A képlet egyszerű volt az FK Székelyudvarhely számára: kedden este három pontot, tehát győzelmet kellett szereznie a Galaci Uniteddal szemben. A döntetlen a kisdöntőt, a vereség az idény végét jelentette.

Összefoglalásképp, az őszi remek szezont – végig ott volt a gárda a dobogón – gyenge tavaszi követte: kiesett a Román Kupából, valamint az alapszakaszt végül a negyedik helyen zárta.

Fortuna istennő még így is nagyon kegyes volt az udvarhelyiekkel, mivel a versenykiírás alapján a rájátszásban elkerülték a címvédő a Dévai Autobergamót, illetve a Temesvári Informaticát.

Sőt a teremlabdarúgó 1. Liga play-offjában belefért az utolsó előtti játéknapon való botlás is, a Dunărea Călărași otthonában vereséget szenvedett az FK. Csakhogy a tavalyi ezüstérmes Galaci United sem brillírozott, az utolsó pillanatokban mentett pontot Szőcsék ellen, majd kikapott a Dunăreától. Mindenről az utolsó forduló döntött.

Fotó: Barabás Ákos

Kedden ismét benépesült a városi sportcsarnok, az ütközet előtt a szakmai stáb és a játékosok az utolsó simításokat végezték. Bár ilyenkor nem hálás feladat megzavarni a készülődést, megtettem, megkérdeztem a főszereplőket a találkozó előtt, majd a lefújást követően.

Mérkőzés előtti optimizmus

Elsőre az edzővel, Jakab Zoltánnal futottam össze az öltözőknél. Elegánsan várta a találkozót, nem lehetett kiolvasni sok mindent a tekintetéből, idegesség nem látszott rajta. Pedig a győzelem terhe nyomta a vállát.

„Ez volt a forgatókönyv, erre vágytunk, hogy a legvégén egy ki-ki meccset játszhassunk Galaccal. Két egyforma csapat küzdelme lesz. 

Ki kell használnunk ezt a lehetőséget, három évet vártunk, hogy a fináléba kerülhessünk, ki tudja, mikor leszünk még ennyire közel. Ha nem nyerünk, akkor meg sem érdemeljük a döntőt.”

Az edző fájlalja a meccset. Elmondása szerint a második félidőben szétesett a csapat
Fotó: Barabás Ákos

Elkerülhetetlen, hogy rákérdezzek: tanítványai is ezen a véleményen vannak-e. „Azt látom, hogy határozottak, tudják, hogy ebben a helyzetben a döntő a megoldás számunkra. Kisdöntőt elég sokat játszottunk, most ideje volna bekerülni a fináléba. Megpróbáljuk úgy irányítani a találkozót, hogy akár az utolsó percek is számítsanak.

Az volna az igazi, ha gyorsan eldőlne javunkra az összecsapás, de tudjuk, hogy ez szinte lehetetlen. Hogy mi döntheti el a meccset? A kapusteljesítmények, valamint helyenként a szerencse. Illetve hogy a nyomást ki miként tudja kezelni” – összegzett a tréner.

Adott volt a következő interjúalany, ha már a kapusokról ejtett szót a szakember. Andrei Grigoraș az egész idény alatt jól teljesített, a bemelegítés alatt érdeklődtem, mennyire nagy a nyomás rajta.

Tehetetlen volt. Büntetőből kapta az utolsó gólt az FK kapusa
Fotó: Barabás Ákos

„Biztos vagyok benne, hogy kiélezett harc lesz, apró dolgok döntenek majd. Most nagyobb a tét, mint az alapszakaszban. Ugyanúgy állok hozzá a feladathoz, mint máskor, nem érzem, hogy nagyon speciális lenne, hogy most azért kell küzdeni, hogy meglegyen a döntő.

A tapasztalat és a koncentráció billentheti el a találkozót. A bajnoki finálé előtt ez számunkra a nagyobb döntő.”

Sokat nem akartam kontárkodni, de azért még Bíró Attilát elcsíptem. Szemében ott volt a fény, a vágy, hogy megszerezze a győzelmet. „Adott minden, a mi kezünkben van a sorsunk. Fel kell állnunk, kétszer húsz percet játszunk, csak ezt kell megnyernünk.

Egymásért kell küzdenünk, bátorítani, amikor szükséges, csak úgy van esélyünk. Mindenki álma, hogy a fináléba kerüljünk” – hangsúlyozta a játékos.

Drámai döntetlen, a bronzért folytatja az FK

A meccs utáni csüggedtség

Végül idén is a kisdöntő jutott az FK-nak. Bíró Attilának nem csak az fájt, hogy nem lett meg a győzelem. A 30. percben sérülést szenvedett, nem is tudta folytatni a játékot.

Biró lesérült, az utolsó tíz percben nem tudott játszani
Fotó: Barabás Ákos

„Ennél jobban nem fájhat egy játékosnak, hogy tehetetlen, csak a kispadról szemléli az eseményeket, nem segíthet a csapaton. A labdát elrúgtam, utána rácsúsztak a bokámra, látható, hogy fel van dagadva. Hittem, hogy képesek vagyunk nyerni. Elég csalódottak vagyunk. A kisdöntő amolyan búcsúmeccs, a döntő az igazi. A bronzmeccs csak a vesztesek párharca” – fejtette ki a teremlabdarúgó.

Szerdán reggel jött a diagnózis: Bíró lábujja eltörött, biztosan nem lesz ott a folytatásban.

Csapattársa, Grigoraș nyilatkozata is keserű: „Ez a döntetlen felér egy vereséggel. Csak egy jó dolgot tudok kiemelni, valamivel hamarabb megyünk vakációra. A harmadik helyet nem lehet összehasonlítani egy fináléban való szerepléssel.

Ha mindent mérlegre teszünk, akkor a szerencse is közrejátszott abban, hogy meglehessen a finálé, ám ezúttal nem éltünk vele. Idén csak pár jó meccsünk volt, a szezon második felében sokat szenvedtünk.”

Bár nem volt megelégedve az eredménnyel, reálisan értékelt a tréner: „Ez a döntetlen rosszul esik, egy kisdöntőt jelent. Ha megnézzük a két csapat játékosállományát, anyagi helyzetét, akkor lehet, hogy így az igazságos. Valóban egy nagy lehetőség előtt voltunk. Az első félidő nagyon sokat kivett belőlünk, a másodikban már nem tudtuk azt a szintet hozni. A szünet után kissé szétesett a játékunk, a sérülések is visszafogták a lendületünket.

Valami hiányzik, ebben az esztendőben is be kell érnünk a bronzmeccsel. Ha az egész évet vesszük alapul, akkor Galac jobban megérdemelte a döntőt, mint mi.” – mondta Jakab Zoltán.

Galaci ünnep. Idén is döntőbe jutott a United
Fotó: Barabás Ákos

A tavalyi után az FK Székelyudvarhely idén is a kisdöntőben játszhat a végső felvonásban. Akkor a Temesvári Informaticával szemben nem lett meg a bronzérem, ezúttal a címvédő, a Dévai Autobergamo lesz az ellenlábas.

A versenykiírás szerint vagy oda-visszavágóval, vagy pedig egyetlen találkozóval dől el a párharc kimenetele – utóbbiba mindkét csapatvezetésnek bele kell egyeznie.