Sorozatunk második részében a bedobásról, közkedveltebb nevén a buliról esik szó. Bedobást kell elvégezni minden harmad elején és bármely játékmegszakítás után. A bedobásokat kizárólag a kilenc kijelölt bedobóponton kell elvégezni.
A bedobást a középső bedobóponton kell elvégezni:
A bedobást a védekező harmad pálya végi bedobópontjain kell elvégezni:
A bedobást a semleges harmadban lévő bedobópontokon kell elvégezni:
A bedobást a képzeletbeli vonalon kell elvégezni:
A játékvezető vagy a vonalbíró a bedobáshoz felállt két játékos botja közé dobja be a korongot. Harmadkezdésekkor és gól után a játékvezető dobja be a korongot, de bármikor megkérheti erre maga helyett valamelyik vonalbíróját. Egyéb esetekben a vonalbíróé a bedobás. A játékosoknak egymással szemben, arccal a pálya ellenfél felőli vége felé kell elhelyezkedniük, körülbelül egy bot hossznyira egymástól, úgy, hogy a botjuk tolla a bedobópont fehér részén érintse a jeget. A játékosoknak öt másodpercük van felállni a bulihoz. Ha nem teszik ezt meg, de mindkét csapat a saját oldalán helyezkedik el, akkor bedobható a korong anélkül is, hogy elfoglalnák a felek a pozíciójukat.
Az előző részben a lesről volt szó.
Az idény végén lejárt a szerződése az FK Csíkszeredánál, a felek nem hosszabbítottak. A székelyföldi szakember neve máris felmerült egy román élvonalbeli klubnál.
A tapasztalt támadó a 2025–2026-os idényben kölcsönben szerepelt az élvonalbeli Aradi UTA együttesénél, ahol sikerült letennie a névjegyét. A piros-fehér mezes klub nem habozott, és aktiválta a szerződésében szereplő opciót.
Felháborító jelenetet örökített meg egy névtelen felhasználó a csíksomlyói nyeregben a pünkösdi búcsút követően.
Szerdáig tartott a Fejes Rudolf Anzelm nagyváradi premontrei apátnak kitűzött kilakoltatás határidejének „meghosszabbítása”: az önkormányzat munkásai hajnalban áttörték a még el nem foglalt helyiségekkel szomszédos falat.
Lemondásra szólította fel hétfőn a kulturális minisztert Csoma Botond, az RMDSZ képviselőházi frakcióvezetője.
Az 1989 előtti korszak Romániájában a rockzenei szcéna jóval fejletlenebb volt, mint Nyugaton vagy akár Magyarországon. Ennek a korszaknak a kutatásáról beszélgettünk Fodor János rocktörténésszel, a BBTE adjunktusával.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!