Gyorsabbak voltak, minden hibából azonnal gólhelyzetbe tudták kerülni a svédek, és gyorsan kétgólos előnyt szereztek. Kiss Roland takarásból szépített, de a szünetben már újra kettővel vezettek az északiak. Vagyis, igazából a papírforma érvényesült.
Kevin Constantine együttesének ennek ellenére ez volt a legjobb harmada, aztán a későbbi negyven percben még inkább kijött a skandináv fölény, helyzetei sem voltak Sofronéknak.
Mindössze 9 kapura lövést írtak az egész meccsen a magyar csapat neve mellé, és ebből az összes az első harmadban esett, a túloldalon Horváth ketrece felé összesen 51 lövés érkezett a 60 perc alatt.
A 7–1-es végeredmény még kedvező is ebben a formában. Gyorsan el kell felejteni ezt a történetet, felkészülni a pénteki finnek elleni mérkőzésre, ahol reálisan nézve hasonló forgatókönyvre lehet számítani.
De az sem baj, számunkra az egyetlen igazán fontos nagy csata Ausztria ellen lesz. Fogjuk fel úgy, hogy ezek az addigi meccsek leckék, amiből tanulni kell, hogy az osztrákok ellen sikeresen vizsgázzon a magyar válogatott.
Elhagyta a játékteret, az öltöző előtt ütést kapott a Csíkszentsimoni KSK játékosa az Agyagfalvi Lendület elleni mérkőzésen. A Székelyudvarhelyi Roseal a második meccsén nem jelent meg kellő létszámban.
Hosszú szünet után tért vissza a klubfutball, a Sepsi OSK pénteken este közel 7000 szurkoló előtt az éllovas Dinamót fogadta a labdarúgó Szuperligában. A helyzetekben gazdag meccset a vendégszurkolók magyarellenes skandálásai sötétítették be.
Súlyos vasúti baleset történt csütörtökön délután a Tusnád községi Csíkverebesen, a vasúti megálló közelében. Egy motorkerékpár ütközött egy vonattal, a balesetben két fiatal fiú vesztette életét.
Az elmúlt napokban egy emberként mozdult meg a kalotaszegi közösség, hogy segítsen egy közel kétéves, daganatos betegséggel küzdő körösfői kisfiúnak, akinek egy barcelonai kórházban most esélye lehet a gyógyulásra.
Soós Sándorral, a „Györgyfalva-modell” ötletgazdájával és fő „kivitelezőjével” beszélgettünk a magyar utcanevekről, a közigazgatási bravúrról, a román–magyar együttélés működőképes receptjéről.
A két világháború közötti erdélyi magyar eugenika védekező jellegű volt, míg a román expanzív, terjeszkedő – mondja az Oxford Brookes Egyetem professzora, akivel a Transilvania Nemzetközi Könyvfesztiválon beszélgettünk.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!