A 23. kiadásához érkezett rendezvényen 40 ország közel 300 sportolója képviseltette magát. Köztük volt a romániai női és férfi válogatott is, amely az utóbbi időszakban nagy fejlődésen ment keresztül, és ezen a tornán története legjobb eredményét érte el.
A legkiemelkedőbb teljesítményt a marosvásárhelyi Kádár László vitte véghez, aki az egyéni megmérettetésen bronzérmet szerzett. A válogatott legjobb játékosa kiválóan menetelt, nagynevű ellenfeleket tudott legyőzni és bejutott az elődöntőbe. A legjobb négy között kiélezett versenyben hiába játszott sokáig előnyben, végül mégis alulmaradt a holland Dennie Olde Kalterrel szemben, így nem tudott megküzdeni az aranyért.
Ez a dobogós helyezés azonban abszolút premiernek számít a román válogatottnak, hiszen története során az első érmét gyűjtötte be a WDF Európa-bajnokságon.
A román küldöttség a férfi csapatversenyben is remekelt, a Kádár László, Brody Vonya Attila, Daniel Racoveanu és Adrian Frim alkotta válogatott négy győzelemmel veretlenül nyerte meg a csoportját, ami eddig még sosem sikerült. A nyolcaddöntőben Románia közel volt ahhoz, hogy még nagyobb meglepetést okozzon, azonban szoros csatában kikapott Horvátországtól, így végül az előkelő 10. helyet szerezte meg.
A női együttes egy győzelemmel a harmadik pozícióban végzett a csoportkörben, bár kevéssel maradt le, de nem sikerült továbbjutnia az egyenes kieséses szakaszba, és a 24. helyen zárta a versenyt.
Tovább tart az ünneplés a Sepsi OSK-nál, amely szombaton matematikailag is kiharcolta a visszajutást a Szuperligába. A sorsdöntő összecsapást követően a háromszékiek saját nevelésű játékosa, Batzula Hunor, valamint a gólgyáros, Ignacio Heras is értékelt.
A Sepsi OSK feljutásától hangos a magyar és a román sportsajtó, a híradások középpontjában a klub közismert elnöke, Diószegi László áll, aki nem tudta palástolni abbéli örömét, hogy másodszor is sikerült kiharcolni az élvonalbeli tagságot.
A fejlesztési minisztérium 2024-es kimutatása szerint Székelyföldön Borszék áll a legjobban a szegénységi index alapján, miközben több településen jóval nehezebbek a mindennapok. Az interaktív térkép a jelentős különbségeket is láthatóvá teszi.
Legalább egy hónapot tartó útfelújítási munkálatok kezdődtek az A1-es dél-erdélyi autópálya „medvealagutas” szakasza híján terelőútként használt országúton, ami rendszerint óriási dugókat okoz az amúgy is túlterhelt, szerpentines aszfaltcsíkon.
,,Ez egy következmények nélküli ország, ahol mindent ellopnak” – mondogatta az utóbbi időben szomszédom magyarországi unokatestvére, akiről utólag kiderült, hogy jobban él, mint sokan közülünk Erdélyben.
Kommentelünk, tehát szarban vagyunk. Elmagyarázom, miért.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!