Székelyföldi a lovasíjászat női világbajnoka

A július első napjaiban megrendezett 7. Lovasíjász-világbajnokságra 16 ország 60 versenyzője nevezett. Az Eredeti Kassai rendszerben versenyző lovasíjászok legnagyobb megmérettetése Somogy vármegyében, a Kaposvárhoz közeli Kassai-völgyben, a világ legjobban felszerelt lovasíjász központjában, a modern kori lovasíjászat kialakulásának bölcsőjében zajlott.

A hungarikumnak számító lovasíjászat egy harcművészet, de Magyarországon már indult kezdeményezés arra, hogy olimpiai sportág legyen. Lényege, hogy egy mozgó ló hátáról íjjal kell célba lőni.

Négyen képviselték a Csíkszeredai Kerecsen Lovasíjász Egyesületet a magyarországi vébén: Bakó Boglárka, Lőrincz Virág, Csiszér Ivett és Lőrincz Rómeó. „Ez a második világbajnokság, amelyen részt veszünk, viszont először értünk el ilyen jó eredményt. A kétnapos versenyen Csiszér Ivett, a női világbajnok az egész mezőnyben a negyedik legjobb eredményt érte el” – nyilatkozta Lőrincz Rómeó, a csíki lovasklub vezetője.

Csiszér Ivett sportos családba született: a csíki jégkorongsport egyik megalapítójának, Vákár Lajosnak a dédunokája, a sportoló édesapja pedig Csiszér Előd, aki a Csíkszeredai Sportklub hokicsapatának volt a kapusa. Ivett alig 14 éves, a csíkszeredai József Attila Általános Iskolába jár, ahol idén fejezte be a 7. osztályt.

„Izgultam az elején a vébén, feszült voltam, féltem is.

Kölcsön lóval versenyeztem, Kecskemétről, Konkoly Mersétől kaptunk kölcsön egy lovat, a vébé előtt pár napot gyakoroltam vele, ismerkedtünk, összehangolódtunk. Korábban kipróbáltam már több sportágat, egyik se jött be. Három évvel ezelőtt édesapám egyik barátja mondta, hogy a lányai lovasíjász edzésekre járnak, próbáljuk meg mi is. Jelentkeztünk. Két és fél éve lovasíjászkodok, a mesterem pedig Lőrincz Rómeó. Sokat köszönhetek családomnak, akik mellettem vannak, mindenben támogatnak” – mondta el Csiszér Ivett a Székely Sportnak.

Emlékezetes marad az idei vébé Bakó Boglárkának, a csíkszeredai Márton Áron Főgimnázium diákjának is, aki először vett részt ilyen nagy világversenyen. „Jó volt a hangulat, az idő is, és színvonalas a verseny. Három éve kezdtem a lovasíjászatot, sok tapasztalattal gazdagodtam a vébén” – mondta el Bakó Boglárka.

A 2023-as lovasíjász világbajnokság eredményei

Női kategória: 1. Csiszér Ivett (Románia) 207,53 pont, 2. Nagy Veronika (Magyarország) 167,33 pont, 3. Vajda Villő (Magyarország) 167,28 pont.
Ifjúságiak: 1. Szmrecsányi Benedek (Magyarország) 205,53 pont, 2. Szmrecsányi Fülöp (Magyarország) 200,18 pont, 3. Rácz Gergő (Magyarország) 178,22 pont.
Férfi kategória: 1. Molnár Dávid (Magyarország) 264,50 pont, 2. ifj. Piroska Péter (Magyarország) 240,31 pont, 3. Konkoly Merse (Magyarország) 240,12 pont.
Senior kategória: 1. Piroska Péter (Magyarország) 200,70 pont, 2. Thierry Descamps (Franciaország) 157,16 pont, 3. Tom Kelner (Egyesült Államok) 137,71.

