Sosem késő elkezdeni

– A borossebesi verseny végén dobogóra állhatott a veteránok között. A laikusoknak mit kell tudniuk egy ilyen megmérettetésről?

– Ez kelet-európai, balkáni, magyar és román bajnoki futam volt együttvéve, dombos, a Hargitához hasonló erdei szakaszokon versenyeztünk. Ezen a télen vásárolt Husqvarna motorommal indultam el, nem igazán tudtam menni vele, még meg kell szoknom. Mivel nyitott verseny volt, külföldről is sokan eljöttek. A klasszikus enduro veterán kategóriájában két magyarországi motoros előzött meg.

– Mikor kezdte a versenyzést?

– Már gyerekkoromban motoros-, vagy ralipilóta akartam lenni. Tizenöt évesen kaptam meg az első motoromat, egy Minszket, majd a kicsengetési pénzemből megvettem az első gépemet, ami egy MZ volt. Ezt egy Suzuki Enduro követte, ezekkel csak aszfalton jártam. 2004-ben kezdtem megismerkedni a terepmotorozással, egy évre rá Benedekfi Géza barátom beíratott az országos endurobajnokságba, ahol az amatőrök között első lettem. Szemműtét miatt kisebb kihagyás következett, majd 2006-ban az endurokrósszban lettem bajnok.

majd a Red Bull Romaniacson is elindultam. Utóbbi versenyen társammal az amatőr csapatok között a második helyen végeztünk, ez akkor nagyon nagy eredménynek számított számunkra a világ legkeményebb, egyhetes versenyén.

– Milyen érzés volt részt venni az Erzberg Rodeón?

– A világ legjobb enduro-motorosai között versenyzel, több ezren állnak rajthoz. Benedekfi Géza, Barabás József és jómagam voltunk az első romániai részvevők, akik be tudtunk jutni az első 500-ba, így elindulhattunk a második napon.

Rengeteg ereklyét őrzök ezekből az időkből. Itt már nagyon nehéz kimagasló eredményt elérni, hiszen a második napon az elért eredmények alapján soronként indítanak. Egy sorban ötven versenyző található, tehát 10 sor áll rajthoz, és amikor az erdőben felgyűl a sor, háromszáz ember próbál egyszerre megmászni egy falat. Ott már nincs mit csinálni.

– Mi a vonzó ebben a sportágban?

– Nehéz megmagyarázni, hiszen pénzt adunk azért, hogy kínlódjunk. Ez számunkra egy igazi adrenalinbomba. Aki már versenyzett motor- vagy autósportban, tudja milyen érzés versenyezni. Rengeteg időt felvesz, de ha szereti az ember, akkor nincsenek korlátai.

– Technikai sportról van szó, ami nem olcsó mulatság.

– Igen, egy komolyabb felfüggesztés, azaz a három darab lengéscsillapító ára ötezer euróra is rúghat, plusz még ugyanennyibe kerül a motor. Jó technikával gyorsabban lehet haladni, nem fáradsz el könnyen, jobb a tapadás stb. A taktika is nagyon fontos, hogy milyen terepnek hány liter üzemanyaggal vágsz neki, milyen gumikkal és hogy van a motorod technikailag felkészítve.

Legutóbb Borossebesen állhatott fel a dobogóra. Harmadik helyen végzett a veteránok között (képen jobbról)
Fotó: Facebook

– Hogyan készül fel egy ilyen versenyre?

– Rendszeresen endurotúrákat szervezek, vannak olyan vendégeim, akik jó terepmotorosok, így nekem is edzésnek számít a velük való motorozás.

– A Künn Racing Éveken keresztül megrendezte a 12 órás hargitafürdői enduroversenyt, ami sikeres volt, ám időközben abbamaradt.

– Benedekfi Géza volt az ötletgazda. Az első versenyt még Deságban szerveztük, majd háromszor Hargitafürdő volt a helyszín. Sikeres küzdelmek voltak, azonban nagyjából az országból érkeztek részvevők, kevés külföldi versenyző vett részt. Egy ilyen versenyt nagyon nehéz felfuttatni, sok szponzor kell hozzá.

Továbbá ha versenynek nevezel egy ilyen sporteseményt, és dobogót is állítasz, akkor ahhoz ki kell hívni a szakszövetséget is, ami tovább növeli a költségeidet. Belefáradtunk. Nem lehet tudni, hogy lesz-e folytatása, én mindenképp benne lennék.