Felfedjük a Kercsó-titkot

– Hét sikeres esztendő után hagyta ott a székesfehérvári jégkorong-akadémiát, ráadásul annak a Ferencvárosnak a kedvéért, amelyről két éve azt nyilatkozta: „Nem igazolok a Fradiba, mert nem olyanok a körülmények. A Fradi a legmostohább hokicsapat Magyarországon.” Most mégis a zöld-fehéreknél vállalt szerepet utánpótlás-igazgatóként. Ekkorát változott a helyzet?

– Az biztos! Korábban úgy volt a Fradinál, ahogy mondtam. Eddig nem volt egyetlenegy jégpályájuk sem, most nyárára meg lesz egy saját üzemeltetésű. A népligeti sportközpontban pedig felépül egy csodálatos, 2500 férőhelyes csarnok. Az ötezres kézilabdacsarnokot úgy építik, hogyha majd erős lesz a Fradi-hoki, akkor jégpályát tudjanak kialakítani és meccset rendezni. Ez egy csoda! Lesz több pályánk is, és ez nagyon csábító volt. Életem ajándékának tekintem ezt a lehetőséget, mindig szeretett csapatomnál, a Fradinál.

– A Ferencváros vezetése célként határozta meg, hogy minden szakosztályt megpróbál hazai porondon az élre juttatni vagy legalábbis az élbolyba. Gondolom, hokiban is ez a terv.

– Igen. Hudák Gábor (FTC-jégkorong, szakosztályelnök – a szerk.) elmondása szerint is azt ajánlották neki, hogy ha az életben akar valami olyant csinálni, amire a Fradi név kötelezi, akkor hozza Kercsót a csapathoz (nevet). Beszéltünk, és végül megegyeztünk. Most meg itt vagyok a Fradinál, rendkívül motiváltan, sikerre éhesen.

Kercsó Árpád szerint – is – minden székely gyerek álma, hogy magyar válogatott legyen
Fotó: Ilyés Szabolcs

– Idézek két címet az átigazolás utáni magyarországi sajtóból: „Legendát igazolt a Ferencváros”, „Legendával erősített a Fradi”. Ha utánaolvasunk, akkor valóban nem tudunk olyan helyszínt megnevezni, ahol ne jöttek volna sikerek a Kercsó-érában. Halljuk hát a Kercsó-titkot vagy legalábbis módszert!

– Mindig kell egy mag. Régen elég volt egy gyerek is, aki után felsorakoztak a többiek. Manapság van 2, 3, 4 is egy csapatban, akik köré építeni tudok. A magot egészítem ki. Aztán fontos a jó meglátásom, a szemem. Észreveszem, hogy kivel érdemes dolgozni. Fanatikus vagyok, csak a munkában hiszek, a sok munkában, s a következetességben. Megkeresem a gyerekek erősségeit és fanatizálni akarom őket. Ha azt mondom, hogy 10 órát eddzen, akkor annyit, és ha hajnalban kell jönnie, akkor hajnalban jöjjön, és ne kedvtelenül. Edzés van, s annak örülni kell. Következetesség, tudatosság! Szakmailag – ki merem jelenteni – megelőztem a koromat. Az edzéseimen iszonyú nagy az intenzitás, a korcsolyázás. A technikai elemeket addig gyakoroljuk, amíg tökéletes nem lesz. Utána jön a csapatjáték, minimum 5 a 3 ellen vagy 5 az 5 ellen, és annyira tudatossá teszem a játékot, mint fénykorában, amilyen a Barcelona futballcsapatának játéka volt, hogy a játékosok behunyt szemmel is tudták, hova kell passzolni. A pályán 2–3 variáció mindig adja magát. Ha jól döntött, akkor taps, mehet tovább a játék. Ha pedig a negyediket választotta, a rossz megoldást, akkor a játék megáll és leszidom őket. Van, amikor szépen, van, amikor nem.  Az a titka az eredményességemnek, hogy teljesen tudatossá tesszük a játékot, „bevéssük” a fejükbe az adott fázisokra a legmegfelelőbb választást. Technikailag pedig, magyar viszonylatban, tökéletes. Ez a lényeg.

– Honnan jött Kercsó Árpádnak ez kiváló edzői, vezetői stílus?

– Ahogy edző lettem, én minden sztárcsapat edzőjéről információkat gyűjtöttem, nyilatkozataikat követtem, meccseket néztem. Az edzők viselkedését, hozzáállását, mindent megfigyeltem. Világbajnokságokat néztem végig. De például sokszor mondtam a játékosaimnak is, hogy olvassák a Nemzeti Sportot, mert ott jó elemzések vannak. Én már gyerekkoromban, amikor mentem haza az iskolából, egyből a Nemzeti Sportot kértem otthon. Ha aznap nem jött, rossz napom volt. Nyitott vagyok mindenre. Bármely világsztár hokistól, ha láttam egy jó fázist, azt azonnal beépítettem a csapatom játékába is, akár a régi szovjet szupercsapat csinálta, akár Jágr (Jaromír Jágr, cseh hokilegenda).

