Sorozatunk második részében a bedobásról, közkedveltebb nevén a buliról esik szó. Bedobást kell elvégezni minden harmad elején és bármely játékmegszakítás után. A bedobásokat kizárólag a kilenc kijelölt bedobóponton kell elvégezni.
A bedobást a középső bedobóponton kell elvégezni:
A bedobást a védekező harmad pálya végi bedobópontjain kell elvégezni:
A bedobást a semleges harmadban lévő bedobópontokon kell elvégezni:
A bedobást a képzeletbeli vonalon kell elvégezni:
A játékvezető vagy a vonalbíró a bedobáshoz felállt két játékos botja közé dobja be a korongot. Harmadkezdésekkor és gól után a játékvezető dobja be a korongot, de bármikor megkérheti erre maga helyett valamelyik vonalbíróját. Egyéb esetekben a vonalbíróé a bedobás. A játékosoknak egymással szemben, arccal a pálya ellenfél felőli vége felé kell elhelyezkedniük, körülbelül egy bot hossznyira egymástól, úgy, hogy a botjuk tolla a bedobópont fehér részén érintse a jeget. A játékosoknak öt másodpercük van felállni a bulihoz. Ha nem teszik ezt meg, de mindkét csapat a saját oldalán helyezkedik el, akkor bedobható a korong anélkül is, hogy elfoglalnák a felek a pozíciójukat.
Az előző részben a lesről volt szó.
Korán véget ért a 2025–2026-os szezon a Csíkszeredai Sportklub számára, amely a tavalyi döntő után idén már a negyeddöntőben búcsúzott a jégkorong Erste Ligában. A kék-fehérek csapatkapitányát, Becze Tihamért a háttérről és a kérdéses jövőjéről kérdeztük.
Az első román–török vébéselejtező végén a félholdasok örülhettek, és nem is akárhogy: a férfi kézilabda-világbajnokság előselejtezőjében vasárnap este, ötgólos hátrányból idegenben harcolták ki az esélyesebb Románia ellen a továbbjutást.
Halálos kimenetelű vasúti baleset történt Csíkszeredában a Brassói út mellett vasárnap délután: egy lovas szekérrel a vonat elé hajtottak, egy személy a helyszínen meghalt.
Magyarországi üzletekből lopott az a román házaspár, amelynek tagjait nemzetközi körözés alapján a román rendőrség tartóztatta le, majd a napokban átadta a magyar hatóságoknak.
A mérai magyar, román és cigány tánchagyományt is színpadra állítja a Cifra lelkek forrásvize című előadás, amely ugyanakkor tiszteleg minden egykori adatközlő, zenész, táncos és énekes előtt, akik a régió kulturális örökségét formálták.
Olyan jó nézni, amikor a román értelmiségi elit arról beszél, hogy ej, no, ezen az etnicizmuson túl kellene már lépni, hiszen mind európaiak vagyunk. Komolyan? Serios?
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!