Sorozatunk második részében a bedobásról, közkedveltebb nevén a buliról esik szó. Bedobást kell elvégezni minden harmad elején és bármely játékmegszakítás után. A bedobásokat kizárólag a kilenc kijelölt bedobóponton kell elvégezni.
A bedobást a középső bedobóponton kell elvégezni:
A bedobást a védekező harmad pálya végi bedobópontjain kell elvégezni:
A bedobást a semleges harmadban lévő bedobópontokon kell elvégezni:
A bedobást a képzeletbeli vonalon kell elvégezni:
A játékvezető vagy a vonalbíró a bedobáshoz felállt két játékos botja közé dobja be a korongot. Harmadkezdésekkor és gól után a játékvezető dobja be a korongot, de bármikor megkérheti erre maga helyett valamelyik vonalbíróját. Egyéb esetekben a vonalbíróé a bedobás. A játékosoknak egymással szemben, arccal a pálya ellenfél felőli vége felé kell elhelyezkedniük, körülbelül egy bot hossznyira egymástól, úgy, hogy a botjuk tolla a bedobópont fehér részén érintse a jeget. A játékosoknak öt másodpercük van felállni a bulihoz. Ha nem teszik ezt meg, de mindkét csapat a saját oldalán helyezkedik el, akkor bedobható a korong anélkül is, hogy elfoglalnák a felek a pozíciójukat.
Az előző részben a lesről volt szó.
A hétvégi fordulót követően Lövéte vette át az Udvarhely körzeti labdarúgó-bajnokság A csoportjának vezetését. A játéknapon két, ritkán látható fordítás is történt, Homoródalmás és Oklánd hajtotta végre a nem mindennapi teljesítményt.
Véget ért a Nemzetek Ligájának „erőltetett menete”. A magyarok továbbra is harcban vannak az első két helyért, miközben a trikolórokat Hagi történelmi mélypontra lökte. Közben felmerül a kérdés: érdemes-e egymás után négy válogatott meccset lejátszani?
Súlyos vasúti baleset történt csütörtökön délután a Tusnád községi Csíkverebesen, a vasúti megálló közelében. Egy motorkerékpár ütközött egy vonattal, a balesetben két fiatal fiú vesztette életét.
Az elmúlt napokban egy emberként mozdult meg a kalotaszegi közösség, hogy segítsen egy közel kétéves, daganatos betegséggel küzdő körösfői kisfiúnak, akinek egy barcelonai kórházban most esélye lehet a gyógyulásra.
Soós Sándorral, a „Györgyfalva-modell” ötletgazdájával és fő „kivitelezőjével” beszélgettünk a magyar utcanevekről, a közigazgatási bravúrról, a román–magyar együttélés működőképes receptjéről.
A mi tájainkon ritkán fordul elő, hogy a kortárs vízió ne brutálisan, vagyis együgyűen tolakodjon be a (rég)múlt szövetébe. A kolozsvári Bogdánffy-ház egyike e ritka kivételeknek. És egyben a kincses város legszebb művészeti tere.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!