendszeren kell változtatni a jövőben, hogy a helyi hoki építkezni tudjon.

Póra Róbert, a Csíkszeredai Sportklub képviselője elmondta, hogy a Sportklubnál nincs utánpótlásképzés, a felnőtt csapat szemszögéből a legnagyobb probléma, hogy az ifjúsági csapatok, illetve a felnőttek között nincs egy átmenet. Hiányzik a 18–23 éves generáció. Póra szerint a Sportklub nem vonzó jelenleg a fiatalok számára, de bízik, hogy ez változni fog,

többek között azt szorgalmazta, hogy a Sapientia egyetemen induljon testnevelési szak, illetve edzői szakképzés.

Nagy Attila ellenben megjegyezte, hogy a székely hoki problémájára való rálátás nagyban függ attól, hogy ki milyen székben ül. És elmondta, hogy az SZJA minden szálat megmozgat, hogy a jégkorong vonzó cél legyen. „Jelen pillanatban két szakembert tudtunk kiküldeni a finnországi hokis iskolába, Vierumakiba, a kézdivásárhelyi Márton Hunort, illetve a csíkszeredai Fodor Tamást. Hatalmas lépéseket teszünk afelé, hogy minden kondíció teljesüljön az akadémiánál, továbbá tárgyalásokat folytatunk a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetemmel, hogy szakirányú kart hozzanak létre, amely egy újabb perspektívát nyitna a jégkorongozók előtt. Az utánpótlás-stratégia folyamatos kidolgozás alatt áll. A fő cél, hogy nyolc év múlva négy U18-as csapatunk legyen, illetve székelyföldön legyen legalább három, anyagilag biztos lábon álló felnőtt csapat.”

A csíki hoki kitermelte ellenfeleit

Horvát László, aki nagyon jól ismeri a székelyföldi és az anyaországi jégkorong helyzetét, kiemelte: „az évtizedek során a csíki hoki kitermelte ellenfeleinek a játékosokat, a múlt rendszerben a Steauának és a Dinamónak, 1989 után pedig a magyarországi csapatoknak, illetve Brassónak és a Galacnak nevel hokisokat Székelyföld.”

– mondta el Horvát.

Az elvándorlás kapcsán Horvátnak az a véleménye, hogy mindenki ott sportoljon, ahol fejlődni tud. „Ki kell mondani, hogy van egy taopénzvadászat (tao: társasági adókedvezmény – szerk. megj.), egy taotámogatás-vadászat” – hangsúlyozta a jelenleg Győrben élő szakember.