Az utóbbi négy évadban rendre hét klub volt ott a teremlabdarúgó 1. Liga rajtjánál, legutóbb a 2018–2019-es idényben volt az, amelyikben tíz klubbal indult a pontvadászat.
Egyelőre úgy fest, hogy a 2023–2024-es szezonban is ennyien lesznek. A román szakszövetség teremlabdarúgó-szakbizottsága ugyanis a két feljutó, Marosvásárhely és Mărășești mellett engedélyt ad Simándnak és Sepsiszentgyörgynek, hogy a legjobbak között méretkezzenek meg.
Ezzel szemben a 2. Ligában igencsak kevesen lesznek: a tavalyi tizenegy helyett csupán hat csapat nevezett be. Igaz, hogy a Kézdivásárhely nem indul, de így is a mezőny fele székelyföldi lesz.
Mindkét osztály versenykiírását, illetve sorsolását az elkövetkező időszakban készíti el, hagyja jóvá a versenybizottság.
1. Liga: Galaci United, FK Székelyudvarhely, Dévai VSK, Temesvári CFR, Luceafărul Buzău, Dévai West, Marosvásárhelyi VSK, Mausolelul Mărășești, Sepsiszentgyörgyi Sepsi-SIC és Simándi Sólymok.
2. Liga: Kolozsvári Clujana, Gyergyóremetei Kereszthegy, Gyergyószentmiklósi Inter, Korondi Junior, Fortius Buzău és Futsal Ceahlăul Piatra Neamț.
Megható pillanatokkal és nosztalgikus játékkal találkozott újra a csíki hoki egyik aranygenerációja. Az 1975–1976-os születésű játékosok nemcsak a múltat idézték fel, hanem elhunyt társaik előtt is tisztelegtek.
Felejthető első félidőt követően a második játékrészt rögtön góllal indította a Sepsi OSK a Bukaresti Steaua ellen. Közelebb kerültek a feljutáshoz, de akár a másodosztály megnyeréséhez is a piros-fehérek.
A gyorshajtásnak is van határa, ma minden bizonnyal ez 248 km/óra – ennyivel mértek be egy sofőrt a rendőrök szombaton délután az észak-erdélyi autópályán.
Az 1989-es rendszerváltás utáni évben megalapítottam a Wildt József Tudományos Társaságot, aminek céljai közt a matematikán kívül kulturális, történelmi örökségünk ápolása is szerepelt.
Az 1990-es rendszerváltoztatás óta tizedik alkalommal várják vasárnap országgyűlési választásokon a magyar választópolgárokat, miközben a könnyített honosítás bevezetése nyomán 2014 óta negyedszer a külhoni magyarok is élhetnek választójogukkal.
Az áldozatszerepet felnagyító narratíva elfedi azt a tényt, hogy a román társadalom nem monokróm jobbágytömeg volt, hanem egy dinamikusan rétegződő, felemelkedő közösség. MCC történész-kerekasztal 5.0.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!