A legfontosabb az egyensúly és a ritmusérzék

Lőrincz Rómeó, a Csíkszeredai Kerecsen Lovasíjász Egyesület megalapítója, vezetője és edzője maga is versenyző, de tagja a világ azon 33 lovasíjászának, akinek bírói minősítése is van.

– Mikor kezdtek el lovasíjászattal foglalkozni, hogyan alakult ki a csíki lovasíjász-csapat?

– Ahhoz, hogy a lovasíjászat meg tudjon honosodni ebben a formájában, ahhoz, hogy a rendszer tagjai legyünk, először nekem le kellett vizsgáznom a Kassai Lovasiskolában. Amikor megvolt a vizsgám, nemzetközi bírói minősítést kellett elnyerni, ami azzal jár, hogy pályát kellett építeni, és próbaversenyt rendezni. Legkevesebb kilenc versenyzőt ki kellett állítani arra a próbaversenyre. Ezeken már mind bőven túl vagyunk, elnyertük tagságunkat a Kassai Lovasíjász rendszerbe. A rendszer tagjai vagyunk már négy éve, azóta rendszeresen rendezünk Csíkban lovasíjász versenyeket.

– Hányan gyakorolják a lovasíjászatot Csíkszéken? Mennyit edzenek?

– A Kerecsen Lovasíjász Egyesületnek huszonkét lova van, és közel negyven tagja. Van egy kezdő és egy haladó csoportunk. Nem kell toborozzunk gyerekeket, ők jönnek, mert meghallják, megtudják, hogy működünk. Nem egyszerű, hogy tagja legyen valaki az egyesületünknek, az iskolánknak. Részt kell venni először nézőként több edzésen, majd meg kell indokolni az egész tagság előtt, hogy miért szeretne a jelölt lovasíjász lenni. A tagsághoz egy próbát kell tenni, amely a következőkből áll: 5 kilométer futás, 500 leadott lövés egy 60 centiméteres körre, és három nyílvessző kilövése hat másodperc alatt. Amikor ezek megvannak, akkor teljes jogú tagja lesz a közösségnek a jelentkező. Heti kétszer van edzésünk, de ez nem elég a jó eredmény eléréshez.

– Miből áll egy verseny?

– A verseny egy 99 méter hosszú pályán zajlik, a két oszlop között van joga lőni a versenyzőnek. Annyi vesszőt visz magával, amennyit akar. Ezt a távot kilencszer kell megtegye a lovasíjász, egy központi célra lő, ez a cél mozog, követi a lovasíjászt. A ló ezt a távot 20 másodperc alatt kell megtegye. Ha ezt meghaladja, akkor az a futam érvénytelen, ha viszont 20 másodperc alatt teljesíti, akkor minden megtakarított másodperc – pontként – hozzáadódik az eredményéhez. Az elért pontok száma a céltáblán, belülről kifele számolva: négy, három és kettő. Minden pálya egyforma, meg kell feleljen egy standardnak, méretileg és a célelhelyezés szempontjából is.

– Mi a legfontosabb tulajdonsága egy jó lovasíjásznak? Miért nem használnak zablát a lovasíjászok?

– Hogy jó sportoló legyen valaki, a legfontosabb az egyensúly és a ritmusérzék. A lovasíjászat harcművészet, nekünk mesteri fokozataink vannak.

Az alap a három tanuló fokozat, következik a három haladó fokozat, majd a mesterfokozatok. A lovakon nem használunk semmiféle zablát, erre nincs szükség, mert a lovak már úgy vannak első perctől kiképezve.

– Nem olcsó sportág a lovasíjászat.

– Nem olcsó, mert egyszer lovat kell vásárolni. Ami önmagában nem kevés pénz, aztán el kell tartani, ami lehet, hogy drágább, mint a ló. Maga a felszerelés nem olyan ördöngösen drága. Ide nem csak milliomosok járnak. Sőt. A költségvetést pedig próbáljuk az egyesületen keresztül adományokból megoldani, többek között pályázunk is.