– Utolsó magyar kapitányként korábban irányíthatta Magyarország válogatottját is, szintén nagy sikerekkel kikövezve.

– Amikor a mára már híressé vált korosztály 18 éves lett, C csoportosként mentünk Magyarországgal Bukarestbe. Svájc kivételével mindenkit megvertünk, például Dániát, Franciaországot, Norvégiát. Romániát 8–1-re, másodikak lettünk. Ez a csapat mikor 20 éves lett, junior világbajnokságon megvertük Fehéroroszországot 5–2-re. Azóta hol van Fehéroroszország? Szinte mindig a világelitben! Később az A csoportos világbajnokságon, Ljubljanában irányítottam a válogatottat, ahol saját nevelésű csapattal, hihetetlenül jól játszottunk, és viszonylag eredményesek is voltunk. Később még egyszer a budapesti világbajnokság miatt visszahívtak szövetségi kapitánynak. Romániával kerültünk össze a döntőben, s az első sorunk két gólt kapott, így kettővel elhúztak. A vége szerencsére 3–2 lett ide. Életem egyik nagy élménye volt ez a győzelem. A világbajnokság után a Román Jégkorong-szövetség elnöke nyilatkozta azt, hogy a magyarok azzal csinálták a legnagyobb húzást, hogy engem tettek oda.  

Edzés. Átadja tudását a fiatal tehetségeknek
Fotó: Ilyés Szabolcs

– Magyar válogatott utánpótlás és Kercsó Árpád? Miért nem vállalt eddig ott is szerepet?

– Mert nem hívtak, nem tesznek oda. Már évekkel ezelőtt szerettem volna oda kerülni. Anno megkerestem a szakmai elnököt, és mondtam, szerepet szeretnék vállalni, hogy még sikeresebbek lehessünk. Megígérték, nem hívtak. Amikor a fehérvári akadémián voltam, nem hívtak. Gyakorlatilag engem nem engedtek közel semmilyen korosztályos válogatotthoz. A legutóbbi U20-as világbajnokságon 8 fehérvári akadémiás játékos volt a válogatottban, amiből 7 eleve velem, miattam jött Fehérvárra. Ők teljesen a saját neveléseim. Az U18-as válogatottban, amely tavaly Amerikában turnézott, 12-ből 10 az én nevelésem.

– De az elképzelhető lenne a jövőben, hogy a Ferencváros mellett a magyar korosztályos válogatottaknál is szerepet vállalva, segítse a korosztályos nemzeti csapatokat is a szakmai tudásával?

– Én erre most már igazából nem vágyom. A Fradiban megmutatom, hogy mit lehet elérni, ha megadják a feltételeket s a lehetőséget. Ezért örülök nagyon az új munkahelyemnek. A sok sérelemért most sportszerűen a pályán visszavágok. A Ferencvárosnál szabad kéz van adva, ez volt a feltétel.  Én tudom, mit kell tenni a sikerért, engem számon lehet kérni, én a mércét magasra teszem. Kérjenek is számon! Egészségem legyen, s még egy nagyot dobunk!

– Milyen gyakran jár Székelyföldön?

– Évente kétszer azért még mindig otthon vagyok. Testvérem Gyergyóban él, a fia kosáredző. Van még egy barátom, akikhez szintén el szoktunk menni látogatóba. Én most már nem fogok hazaköltözni Székelyföldre, Dunaújvárosban van az otthonom, ott élek, ott is fogok maradni.

– Mi a véleménye az újonnan alakult Székelyföld Jégkorong Akadémiáról?

– Az akadémiának nagyon örülök, elsősorban a gyerekek miatt, hogy kapnak rendes szerelést, utazhatnak, hokizhatnak és nem csak a csíkszeredaiak, de a karcfalviak, gyergyóiak, s hallottam, hogy most Udvarhelyen is hokiképzés indul, megint. Ez nagyon örvendetes és előremutató a székelyföldi hoki jövőjét illetően.

– A székely hokipalántáknak mi lehet a jövő?

– Minden székely gyerek álma, hogy magyar válogatott legyen, ez nem vitás, ez nem kérdés. De ehhez az kellene, hogy egy magamfajta erős akaratú embert megbízzanak azzal, hogy nézze meg azt a korosztályt, melyből erősíthetik a magyar válogatottat.