Hokiszabály-magyarázó (2.) – a buli
Sorozatunk második részében a bedobásról, közkedveltebb nevén a buliról esik szó. Bedobást kell elvégezni minden harmad elején és bármely játékmegszakítás után. A bedobásokat kizárólag a kilenc kijelölt bedobóponton kell elvégezni.
A bedobást a középső bedobóponton kell elvégezni:
- harmadok kezdésekor;
- gólok után;
- tilos felszabadítás hibás megítélése után;
- kapus idő előtti lecserélésekor, hacsak ezen szabályok kifejezetten másképpen nem rendelkeznek.
A bedobást a védekező harmad pálya végi bedobópontjain kell elvégezni:
- a védekező csapat által a saját védekező harmadában elkövetett bármilyen szabálytalanságot követően (a korongot azon a pályavégi bedobóponton kell bedobni, amelyik oldalon a játékmegszakítás történt, hacsak a szabályok kifejezetten másképpen nem rendelkeznek);
- szabálytalanul szerzett gólnál, amikor a korong egy játékvezetőn megpattanva kerül a kapuba;
- miután a támadó csapat kihagyja a büntetőlövést;
- a védekező csapat tilos felszabadításakor.
A bedobást a semleges harmadban lévő bedobópontokon kell elvégezni:
- lest követően, amikor a lesállás úgy alakul ki, hogy a támadó bevezeti a harmadba a korongot;
- a támadó csapat által a saját támadó harmadában elkövetett bármilyen szabálytalanságot követően;
- játékmegszakítás után, dulakodáskor, ha az egyik vagy mindkét hátvéd, aki a támadó harmadának kék vonala közelében játszik, vagy a támadó csapat cserepadjáról bejövő bármely játékos bemegy a támadó harmadba a pálya végi bedobókörök külső szélén túl.
A bedobást a képzeletbeli vonalon kell elvégezni:
- les esetén, amikor a korong egy átadást követően jut a támadóharmadba, hacsak nem a saját védekező harmadából passzolta vagy lőtte a korongot egy támadó játékos;
- bármelyik csapat által elkövetett bármilyen szabálytalanságot követően a vonal legközelebbi pontján, ahol a játékmegszakítás történt, hacsak ezen szabályok kifejezetten másképpen nem rendelkeznek;
- ha a mérkőzés bármilyen olyan okból szakad meg, amit a szabályok nem fednek le, a korongot a legközelebbi bedobóponton vagy a képzeletbeli vonalon kell bedobni, ahol utoljára megjátszották.
A bedobások elvégzése
A játékvezető vagy a vonalbíró a bedobáshoz felállt két játékos botja közé dobja be a korongot. Harmadkezdésekkor és gól után a játékvezető dobja be a korongot, de bármikor megkérheti erre maga helyett valamelyik vonalbíróját. Egyéb esetekben a vonalbíróé a bedobás. A játékosoknak egymással szemben, arccal a pálya ellenfél felőli vége felé kell elhelyezkedniük, körülbelül egy bot hossznyira egymástól, úgy, hogy a botjuk tolla a bedobópont fehér részén érintse a jeget. A játékosoknak öt másodpercük van felállni a bulihoz. Ha nem teszik ezt meg, de mindkét csapat a saját oldalán helyezkedik el, akkor bedobható a korong anélkül is, hogy elfoglalnák a felek a pozíciójukat.
Az előző részben a lesről volt szó.
Megütötték a kiállított játékost Agyagfalván, kizártak egy csapatot a Hargita megyei focibajnokságból
Elhagyta a játékteret, az öltöző előtt ütést kapott a Csíkszentsimoni KSK játékosa az Agyagfalvi Lendület elleni mérkőzésen. A Székelyudvarhelyi Roseal a második meccsén nem jelent meg kellő létszámban.
Magyarellenes hangulatban csak kapufáig jutott a Sepsi OSK (videóval)
Hosszú szünet után tért vissza a klubfutball, a Sepsi OSK pénteken este közel 7000 szurkoló előtt az éllovas Dinamót fogadta a labdarúgó Szuperligában. A helyzetekben gazdag meccset a vendégszurkolók magyarellenes skandálásai sötétítették be.
Vonat gázolt el egy motorkerékpárt Csíkverebesen – két tizenéves fiú életét vesztette
Súlyos vasúti baleset történt csütörtökön délután a Tusnád községi Csíkverebesen, a vasúti megálló közelében. Egy motorkerékpár ütközött egy vonattal, a balesetben két fiatal fiú vesztette életét.
Ádám gyógyulásáért példátlan összefogás bontakozott ki Kalotaszegen
Az elmúlt napokban egy emberként mozdult meg a kalotaszegi közösség, hogy segítsen egy közel kétéves, daganatos betegséggel küzdő körösfői kisfiúnak, akinek egy barcelonai kórházban most esélye lehet a gyógyulásra.
Hagyományos magyar utcanevek kerülnek a román személyibe – és még magyar többség sem kell hozzá
Soós Sándorral, a „Györgyfalva-modell” ötletgazdájával és fő „kivitelezőjével” beszélgettünk a magyar utcanevekről, a közigazgatási bravúrról, a román–magyar együttélés működőképes receptjéről.
Marius Turda: Az eugenika közvetlenül integrálódott Nagy-Románia nacionalista és biopolitikai programjába
A két világháború közötti erdélyi magyar eugenika védekező jellegű volt, míg a román expanzív, terjeszkedő – mondja az Oxford Brookes Egyetem professzora, akivel a Transilvania Nemzetközi Könyvfesztiválon beszélgettünk.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
